Kispest.Hu - Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia – Ii. Katonai Felmérés

Thursday, 15-Aug-24 11:03:17 UTC

158 km Wekerle Karácsonyi fényei Budapest, Thököly utca 10 1. 21 km Munkás Szent József templom Budapest, Kós Károly tér 16. 548 km Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség Budapest, Hungária út 37 1. 776 km Hit Gyülekezete Budapest, Gyömrői út 69 1. Kispest.hu - Kispesti Kulturális Napok. 901 km Szabótelepi Református Gyülekezet Budapest, Mártírok útja 149 2. 137 km Pesterzsébeti Adventista Imaház Budapest, Kossuth Lajos utca 128. 2. 495 km Szent László templom Budapest, Kondor Béla sétány 6. 576 km Pestszentlőrinci Unitárius Egyházközség Budapest, Szervét Mihály tér 1 2. 583 km Agapé Gyülekezet Budapest, Kondor Béla sétány 18 2. 583 km Pestszentlőrinci Agapé Gyülekezet Budapest, Kondor Béla sétány 18

  1. Kispest.hu - Kispesti Kulturális Napok
  2. BTK MI - A-IX-2 Az I. és II. katonai felmérés térképei és jegyzőkönyvei

Kispest.Hu - Kispesti Kulturális Napok

A Magyar Szentek oltárán Szent István faszobrát Máriahegyi szobrász alkotta, a kórus alatt lévô Szent Rita szobor pedig Jálics Ernő munkája. A templombelső mai felújítása Bozó Gyula tervei alapján készült a II. Vatikáni Zsinat előírása szerint. Balassay József apát-plébános alatt készül el az új liturgikus tér: szembeoltár, ambó, keresztelôkút és a mozaikok. 1985 végén kezdik el az orgona teljes felújítását, melynek várható befejezése 1998. év vége.

Ezen felül az eredeti óra lapja is megsérült, így a szerkezet nem járt az 1999-es felújításig. 1955-ig Szent Rudolf volt a templom védőszentje, 1955-ben pápai rendeletre Nagyboldogasszonyt lett a templom védőszentje. A templom orgonáját 1927-ben Rieger Ottó készítette Budapesten; kétmanuálos, hangversenyek tartására alkalmas. 1995 és 2000 között lett felújítva Varga László vezetésével, Hock Bertalan tervei szerint. A bejárat melletti szenteltvíztartó 1887-ből való. A belső festése 1981 és 1984 között készült. A külsőt 1998 és 2002 között újították fel. Védőszentjei [ szerkesztés] Szent Rudolf (1904–1955) Szűz Mária (1955-től) A templom szobrai és domborművei [ szerkesztés] A főbejárat domborművei [ szerkesztés] A főbejárat fölötti két dombormű Benedek György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, amit az 1900-as millenniumra tervezett. Témája: Szent István hazánkat a Boldogasszony oltalmába ajánlja. Alatta az ajtó fölött pedig Mária látható a két életfával. A Szentkorona egyik hiányzó tűzzománc képének ábrázolása.

Ő vezette a felvételt Felső-Ausztriában ( 1769 – 72), Alsó-Ausztriában ( 1773 – 81) és Magyarországon is ( 1782 – 84), itt már ezredesként. Később ő irányította a történelmi Magyarország területén a II. József-féle telekfelmérési munkálatokat (1786–88), majd katonai pályafutását altábornagyként fejezte be. Iii katonai felmeres. A térkép vetületi rendszer nélküli, a háromszögelésből és a belső részletmérésből származó, közvetlenül mért adatokból nyert távolságokat redukció nélkül szerkesztették fel a térképre. Ez a módszer az egyes szelvényeken belül viszonylagos pontosságot eredményez, de a szelvénycsatlakozásoknál akár 200 méteres hiba is előfordulhat. A topográfiai térkép alap méretaránya 1:28 800. Ennek praktikus okai vannak, mivel így a térképi 1 bécsi hüvelyk a valóságban kereken 400 öl. 5400 ilyen szelvény készült el, ebből 963 darab az Erdély és Temesköz nélküli Magyarország. Egy ilyen szelvény mérete 2×1⅓ láb, 24×16 hüvelyk, azaz 63×42 cm, az ábrázolt terület a terepen 18 480 m × 12 148 m, vagyis körülbelül 216 km².

Btk Mi - A-Ix-2 Az I. És Ii. Katonai Felmérés Térképei És Jegyzőkönyvei

Ebben a jelkulcsban az összes méretarány jelei egy sorban találhatók, tehát összehasonlíthatók.

Történelmi Magyarország területére ezek a következők: 1. A Magyar Királyság területére a 39 lapos 1:115 200 méretarányú "Kis térkép" 1785-ből. 2. A történelmi Magyarország területére a 43 lapos "Földrajzi térkép" 1:192 000 méretarányban (a különböző részfelmérések felhasználásával), készült 1786-ban, 3 kéziratos példánya ismert, ezt szánták "polgári" használatra. BTK MI - A-IX-2 Az I. és II. katonai felmérés térképei és jegyzőkönyvei. 3. A történelmi Magyarország területére a 20 lapos, 1:230 400 méretarányú térkép, amely keleten befejezetlen maradt (készült 1785 és 1790 között), ennek méretaránya áll legközelebb a Széchényi Könyvtár gyűjteményében megtalálható azon kéziratos szelvényekéhez, amelyek a nyomtatásban megjelent Lipszky-térkép alapjául szolgáltak ( OSZK Térképtár, TK 3 018) (Bibliográfiai leírás). Az eddigi vizsgálódások alapján ezek a szelvények és a katonai felmérés alapján készült levezetett térképek között hasonlóságot sem szelvényezésükben, sem tartalmukban (pl. a határok), sem részleteiben nem sikerült kimutatni.