Nagy Attila színész Magyarország, Bács-Kiskun, Kecskemét Kecskemét, 1988. október 25. Nagy Attila Jászai-díjas színész, érdemes művész, országgyűlési képviselő 1933. február 12-én született Pácinban. Meghalt 1992. május 13-án Kecskeméten. Nagy Attila. A képen: Nagy Attila és Jablonkay Mária a kecskeméti Katona József Színház Kamaraszínházában Németh László: Szörnyeteg című színművében. A rendező Nagy Attila. MTI Fotó: Ilovszky Béla Készítette: Ilovszky Béla Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-902891 Fájlnév: ICC: Nem található Személyek: Nagy, Jablonkay Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:
Fotó: Fortepan/Klausz Ádám Aztán a 12 év börtönből szerencsére csupán 4 év lett. Amnesztiával szabadult 1961. április 4-én, ám ez nem azt jelentette, hogy újra teljes tagja lehet a társadalomnak. Azt már nem. Azt javasolták neki, egyelőre felejtse el a színészmesterséget, a színház semmihez sem hasonlítható légkörét, inkább tanuljon ki egy tisztességes mesterséget. Így történt, hogy egy évig fizikai munkásként kereste a kenyerét. S megfogadva barátai tanácsát, Pécsett kitanulta a hidegburkoló szakmát. Talán az járt a fejében akkoriban: ennyi volt Shakespeare-ből, ennyi volt a gyönyörű mondatokból, a világot jelentő deszkák helyett immár a kőhöz lesz majd köze… Aztán 1964-ben a külföldön élő lánytestvére autóbalesetben meghalt. A Nagy família megannyi fájdalommal a háta mögött 1969-ben találkozhatott újra, amikor már hazaengedték a külföldi útlevéllel rendelkező testvéreit. A színész öccse, Nagy Aladár a következőképpen emlékezett az 1956 utáni meghurcoltatásokra. "Én 15 éves voltam akkor, elég nagy ahhoz, hogy jól emlékezzem mennyire negatívan élte meg a család, hogy Attilát bebörtönözték.
Kultikus, már-már himnikus énekké vált a cigány kesergőnek tartott filmzene, amit a horvát apától és szerb anyától származó Goran Bregovic zeneszerző és előadóművész lelkitársának, Emil Kusturicának a Cigányok ideje című filmjéhez komponált. Nemcsak a szerbek, a cigányok, de a törökök, a bulgárok, a zsidók is úgy érezhetik, hogy ez az ő népzenéjük. Ruzsa magdi boban markovic ederlezi. Valljuk be, nem elsősorban a film miatt, hanem Ruzsa Magdi tökéletes előadásmódja miatt a balkáni és a cigányzenére hihetetlen fogékony magyarok is magukénak érzik ezt a szomorú hangzásvilágot. Mi a zene népszerűségének titka? Goran Bregovic, a zeneszerző, akit generációja, hovatartozása, származása, olyan zenei hangzás kialakítása felé sodort, amelyben visszaköszön a cigány és zsidó esküvők, a katolikusok, az ortodox keresztény, muszlimok könyörgők dallamvilága. A film szerelmi történetének, ami a bosnyák, szerb, szlovén romák társadalmi korlátokat nem ismerő meseszerű világában szövődik és fordul tragédiába, egyik fontos eseménye a Kusturica által gyönyörűen megkomponált tavaszköszöntő-nyárváró ünnepének, az Ederlezi-nek a megünneplése.
Fonogram-díjas magyar énekesnő. A TV2 Megasztár című tehetségkutató műsor harmadik szériájának győzteseként vált ismertté. Rúzsa Magdi 1985. november 28-án született a vajdasági Verbász városban. Általános iskolai tanulmányait falujában, Kishegyesen végezte az Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában. Boban Markovics és Rúzsa Magdi a sportházban - Itt a Balkán, hol a Balkán? - alon.hu. Ennek elvégzése után sikerrel felvételizett a szabadkai Egészségügyi Középiskolába, ahol szülészeti nővérnek tanult. Tanulmányai végén – fél év szakmai gyakorlat után – államvizsgát tett. Magdi kisgyerekkorától fogva énekel. Első igazán meghatározó zenei sikerét 2004-ben szerezte: a zentai Farsangi Ki mit tud-on megnyerte a könnyűzenei kategóriát. Ugyanezekben az években énekesként csatlakozott egy feketicsi amatőr zenekarhoz, a Madness-hez. 2005-ben jelentkezett a Tv2 tehetségkutató műsorába, a Megasztár harmadik szériájába, amit 2006-ban meg is nyert. A boltokban megjelent az első Magdi nevéhez köthető kiadvány A döntőkben elhangzott dalok címmel, valamint első stúdiólemezét is piacra dobta 2006. november 28-án Ördögi angyal címmel.
A két Markovics fújja, ahogy kell, felreppen a katicabogár is (Bubamara, csakhogy a nyelvi műveltségemet is fitogtassam), de az egész nem túl izgalmas. Főleg így sokadszorra. Úgy is fogalmazhatunk, van idő az elmélkedésre. Például arra, hogy mennyire egy kaptafára készültek a Boban Markovic Orkestar zenészei, mintha csak úgy válogatták volna össze őket, hogy a fekete ábrázat mellett kritérium legyen az alacsony termet és a terebélyesedő has, mely fölött barátságos tekintet és a széles vigyor a kötelező tartozék. A két főnök egységesen farmert és fehér inget visel, ám az idősebb barna, a fiatalabb fehér hegyes orrú cipőben nyomja. "Te melyiket hordanád, ha egy szerb rézfúvós zenekar főnöke lennél? " – kérdezem magamtól, és hezitálás nélkül a fehér mellett teszem le a garast. Vidor: Rúzsa Magdi, Boban Markovic, Budapest Bár és még sokan mások - szabolcsihir.hu. Lehet, a fehér cipő a főnökség jele, mindenesetre a tiszta sor, hogy már a fiú a zenekar első embere, jön, megy, intézkedik, instruál, frontembereskedik. Néhány kilóval ő is több, mint négy évvel ezelőtt a Savaria Karneválon.