A dominóelmélet az Amerikai Egyesült Államok hidegháborús politikájának egy meghatározó eleme, amelyet mind az amerikai liberálisok, mind a konzervatívok követtek és terjesztettek, főleg Indokínával kapcsolatban. Az elmélet szerint ha egy országban kommunisták veszik át a hatalmat, akkor a környező országok dominók módjára kerülnek a Szovjetunió befolyása alá. A dominóelméletet Eisenhower amerikai elnök nyilvánosan először 1954. április 7-én hirdette meg, egy sajtótájékoztatón. Eredetileg Indokína vonatkozásában használta. A dominó-elv · Adam Kennedy · Könyv · Moly. Szerinte ha Indokínában kommunisták kerülnek hatalomra, akkor elfoglalhatják Burmát, Thaiföldet és Indonéziát is. Ezzel stratégiai előnyhöz jutnak, és képesek lesznek meghódítani Japánt, Tajvant, a Fülöp-szigeteket, Ausztráliát és Új-Zélandot. Az elméletet Eisenhower utódai, John F. Kennedy, Lyndon B. Johnson és Richard Nixon elnökök is felhasználták többek közt az Egyesült Államok részvételének megindoklására a vietnámi háborúban. A dominóelméletnek volt egy másik, kevésbé elterjedt felfogása is a korabeli nyugati sajtóban, miszerint a Nyugatnak a vitatott területeken, országokon belül – ha már teljesen megtisztítani a kommunistáktól nem tudja – ellensúlyt kell képeznie, és azokat meg kell védenie, hasonlóan a dominókockák két részre osztásához.
Végig kiszámítható volt, a főhős az egész könyvben csak egy helyben topogott. Nem volt szimpatikus egyik szereplőse, se Roy, se Thelma. A rossz fiúk meg annyira komolytalanok voltak. Nem igazán értettem, mi a "szervezet" motivációja, kit lőtt le a főszereplő? Ami pozitív, az a felépítése, rövid, tömör fejezetek, könnyen lehetett olvasni. Sine_nomine >! 2019. november 5., 20:25 Talán a legelső Albatrosz-krimi volt amit a kezembe vettem, de már nem tudom, hogy mikor. Az biztos, hogy nem tegnap. Emiatt a könyv miatt álltam neki elolvasni az összes Albatroszos krimit, amit itthon felleltem. A filmet is megszereztem. Az is zseniális volt, noha mind a könyv, mind a film mai szemmel kicsit lassúnak tűnik, de el tudom képzelni, hogy a 70-es években nagyot üthetett. Vérbeli thriller. Akinek ez a könyv tetszett, az olvassa el a Mandzsúriai jelöltet is. Gora >! 2016. október 19., 11:39 Kellően rövid, gyors ütemű maffia sztori, kiszámítható cselekménnyel. Számomra kellemes kikapcsolódást nyújtott, hamarosan megnézem a filmet is.
Speciális feladathoz indokolt a speciális végrehajtó, a feltételeket, a körülményeket a cél jellege szabja meg, optimizmusra pedig semmi ok. Sodró lendületű izgalmas történet arról, hogyan lehet az embert befolyásolni, elferdíteni a valóságot, érzelmileg megzsarolni valakit, világos, hogy mindennek ára van, na de mekkora és mi a szerepe a pénznek és a szabadság lehetősége mit ér. A cselekmény hihető, a háttérben izgalmas és figyelemre méltó témák – előítéletek, összeesküvés-mesék, tudatos megkárosítás, kontrollvesztés – húzódnak és az is látható, hogy a főszereplőnek esélye sincs a megbízatás során, hogy lelépjen, elmeneküljön; a karakterek élethűek, magabiztosság az egyik és kiszolgáltatottság a másik oldalon. Fontos kérdésként jelenik meg a törvényesség, az, hogy mi törvényes és mi nem, kire vonatkozik és kire nem. Tetszett, hogy időnként felvetődtek benne erkölcsi kérdések általában monológok formájában és azok mindig az egyszerű "kisember" véleményét tükrözték. GergelyBerni P >! 2017. szeptember 7., 11:20 Nekem ez nem feltétlenül volt krimi, inkább lélektani dráma, de annak se igazán ütős.
A flóra legjobban a napos, sziklagyepes, galagonyabokros, kopár déli oldalon figyelhető meg. A legszebb időszak a látogatásra egyértelműen április-május, ilyenkor virágzik a legtöbb vadvirág, de tavasztól őszig mindig virít valamilyen színes kis virág a hegyen. A legjellemzőbb növények, a teljesség igénye nélkül a tavaszi hérics, az erdei szellőrózsa, az apró nőszirom, a fekete és a leánykökörcsin. A bokrok közti surrogás pedig a különböző gyíkfajták jelenlétére utal. A katonai múltra utal az egyik kanyarban lévő beton géppuskafészek is. A hegy tetejére érve mágnesként vonzza tekintetünket a karcsú világítótoronyra hajazó kilátó, azonban ha nem egyeztettünk előre, zárt ajtók fogadnak. A hegy pereméről nyíló kilátásért is megéri feljönni ide, északra Esztergom városa a Bazilikával, mögötte a Helembai-hegység vonulata, előtte a széles, lapos Vaskapu-hegy látszik. Éva Esztergom Kertváros vá.buszmegálló - Kis-Strázsa hegy - Gyilkos tó - Palatinus tó - busz | Mentett útvonalak,túraútvonalak,turistautak.. Keletre a Pilis és a Visegrádi-hegység, míg nyugatra a Gerecse zárja a horizontot. Visszafelé a hegy északi, erdősebb oldalán ereszkedünk le, kis lépcsősor vezet fel a felhagyott kőbányára nyíló kilátóponthoz, de talán még jobb képet kapunk, ha kissé lejjebb érve kukkantunk be a bánya udvarára.
Belépődíj: 1800 Ft/fő. Részletes információ ide kattintva érhető el. S ha a hegyről lejöttünk, még sétálhatunk a közelében fekvő Palatinus-tó partján is.
3 km| 80 perc Tovább egyenesen délnyugatra ezen Tópart utca 54 Eddig: 5. 3 km| 80 perc Tovább enyhén balra délkeletre ezen Pala part 55 Eddig: 5. 5 km| 82 perc Tovább egyenesen délre ezen Pala part 56 Eddig: 5. 8 km| 87 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen Pala part 57 Eddig: 6. 0 km| 90 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen Pala part 58 Eddig: 6. 1 km| 92 perc Tovább egyenesen délre ezen földút 59 Eddig: 6. 2 km| 93 perc Tovább egyenesen délre ezen földút 60 10 Eddig: 6. 3 km| 95 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen földút 61 Eddig: 6. 5 km| 98 perc Tovább jobbra délnyugatra ezen Pala part 62 Eddig: 6. 9 km| 103 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen Pala part 63 Eddig: 6. 9 km| 104 perc Tovább enyhén balra délnyugatra ezen lakóút 64 Eddig: 7. 1 km| 106 perc Tovább jobbra északnyugatra ezen Pala part 65 11 Eddig: 7. 2 km| 108 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen Pala part 66 Eddig: 7. 3 km| 109 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen lakóút 67 Eddig: 7. 8 km| 116 perc Tovább enyhén jobbra északnyugatra ezen Eperjesi utca 68 Palatinus-Tófürdő Eddig: 8.