Hotel: A nemrég felújított, háromcsillagos Hotel Korona Termál Bauhaus stílusú, műemlék épület a gyógyfürdő főbejáratával szemben található. Szállodánk 37 kétágyas, fürdőszobás, TV-vel, hűtővel, telefonnal felszerelt, balkonos szobával várja vendégeit. Továbbá 80 fős étterememel, terasszal, pihenőparkkal, napozóterasszal, lifttel, és zárt parkolóval. Harkány: Európa egyik legkiválóbb gyógyvizével Harkányfürdő rendelkezik. A kéntartalmú, biológiailag nagy hatékonyságú gyógyvíz izületi és reumatikus bántalmak, baleseti utókezelések, nőgyógyászati gyulladások, bőrbetegségek (psoriazis) esetén ivókúra formájában ajánlott. Kirándulás: Siklós és Máriagyüd: Magyarország legdélebbi városkájának - földrajzi adottsága miatt - egyedülálló, különleges mediterrán éghajlata van. A Dráva síkságnak és a Villányi hegységnek köszönhetően a Földközi tenger hatása Siklóson sokkal erőteljesebben érezhető, mint bárhol máshol hazánkban. A déli szelekkel egyetemben pedig a magyar klímával ellentétben errefelé meleg a tavasz, hosszú forró a nyár, és enyhe a tél.
A fürdő március 13. óta tart zárva, Somogyi szerint viszont éppen az előző sikeres éveknek köszönhető, hogy a lehető legjobb anyagi helyzetben érte őket ez a csapás. "Több mint 10 hét leállás után sincs egzisztenciális problémája a fürdőnek, de ez nem azt jelenti, hogy nem okoz kihívásokat" – hangsúlyozta. Elárulta, hogy az azóta eltelt csaknem három hónap során mintegy 1 millió eurós bevételtől eshetett el a fürdő, miközben a költségek ez idő alatt meghaladták a 450 ezer eurót. Somogyi közölte, hogy vendégszámban körülbelül 70 ezres lehet a kiesés, havonta ugyanis a nyári hónapokon kívül átlagban 21-22 ezren járnak a fürdőbe, kivéve a húsvétot, amikor többen. Kiemelte, hogy városi tulajdonú társaságként részesülhettek az állam alkalmazotti bérekre vonatkozó támogatásában, mivel nem kapnak költségvetési támogatást a várostól. Somogyi leszögezte, nem bocsátottak el senkit. Szóba került, hogy a fürdő nem kérvényezte a korábban felvett hitelei törlesztésének halasztását. "Sokan kérték a halasztást, aminek hátulütője, hogy ha ehhez folyamodunk, akkor nem kérhetünk új hitelt, amíg a halasztás érvényben van, nekünk viszont komoly terveink vannak.
Ami a járványügyi előírásokat illeti, a fürdő bejáratánál is mérni fogják a testhőmérsékletet, emellett a sorbanállásnál be kell tartani a kétméteres távolságot, a fürdő épületeire pedig vonatkozik a területi létszámkorlátozás. Somogyi közlése szerint ez azt jelenti, hogy a 120 négyzetméteres belépőcsarnokban csupán 12-en tartózkodhatnak egyszerre, ami azt eredményezi, hogy a vendégek nagy részének csúcsidőben vélhetően kint kell majd sorakoznia. A medencékre vonatkozóan létszámkorlátozás nincs. Emelik az úszómesterek számát, mivel a fürdő területén is ügyelni kell arra, hogy ne alakuljanak ki csoportok az egy háztartásban élőkön kívül. "Nagyon sok függ attól, hogy a vendégek mennyire fegyelmezettek. Ha nekünk kell mindent betartatni, akkor már 100 vendég is sok" – vélekedett. Dunaszerdahelyi kezdeményezésre alakult meg a fürdők és aquaparkok szövetsége Somogyi Gábor beszélt arról is, hogy kezdeményezésére megalakult a szlovákiai aquaparkok, fürdők és uszodák szövetsége. "Eredetileg a környező fürdők vezetőit szerettem volna összehívni egy egyeztetésre, hogy értelmezzük ezt a helyzetet.
Hájos Zoltán megjegyezte, hogy ez esetben figyelembe kell venni a minimálbér-emelkedést, továbbá a hétvégi bérpótlékot, márpedig ez utóbbi egy termálfürdő esetében különösen hangsúlyos, hiszen a hétvégén zakatol leginkább. Somogyi Gábor ezt kiegészítette azzal, a fürdő bérekre fordított kiadásai 2016 és 2019 között megduplázódtak az említett indokok mellett azáltal is, hogy egyrészt nőtt az állományuk, másrészt bizonyos feladatokat, mint a pénzügy vagy a könyvelés, már házon belül oldanak meg. Idén pedig minimálisan 5-6 emberrel többet kell felvenniük, hogy biztosítani tudják a közegészségügyi hivatal által megszabott előírások betartását. Összességében azonban a bevételek 16, 7%-kal, míg a kiadások csupán 10, 7%-kal emelkedtek tavaly és ez is eredményezte, hogy a fürdő adózott nyeresége a tavalyelőtti 474 ezer euró után tavaly ugyancsak jócskán megnőtt, és 782 ezer euróvan elérte eddigi éves maximumát, amivel szlovákiai szinten a negyedik legsikeresebb fürdő. A látogatottságot illetően ugyancsak az eddigi maximumot érték el tavaly, noha a napi vendégek száma éves szinten néhány ezerrel volt már magasabb.
A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombsági táj, melyből a Mecsek- és a Villányi-hegység szigetként emelkedik ki. E dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltődött síkságok szegélyezik, így a természetvédelmi oltalom alatt álló területek a nyílt vízfelületektõl kezdve a különbözõ lombos erdõtípusokon át, a száraz szikla- és homokgyepekig nagyon sokféle élőhelyet foglalnak magukba.
Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Cím: 7518 Harkány, Bajcsy-Zsilinszky utca 3. E-mail: Web:
A koronavírus-válság a gazdaság minden területét megtépázta, az idegenforgalom pedig lényegében az egyik olyan ágazat, mely a legnagyobb károkat kellett elviselje. A dunaszerdahelyi termálfürdő vezetése, Somogyi Gábor igazgatóval, illetve a Thermalpark DS társaság közgyűlésének feladatait ellátó polgármesterrel, Hájos Zoltánnal a tavalyi év eredményességéről, és az idei kilátásokról tartott sajtótájékoztatót. Fotó: Cséfalvay Á. András (archívum) Rekord rekord hátán Somogyi Gábor közölte, hogy a termálfürdő minden eddigi rekordot megdöntött a 2019-es évi forgalmával, nyereségével és összesített látogatószámával is. A fürdő teljes bevétele tavaly meghaladta az 5 millió eurót, ami hozzávetőlegesen 700 ezerrel magasabb, mint egy évvel korábban (2018: 4, 28 millió), miközben 2016-ban pedig még "csak" 3, 14 millió euró volt, 2017-ben pedig 3, 58 millió. Folyamatosan emelkedtek ezzel egyidejűleg a kiadások is, melyek tavaly elérték a 4, 23 millió eurót (2018: 3, 82 millió, 2017: 3, 33 millió, 2016: 2, 78 millió).
Szeretne ő is egy saját szellemet, mely minden kívánságát teljesíti. Apja szűcs, ezért fiát megajándékozza egy saját készítésű "varázsködmönnel". A ködmönben lakó tündér segíti, de csak akkor, ha jól viselkedik. Miután elkészül, az apja meghal, így ketten maradnak az édesanyjával. Gergő az iskolában megismerkedik Bicebócával, egy mankókkal járó kisfiúval. Fejezetek [ szerkesztés] 1. Szépen szóló muzsika 2. A cinegék királya 3. Az ősök kincse 4. A sarkantyús csizma 5. Hogyan tanultam meg olvasni? 6. A gyémántcserép 7. Miben lakik a magyar tündér? 8. Az utolsó öltés 9. Apám 10. Megy a ködmön világgá 11. Csontos Szigfrid 12. Malvinka 13. Megurasodom 14. Gá-bor-ka, Gá-bor-ka... 15. Puli 16. Néha a bő ködmön is szorít 17. Az ezüstköröm 18. A bűbájos előkerül 19. A kis bice-bóca 20. Péter apó 21. Az égbelátó 22. Elvisz a markoláb 23. A kövek megszólalnak 24. Ünnep a malomházban Filmváltozatok [ szerkesztés] A regényből többször is filmet forgattak: Kincskereső kisködmön - színes, magyar filmdráma, 91 perc ( 1973) [2] Kincskereső kisködmön - fekete-fehér, magyar ifjúsági filmsorozat, 25 perc ( 1968) [3] Színpadi változatok [ szerkesztés] 1991.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Kincskereső kisködmön (film). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk Szemes Mihály filmjéről szól. Hasonló címmel lásd még: Kincskereső kisködmön (egyértelműsítő lap). Kincskereső kisködmön 1972-es magyar nagyjátékfilm Rendező Szemes Mihály Alapmű Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Műfaj dráma, kaland Forgatókönyvíró Szemes Marianne Dramaturg Ujhelyi János Főszerepben Szűcs Gábor Bihari József Gruber István Zene Jeney Zoltán Operatőr Szécsényi Ferenc Vágó Morell Mihály Hangmérnök Rajky Tibor Jelmeztervező Vicze Zsuzsa Díszlettervező Duba László Gyártásvezető Kiss Lajos Gyártás Gyártó Mafilm Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 91 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó MOKÉP Bemutató 1973. április 19. Korhatár Kronológia Kapcsolódó műsor Kincskereső kisködmön További információk IMDb A Kincskereső kisködmön 1972 -ben készült, 1973 -ban bemutatott magyar film, amely Móra Ferenc azonos című regénye alapján készült.
Értékelés: 43 szavazatból Ki ne ismerné Móra Ferenc meghitt hangulatú írásását a kis Bicebócáról, az öreg Küsmödi bácsiról, s a kincskereső kisködmönről? Az óbánya egy véletlen baleset következtében felrobban, Bicebóca örökre elveszíti egyetlen támaszát, Küsmödi bácsit. Ferkóék befogadják a kis árvát. Ferkó kisebb szolgálatokat tesz és az érte járó krajcárokért körtemuzsikát vesz. A muzsika azonban csak a jó gyermekeknek szólal meg. Ferkó ügyes-bajos dolgaihoz némi kétség tapad, mikor kisinas, bizony hamar kitelik az az egyesztendő, vagy gondoljunk arra, mikor Égbelátó képében megrohanja a lelkiismeretfurdalás, mert legjobb barátja dolgozatát hibásra "javítja". A kincskereső kisködmön azonban megmelengeti még a rosszalkodó lelkeket is. Stáblista:
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8. ) Író, újságíró, muzeológus, a "tiszteletbeli makói". Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte.