Családi ház alapozása közben és rendőrségi lefoglalásból is kerültek elő tárgyak – Árpád- és hun-kori aranyleletek, csatok, edények, sőt egy 70 kilogrammos római kilométerkő is látható a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, időszaki kiállításában. A "Kincset Érő Közösség" tárlata az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. A Magyar Nemzeti Múzeum olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő, így az intézmény gyűjteményét sem gazdagítanák. A Kincset Érő Közösség című kiállítás 24 olyan leletegyüttest mutat be, amelyeket, egy-két kivételtől eltekintve, korábban még sosem láthatott a közönség. A legfontosabbak között érdemes megemlíteni a nyergesújfalui hun áldozati aranyleleteket, melyekben csatok és különféle veretek mellett többek között egy aranyozott ezüst nyeregveret is található.
Sajnos idő szűkében "csak" az első 3 teremben tudták befejezni a vezetést, de így is lebilincselő élmény és ritka pillanat volt ezeket "első kézből hallani". A szombati előadások azokat a sokszor elképesztő kincsleleteket, sírokat, épületeket, sőt, akár paleolit kőeszközöket és csontmaradványokat is felszínre hozó kutatásokat mutatták be, amelyeket önkéntesek segítségével találtak meg vagy tártak fel a régészek az ország különböző területein. Az utolsó előadási blokkban aztán jómagam is szót kaptam, de előtte még Debrődi Boglárka mondta el gondolatait és elemezte egy spanyol és magyar közösségi régészeti kezdeményezés közötti párhuzamokat és különbségeket szakmai, társadalmi és egyéb szempontok alapján. Mivel a magyar program épp a szádvári ásatás volt, így két nézőpontból is megjelent a szádvári vármentés a konferencián. Laikusként én természetesen nem régészeti, szakmai oldaláról, hanem az egyesületi tevékenységekkel kapcsolatos kihívásokról, az azokra adott lehetséges válaszokról és az eredményekről tudtam beszámolni.
Közösségi Régészeti Egyesület - YouTube
A hatályos szabályzás szerint minden 1711 előtt földbe került lelet az államot illeti, ha valaki ilyen tárgyat talál, köteles bejelenteni a helyi jegyzőnek vagy a területen illetékes múzeumnak. Fémkeresőt használni pedig csak örökségvédelmi engedéllyel lehet - mondta. Hozzáfűzte: ugyanakkor Magyarországon több ezren foglalkozhatnak illegális régészeti tevékenységgel. A rendszerváltás után nagyon volt könnyű hozzájutni a szükséges eszközökhöz, miközben nem lehet minden lelőhely mellé őrt állítani. Meleg József szerint az illegális fémkeresősök a lehetséges lelőhelyek egy részét már kifosztották, főleg a Dunántúlon, ahol a rómaiak megtelepedtek és nagyon sok, viszonylag könnyen megtalálható fémtárgyat hagytak maguk után. Az egyesület munkájáról beszélve Meleg József példaként kiemelte, hogy a tavaly megtalált, több ezer koraújkori pénzérméből álló érdi kincsleletet az egyesület egyik alapító tagja tárta fel. (Forrás: MTI) Soha nem derült ki, hogy mi történt az eltűnt atombombával, hogy micsodák a sziklamajmok, de Moorgate-i tragédiára sem találtak még hihető magyarázatot.
Gazda90 # 2021. 02. 11. 09:01 Köszönöm. Viszont egy másik dolog ami érdekes: helyben lakó szomszéd fogalma témakörében: NAK földügyi szabályok kiadvány 3. szerint: " helyben lakó szomszéd, de szomszédos településen lévő föld esetében csak a szomszédos településhatáron fekvő földrészletek vonatkozásában " FFTV.
A helyben lakó szomszéd fogalmának pontosítása: A szomszédos települések határán fekvő földek esetében problémát okozott, hogy a "helyben lakó szomszéd" fogalom nem terjedt ki a másik településhez tartozó, de a valóságban mégis szomszédos földre. A problémára a jogalkotó azt a megoldást találta, hogy a jövőben helyben lakó szomszédnak minősül az is, aki a föld fekvése szerinti szomszédos településen helyben lakó földműves, és akinek a tulajdonában, vagy használatában lévő föld szomszédos a szerződés tárgyát képező földdel. Állattartó szerepének erősítése: A módosítás megreformálja az állattartót megillető elővásárlási jogosultságát a tekintetben, hogy az így megszerezhető földek művelési ága igazodjon a tartott állatok takarmányszükségletének formájához. Szaporítóanyag előállók előnyben részesítése: Az állattartókkal és földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítását, feldolgozását vagy ökológiai gazdálkodást folytatókkal immár egy ranghelyen jogosultak az elővásárlási és előhaszonbérleti jogra azok, akik kertészeti tevékenységet végeznek vagy vetőmagot állítanak elő.
2. A helyben lakó szomszéd fogalma bővült: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévõ termõföld vagy tanya közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelõdésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képezõ termõfölddel vagy tanyával;" (3. §/1/ n) Az eddigi szabályozáshoz képest újdonság az út, árok beiktatása. 3. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje megváltozott azzal, hogy a Magyar Állam az utolsó helyről az első helyre került. Az új szabály a következő: Tft. 10. §(1) Termõföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elõvásárlási jog illeti meg: a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint; b) a helyben lakó haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt; c) a helyben lakó szomszédot; d) a helyben lakót; e) haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt. További új szabálya szerint az előbbi c)–d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elõvásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következõ: a) a családi gazdálkodó; b) nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõ, illetõleg egyéni mezõgazdasági vállalkozó. "
3. A vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződést megelőző három éven belül kötött-e közeli hozzátartozójával földre vonatkozó jogügyletet, és ezen föld kinek a használatában áll? 4. A vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződés megkötését megelőző öt évben tett-e a föld fekvése szerinti településen vagy annak közigazgatási határától számított húsz kilométeres körzetén belül található földre elővásárlóként elfogadó nyilatkozatot, de a jogügylet a szerződésszegése miatt nem ment teljesedésbe? 5. A föld adásvétele mennyiben szolgálja a fiatal földműves, a pályakezdő gazdálkodó gazdaságátadással összefüggő tulajdonszerzését? 6. Az elővásárlásra jogosult rendszeresen elfogadó jognyilatkozatot tesz-e olyan földre, amelyre az elővásárlási joga fennáll, anélkül hogy annak megszerzését gazdaságának mérete indokolná? 7. Az adásvételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti elővásárlásra jogosultak tulajdonában álló földek birtokmérete között nagyságrendbeli különbözőség áll fenn; és a település üzemeinek átlagos mérete között nagyságrendbeli különbözőség áll fenn.
Földre előhaszonbérleti jog szerződéssel nem alapítható. Az e rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis. 20. Nagyon fontos változás, hogy valamennyi szerződés esetében az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztése már csak kiegészítő, tájékoztató szerepet tölt be! A jegyzőhöz kifüggesztésre benyújtott szerződéseket a kormányzati portálon kell nyilvánossá tenni. Tehát 2020. július 1-jétől a kifüggesztés 60 napos kötelező elektronikus közzétételt jelent a kormányzati portálon, és nem az önkormányzati hirdetőtáblán történő – a módosítás eredményeképpen már nem kötelező – közzététel idejét. 21. Nagyon fontos új szabály az öröklés vonatkozásában: – Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, és a földtörvény alapján a föld az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül, akkor az örököst kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege az ingatlan értékbecslése alapján megállapított érték, melyből le kell vonni az államot mint örököst terhelő hagyatéki tartozások összegét.
Az állatsűrűség bizonyítása kapcsán is tartalmaz pontosítást a módosítás. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatósági bizonyítványban az állatsűrűséget nem tudja igazolni, mert nem rendelkezik az állatsűrűség kiszámításához szükséges, a szerző fél birtokában lévő földterület nagyságára vonatkozó adattal. Ezért a szerv a nyilvántartás szerinti állatlétszám alapján megállapított állategységet tudja igazolni. 13. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti vevő és a vele azonos ranghelyen álló, elővásárlásra jogosult javára egyaránt hozhatna jóváhagyó döntést, akkor az adásvételi szerződés szerinti vevővel kell jóváhagyni a szerződést. 14. A földforgalmi törvény 17. §-a teljes körűen meghatározta azokat a földszerzési esetköröket, amikor a földszerzési korlát meghaladható. Ide került most be új szabályként a földszerzési korlátot meghaladó birtokösszevonási célú csere. További enyhítés, hogy a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyre és tagállami állampolgárra is vonatkozik a fenti rendelkezés, így ezekben az esetekben ők is túlléphetik az irányadó 1 hektár szerzési korlátot.
5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges valamennyi jognyilatkozatot (például bejegyzési engedélyt, ügyleti meghatalmazást, ügyvédi meghatalmazást, vételár átvételének elismerését stb. ), valamint szerződést és megállapodást biztonsági okmányon kell elkészíteni és benyújtani. Az elővásárlási jog gyakorlása esetében tett nyilatkozat esetében továbbra is elegendő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni! 6. Föld tulajdonjogát bizalmi vagyonkezelés útján megszerezni nem lehet, tartás és életjáradék jogcímén pedig a törvényben nevesített szerveken túl csak közeli hozzátartozó szerezheti meg. 7. A szerző félnek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg vele szemben, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött. 8. A Földforgalmi törvény 13–15. §-a szerinti kötelezettségvállalásokat, nyilatkozatokat a felek megállapodásának (szerződésnek) kell tartalmaznia, azok nem foglalhatók külön okiratba!