Elhangzott, hogy bár Cinóber nagy lábon élt, gyakran kért kölcsön százezres nagyságrendben az édesanyjától. Domák Ferenc édesanyjának vallomása szerint fia "állítólag valutával és nőkkel foglalkozott". Eleinte videokölcsönzőt és éttermet üzemeltetett, majd beszállt az "üzemanyagbizniszbe" is, ami szemmel láthatóan gazdag emberré tette. Könyvelője vallomása szerint Cinóber cége, cégei milliós bevételekre tettek szert. Cinóber papíron két vállalkozásába is bevette az édesanyját. Az idősödő asszony és az egykori élettárs együtt intézték Cinóber temetését. Az édesanya Rácz Ágnestől tudta meg, hogy fia drogokat fogyaszt, a vallomás szerint "egy gramm 15 ezer forint volt, neki pedig napi kettő grammra volt szüksége". Domák Ferenc telefonjának adatairól kiderült: az 1996-os nyomozás hanyagul kezelte a telefonlistát, az iratok között ma sem szerepel az elhunyt élete utolsó hetében lebonyolított hívások listája. Csobolya Attila vállalkozó tanúként azt vallotta: a hetvenes évek végén ismerte meg Cinóbert, aki az akkori éjszakai élet ismert figurája volt.
2014. július 16., szerda 04:55, forrás: Magyar Nemzet 'via Blog this' Portik Tamás energolos üzlettársát, Ferencsik Attilát is azzal gyanúsítja a rendőrség, hogy köze volt Domák Ferenc tizennyolc évvel ezelőtti megöléséhez. A Pestisrá úgy értesült: a nyomozás adatai szerint a férfi vehette rá a gyilkost, hogy végezzen a Cinóber gúnynéven ismert egykori lányfuttatóval. Már három gyanúsítottja van a Cinóber néven elhíresült Domák Ferenc ellen 1996. december 18-án elkövetett gyilkosságnak. A Nemzeti Nyomozó Iroda a Pestisrá értesülései szerint a napokban felbujtóként elkövetett emberölés gyanújával hallgatta ki a Brazil becenevű Ferencsik Attilát, akit egy másik ügy terheltjeként áprilisban helyeztek előzetes letartóztatásba. Ferencsik a 90-es években lett Portik Tamás üzlettársa az 1994-ben együtt alapított, olajkereskedelemmel foglalkozó Energol Rt. -ben. A lap informátora beszámolt róla, hogy egy védett tanú látta a gyilkosságot. Az áldozat egyik jó ismerőse, aki napi kapcsolatban állt az egykori lányfuttatóval, éppen akkor találkozott a percekkel később kivégzett Cinóberrel, amikor a semmiből felbukkant a más leszámolásos ügyekben is vádlott, illetőleg gyanúsított Jozef Rohác, és közvetlen közelről kétszer fejbe lőtte Domákot.
2015. július. 07. 10:42 Itthon Újabb gyilkosság Portik Tamás és a Fogász számláján Az 1996-ban megölt Domák Ferenc, közismert nevén Cinóber megölése ügyében vádat emelt a Fővárosi Főügyészség három emberrel köztük Jozef Rohác-csal és Portik Tamással szemben. A két férfi vádlott a Fenyő János és Prisztás József meggyilkolása miatt folyó büntetőeljárásokban és az Aranykéz utcai robbantásban is. A címlapról ajánljuk Hogy mire készül gender-ügyben a kormány, egyelőre nem tudni. Tóta W. : Mi hazánk Sok munkánk van benne. Még több kell ahhoz, hogy egyszer egészen visszakapjuk.
Ami egyértelműen itt a legszebb, az a kilátás – na nem a bányában, hanem a felvonóból kilépve, még a bánya előtt a gyönyörű Hallstatti tóra és a hegyekre. Parajd Lejutás: egy újabb utazási módszerrel találkozhatunk: miután megvesszük a pénztárban a jegyeket, egyből buszra lehet szállni, ami hamarosan elindul velünk a bánya mélyére. Sokat ugyan nem látni, de ez is valahol izgalmas, a sötét alagutakban egyre lejjebb és lejjebb tartani. Kiszállás után még egy keveset kell lépcsőzéssel töltenünk, de utána hirtelen belépünk egy eszméletlenül nagy, óriási terembe. Mázsaszám ontják a vargányát a magyar erdők | Sokszínű vidék. Elsőre elámulunk a méreteken, hogy milyen magas, és mennyire sok ember van ott egyszerre, de valójában, ha csak azt nézem, mekkora terület látogatható az adott bányában, akkor a három közül talán mégis ez a legkisebb. Nincs vezetett túra, hiszen lényegében ez az egy óriási, eszméletlen nagyságú tér az, amit bejárhatunk, igaz, itt van minden: játszótér a gyerekeknek, egy kisebb kalandpark, büfé, étterem, és rengeteg szabad tér sportolni.
A cikk az ajánló után folytatódik Magyarországi legendás barlangok Még Budapest alatt is végigfutnak kanyargós barlangláncolatok, amiknek különös történetük van. Itt található Magyarország leghosszabb barlangja is, a Pál-völgyi-barlang, vagy épp a Szemlő-hegyi-barlang, de országszerte számos izgalmas barlangot meglátogathattok. (Képek forrása: Getty Images Hungary)
Az egyik mintegy bemelegítésként szolgál, csak pár méter hosszú, majd utána következik a 64 méteres óriás csúszda, aminek a végébe még sebességmérőt is helyeztek - a túravezetők akár a 40 kilométer/óra sebességet is el tudják érni. Az út további részében található a kristálytiszta vizű bányató, amit szintén kár lenne kihagyni. Tordai sóbánya A Tordai-hasadék mellett az évszázados múlttal rendelkező bánya is a térség nagy látványossága, a székely sóvidék részeként számontartott tordai sóbánya. Már a 11. század óta működik, de feltehetően már a római korban is ismerték. Gyógyhelyként is funkcionál, gyógykezelő központot alakítottak ki benne. Kisgyerekes családoknak is nagyszerű úti cél lehet, mivel szinte minden megtalálható: műgyepes focipálya, konferenciaterem, ami a Rudolf-bányában kap helyet, óriáskerék, de még csónaktúrára is van lehetőség. VARGÁNYÁK. A Terézia-bányában gyönyörű föld alatti tó van. Akár vezető nélkül is végig lehet járni az üregeket. Barangolás után érdemes kipróbálni a közelben található dörgői sóstavakat, ahol belépővel bárki megmártózhat a sós vizekben.
Kalapja megtévesztően hasonlít a sárga rókagombáéhoz, jobban megnézve azonban láthatók a különbségek: a sugárlemezek nem futnak le mélyen a törzsre, és rendszerint sötétebbek a kalapnál. A kalap jóval vékonyabb. A tönk vékony és üreges.
[2] Itt nyitották meg az első sóbányát, de a wieliczkai és bochniai bányászok máig vitatkoznak azon, hogy melyikük bányája volt az a hely, ahol a gyűrű előkerült. Mindenesetre mindkét bánya védőszentje Kinga. A bányát hivatalosan a helyi Gryfit-dinasztia nyitotta meg 1248-ban, s ennek köszönhetően kapott Bochnia városjogot V. Boleszlávtól 1253-ban. Legrégebbi aknái: a Sutoris és a Gazaris. Hol található sóbánya magyarországon árakkal. A bánya királyi kézben lévő vállalat volt, és hatalmas bevételt hozott az országnak. 1368-ban Nagy Kázmér statútumban rendelkezett a sóbányákról és a sóeladásról. Ekkoriban a lengyel sóexport elsősorban Galícia és Magyarország felé irányult. A bánya dolgozóinak száma ekkortájt 120-150 fő lehetett. A 15. és a 16. században fellendülés következett be a wieliczkaival együtt a bochniai bányák történetében is. A wieliczkai és bochniai sóbányák Lengyelország felosztásáig egy adminisztrációs egységet képeztek, ennek az élén a żupnik című tisztségviselő állt, aki vagy maga irányította a vállalatot, vagy szerződéssel bérbe adta.