Termékkínálat Szolgáltatások Az én áruházam Budapest, Fogarasi út Fogarasi út 28-54. 1148 Budapest Áruház módosítása vissza Nem sikerült megállapítani az Ön tartózkodási helyét. OBI áruház keresése a térképen Create! by OBI Hozzon létre valami egyedit! Praktikus bútorok és kiegészítők modern dizájnban – készítse el saját kezűleg! Mi biztosítjuk a hozzávalókat. Create! by OBI weboldalra Az Ön böngészőjének beállításai tiltják a cookie-kat. Annak érdekében, hogy a honlap funkciói korlátozás nélkül használhatóak legyenek, kérjük, engedélyezze a cookie-kat, és frissítse az oldalt. Az Ön webböngészője elavult. Frissítse böngészőjét a nagyobb biztonság, sebesség és élmény érdekében! A termékek megadott ára és elérhetősége az "Én áruházam" címszó alatt kiválasztott áruház jelenleg érvényes árait és elérhetőségeit jelenti. Magyar Polc. A megadott árak forintban értendőek és tartalmazzák a törvényben előírt mértékű áfát. JVÁ= a gyártó által javasolt fogyasztói ár Lap tetejére
A fém polcrendrendszert szétszedés nélkül lehet áthelyezni vagy szállítani, de ismételten szét lehet őket szedni és összerakni. A fém polcrendszer teherbírása egészen 200 kg!
Ezen webhely böngészésével Ön elfogadja a sütik (cookie-k) használatát, annak érdekében, hogy érdeklődésére szabott reklámokat kínáljunk, látogatási statisztikákat készítsünk, és megkönnyítsük a közösségi oldalakon történő információ-megosztást. További információkért és a süti beállítások módosításáért. Bővebb tájékoztatás Elfogadom
Ekkor mondta ki Oidipusz az átkot megérkező fiára, Polüneikészre, aki segítséget kért. Oidipuszt Kolónoszban eléri a megváltó halál. Eközben az átok beteljesül: Eteoklész és Polüneikész megölik egymást. Legközelebbi rokonuk, nagybátyjuk, Kreón lett az uralkodó. A szfinx találós kérdése [ szerkesztés] A szfinx találós kérdése, amelyet Oidipusz kitalált, a következő volt: Mi az, ami reggel négy, délben kettő, este három lábon jár, és akkor a leggyengébb, mikor a legtöbb a lába? [1] A válasz: az ember, aki csecsemőként négykézláb mászik, majd két lábon kezd járni, időskorában pedig mankó(k)ra támaszkodik. Szophoklész és a thébai mondakör [ szerkesztés] A három thébai mondakörhöz kapcsolódó tragédia az Oidipusz király, az Oidipusz Kolónoszban, a Heten Thébai ellen és az Antigoné. Monda - Oidipusz király röviden miről szól?. Az Oidipusz király akkor kezdődik, amikor Oidipusz [m 3] már feleségül vette anyját, és pusztít a dögvész, valamint akkor végződik, amikor Oidipusz megbünteti magát. Az Oidipusz Kolónoszban (történetét lásd fent) és az Antigoné cselekményének határa Kreón trónra kerülése.
Szophoklész ezen műveinek több értelmezése van, így például többen azt gondolják, hogy a művek azt bizonyítják, hogy a sors elkerülhetetlen, mások pedig éppen úgy vélekednek, hogy az ellenkezője derül ki. Galéria [ szerkesztés] Szophoklész Antoni Brodowski festménye Oidipuszról és Antigonéról Jegyzetek [ szerkesztés] Megjegyzések [ szerkesztés] ↑ Oidipusz király, Oidipusz Kolónoszban, Antigoné (cselekményük sorrendjében); Antigoné, Oidipusz király, Oidipusz Kolónoszban (megírásuk sorrendjében) ↑ Szophoklész hét tragédiájából három a thébai, három a trójai mondakörről, egy pedig Héraklészról szól. ↑ Babits Mihály fordításában az Oidipuszt latinosan Oedipusnak írja. Oidipusz király. Oidipusz Kolónoszban. Antigoné - Librarium.. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Oidipusz Antigoné Sárkányfogvetemény
Ő az egyetlen, aki a lelkiismeret parancsát életénél is drágábbnak tartja. A halált értelmetlennek tekinti, nem tartja dicsőségesnek. Ragaszkodik az élethez, nagy az életszeretete. Utolsó kívánsága, hogy ítélői is ítéltessenek igazságosan. Kreón: Kreón célja, hogy a város békéjét helyre állítsa és fenntartsa. Zsarnokként viselkedik, nem hallgat senkire, nem befolyásolható. Thébai mondakör – Wikipédia. Semmi nem tudja döntését befolyásolni, tévedhetetlennek érzi magát. Kreón ítélete nem igazságos, mégis túl makacs, hajthatatlan, határozott. A tragédia végén saját bűnei miatt omlik össze. Iszméné: Iszméné óvatos, törvénytisztelő lány. Nem meri kimondani, amit érez, amit gondol. Fejet hajt a zsarnok előtt, bár nem ért egyet vele. Nem segíti testvérét, Antigonét Polüneikész eltemetésében, de mikor Antigonét vádolják, ő bűnrészességet akar vállalni és ez valamelyest a családszeretetére, és becsületességére vall. Haimón: Haimón bölcs, okos érvekkel próbálja apját meggyőzni, hogy lássa be hibáit, bár ezzel szembeszáll apjával, szembeszáll a kor értékrendjével.
Kiderül, hogy az újszülött, akit megmentett, Laiosz király fia, akit egy szörnyű jóslat miatt kellett volna elveszejtenie a Kithairon oldalán, de abban bízott, hogy ha elviszik egy másik vidékre, akkor nem fog bekövetkezni e szörnyű végzet, de tévedett. Rettenetes a felismerés: " Ó, jaj, jaj! Minden tisztán napvilágra jő. / Oh, napvilág! ma utoljára látlak én. / Ott születtem, hol nem kellett, azt vettem el, / kit nem lehet, s megöltem, akit nem szabad! " A vének kara együtt érez a szenvedővel. Ezután a hírmondó jelenti, hogy lokaszté királynő öngyilkos lett, nem tudta elviselni a szörnyű bűnét, Oidipusz, amikor megpillantotta őt, aranycsatjával szúrta ki szemeit: "Nem láttátok, miben éltem én, /nem láttátok, mily rémségeket tettem én ". Ekkor feltárul a palota kapuja, s kilép rajta Oidipusz, kiszúrt szemeiből vér patakzik. Arra kéri Kreónt, hogy száműzze a városból, de ő ismét az istenekhez akar fordulni, hogy megtudja, mit tegyen. Oidipusz arról próbálja meggyőzni, hogy mennyire bízik benne, s végrendelkezik.
A király nem képes jól felmérni az őt körülvevő emberek jellemét: Kreón szavaiban egy percig se kételkedik – nem firtatja se a közölt információ igazságtartalmát, se az információ megszerzésének körülményeit, csak a következtetéseket vonja le. Pedig Kreón akkor is manipulál, amikor a Delphoiból kapott jóslat szövegét nem szó szerint idézi, hanem csak összefoglalja saját szavaival (már ez is furcsa, de Oidipusznak nem tűnik fel), sőt, értékeli, interpretálja… A király annyira a feladatra koncentrál, hogy elsiklik Kreón szokatlan eljárása fölött, sőt, késlekedéséért se vonja felelősségre, pedig sokkal korábban várták őt vissza Delphoiból: "És már a nap, ha összemérem az időt, aggaszt: hol késik? minthogy túl a várhatón elmarad és a megbeszéltnél is tovább. " – Sohasem fogjuk megtudni, miért késett Kreón. Oidipusz kérdésére, hogy kinek véres haláláról szól a jóslat, Kreón Laioszt említi, s azt mondja: "Nyilván hát ennek haláláról a parancs: gyilkosait hogy bosszuló kéz érje el. " Többes számot használ, vagyis azt sugalmazza, hogy több gyilkos volt… Mindezt a Delphoiból kapott jóslat szövegeként adja elő, holott Apollón ezt nem mondhatta neki, mert ha ezt mondta volna, akkor az isten vagy nem ismeri a valóságot, vagy szándékosan hamis jóslatot ad – egyik feltételezés se valószínű.
Thébai mondakör Labdakosz fia, Laiosz Thébai királya, felesége Iokaszté. Mivel sokáig nem született gyermekük, Laiosz a delphoi jósdához fordult tanácsért. A Püthia jóslata azonban szörnyű tragédiát sejtetett. Eszerint Laioszt fia fogja megölni, majd saját anyját veszi feleségül. A megrettent király ettől fogva önmegtartóztató életet élt. A jóslat tartalmát nem sejtő Iokaszté értetlenül fogadta férje elhidegülését. Egy alkalommal leitatta a királyt, majd éjszaka ágyába csalta. Amikor kilenc hónap múlva megszületett a fiuk, Laiosz elvette anyjától, és mindkét bokáját keresztülszúrta egy szöggel. (Innen a név eredete: Oidipusz = dagadt lábú. ) Megbízta szolgáját, hogy tegye ki a csecsemőt a Kithairón hegyre. A szolga azonban megsajnálta a gyermeket, és egy pásztornak adta, aki Korinthoszba, Polübosz király udvarába vitte a csecsemőt. Mivel Polübosznak és feleségének, Periboiának nem volt gyermeke, sajátjukként nevelték fel Oidipuszt. A fiú nem ismerte származása titkát, fogadott szüleit sajátjainak hitte.