Tanított és előadásokat tartott a kecskeméti Kodály Intézet továbbképző tanfolyamain és nyári Nemzetközi Szemináriumain (1984-2009), a Magyar Művelődési Intézet karvezetőkurzusán (1989-1997), Lengyelországban (1988-2010 között 9 alkalommal), Nagy-Britanniában (1998, 2007, 2008), az Amerikai Egyesült Államok két egyetemén (1998 és 2018 között 19 alkalommal), Spanyolországban (2002 óta 9 alkalommal) és Japánban (2018). Tantárgyi programok kidolgozásában és bevezetésében vett részt (Zenetanítás angolul 1990-94), vizsgaanyagokat véleményez, szakmai lektori, illetve szakértői tevékenységet végez az OM/EMMI, az OH és a MAB megbízásából. Hegedüs Géza sorozataiban költőkről, Vásáry Tamás komolyzenéről, Szabados Árpád képzőművészetről, Nemeskürty István irodalomról mesélt. Fáradhatatlanul küzdött a gyerekkultúra fejlesztéséért stúdióvezetőként is. Amikor az MTV-ből elküldték, a Duna TV-ben folytatta a Cimbora-szellemiség terjesztését. Gyermek szemészet - Újpesti Szakorvosi Rendelőintézet. Nyugdíjba vonulása után sem nyugodott, a Cimbora Alapítvánnyal országos sorozatokat szervez, komolyzenei, irodalmi, játékos foglalkozásokat.
2022. 04. 06. (szerda) | Ma: Vilmos, Bíborka | Holnap: Herman 36-1-785-0366
Nyár utca 11, Budapest, Budapest, 1043 Chinoin Utca 15, Budapest, Budapest, 1045 Rózsa Utca 54, Budapest, Budapest, 1041 Erzsébet Utca 25., Budapest, Budapest, 1043 Ugró Gyula Utca, Budapest, Budapest, 1044 Munkásotthon Utca 18., Budapest, Budapest, 1043 Eötvös József Utca 1, Budapest, Budapest, 1046 Zárásig hátravan: 8 óra 50 perc Árpád Út 45., I. em, Budapest, Budapest, 1042 Nádasdy Kálmán Utca 35., Budapest, Budapest, 1048 Zárásig hátravan: 6 óra 50 perc Erdősor U. 12/B, Budapest, Budapest, 1046
A diplomát hatvanegy újpesti orvos kapta meg. A rendezvényen dr. Hollósi Antal, a Károlyi-kórház orvos igazgatója is jelen volt.
-Elzmények A 19. század végén a gyorsuló ütem termelés (mely elssorban a tudomány és technika mind újabb vívmányainak volt köszönhet), együtt járt a gyarmatbirodalmak növekedésével is: új nyersanyaglelhelyek és piacok megszerzése volt az államok célja. Az Osztrák-Magyar Monarchiának miért nem voltak gyarmatai?. Ebbl az idbl származik az imperializmus kifejezés is: a birodalmi státusz megszerzéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához szükséges volt új piacok bevonása gyarmatosítása révén, így ez vált a korabeli politika f céljává. A világháború eltt a Föld térképét az európai érdekeltségek színezték be. Európa országai közül ekkor kevés olyan akadt, melynek nem voltak gyarmatai: ilyen volt az Osztrák–Magyar Monarchia, a Balkán fiatal államai, Norvégia, Svédország és Svájc. A legnagyobb gyarmati érdekeltséggel Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezett, illetve – a gazdaságilag kevésbé értékes, bár területileg kétségkívül fajsúlyos Grönland révén Dánia. Olaszország és Spanyolország is fontos Észak-Afrikai területeket birtokolt, de Németország afrikai és jelentéktelen óceániai – gyarmatterületei nem álltak arányban gazdasági erejével, így politikájának f célja a gyarmatbirodalom újrafelosztása lett.
Épült tiszti kaszinó, két iskola (ahol magyar vagy osztrák helyett angolt tanítottak) és új főkonzulátusi épületek is – ezek közül több a mai napig áll –, ennek ellenére ez volt a leglassabban fejlődő gyarmat az összes tiencsini koncessziós zóna közül. Volt egyszer egy Magyar-Kína Oké, ez így ebben a formában nem igaz, de ha volt Brit-India, akkor egy kicsit hadd túlozzunk mi is. A gyarmatbirodalmi státuszunknak természetesen az I. Történelemportál - G-Portál. világháború vetett véget. Nem csak úgy elengedtünk Tiencsint, hanem elvették tőlünk, méghozzá a jogos tulajdonos Kína, amely 1917 augusztusában hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, majd csapataival bevonult a koncessziós zónába. A mindig is jó kereskedelmi érzékkel rendelkező kínaiak azonban nem verték szét a rendszert, hanem hagyták továbbműködni, így a tiencsini koncessziós zónát hivatalosan csak 1920-ban vették el Magyarországtól, akkor, amikor minden mást is, a trianoni békeszerződés keretében. Erdéllyel, és a többi magyarok lakta országrésszel ellentétben valószínűleg Tiencsin volt az egyetlen olyan terület, amelynek az elvesztése senkit sem érdekelt.
A Felvidék kifejezés alatt földrajzilag és politikailag koronként mást értettünk. A XIX. században a Magyar Királyság északi hegyvidéki, szlovákok lakta részét nevezték Felső-Magyarországnak vagy Felvidéknek. A trianoni békeszerződés után a Magyarországtól Csehszlovákiához csatolt területeket neveztük így. Napjainkban vannak, akik Szlovákia szinonimájaként használják a Felvidék szót, és vannak akik, Szlovákia magyarok által lakott déli területeit értik alatta. Többek között o lyan nagyobb városok tartoznak ide, mint a volt koronázó város Pozsony, Kassa vagy Nyitra. Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék), a terület megnevezése az I. világháború végén alakult ki. Osztrák magyar monarchia gyarmatai es. Az elmúlt 100 éveben Kárpátalja területe és lakossága "cserélt legtöbbször országot", tartozott Csehszlovákiához, Magyarországhoz, Szovjetunióhoz, napjainkban pedig Ukrajnához. Fontosabb magyar kisebbséggel rendelkező települései Beregszász, Csap, Huszt, Munkács, Ungvár, Visk. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország Ausztriával határos, túlnyomórészt német nyelvű lakossággal rendelkező Őrvidéknek vagy Várvidéknek (németül Burgenland) nevezett területe Ausztriához került.
Végül Olaszország 1915. május 23-án az antant oldalán lépett be az I. világháborúba. Ottomán birodalom 1914 október végén az Ottomán birodalom háborút provokált Oroszországgal szemben, hadat üzent az antant hatalmaknak és így belépett az I. világháborúba a központi hatalmak oldalán. A központi hatalmak köre három országra bővült. Bulgária csatlakozása Bulgária nagy területeit foglalták el 1913-ban szerb, román és görög csapatok, ezáltal Bulgária területe jelentősen lecsökkent. Bulgária szeretett volna revansot venni, és az I. világháború erre kitűnő alkalom volt. Osztrák-magyar gyarmat a sarkkörön túl | National Geographic. 1915. októberében Bulgária hadat üzent az antant hatalmaknak és megtámadta Szerbiát, amit a központi hatalmak rövidesen el is foglaltak. Bulgária hadüzenetét a szláv világ, a pánszlávizmus árulásának fogták fel, legfőképpen Oroszországban. Korlátozott szuverenitású államok részvétele Bár a központi hatalmak csak négy államból álltak, számos el nem ismert országrész, állam, felkelők támogatására számíthatott. A húsvéti felkelés során Dublinban deklarálták az írek, hogy mindenkit támogatnak, akik az Egyesült Királyság ellen harcolnak.
Hol vannak már a régi szép idők, amikor Magyarországnak gyarmata volt Kínában? Igen, jól olvastad. 1902 és 1918 között a kínai Tiencsin városban egy apró kerület az Osztrák–Magyar Monarchia tulajdonában volt. A hivatalosan koncessziós zónának nevezett negyed elméletileg a Kína és Monarchia közötti gazdasági kapcsolatokat volt hivatott fellendíteni, de azonkívül, hogy a 108 hektáros területen volt Ferenc József, Bécs és Budapest utca, a Monarchia vezetői nem sokat tettek, hogy ezt a lehetőséget ki is aknázzák. Hogyan lett gyarmatunk Kínában? 1899-ben az aktuális kínai császárnő, Ce-hszi a boxerlázadás leverésére a nyugat-európai és egyéb nagyhatalmak segítségét kérte, akik egy 54 ezer fős közös hadsereggel ki is segítették az egyébként bukásra abszolút megérett dinasztiát. Osztrák magyar monarchia gyarmatai 1. Német, brit-indiai, osztrák-magyar, orosz, francia, olasz, japán és amerikai csapatok közös erővel leverték a hatalmas méretű népfelkelést, cserébe kereskedelmileg hasznosítható területeket kaptak. A Peking kapujának is nevezett kikötőváros, Tiencsin így lett egy olyan torta, amelyből minden nagyhatalom kapott egy szeletet.
Az Osztrák – Magyar Monarchiának nem voltak gyarmatai, azonban 1873-ban az Északi-sarkhoz közel, egy osztrák–magyar expedíció során felfedeztek egy szigetcsoportot, amit az uralkodó iránti tiszteletből Ferenc József-földnek neveztek el. A Monarchia azonban nem jelentette be igényét a szigetcsoportra, amit később a Szovjetunió annektált és a területén katonai bázisokat létesített. Kevésbé köztudott, hogy a Monarchia is birtokolt a félgyarmati státuszú Kína Tiencsin városának délkeleti részén egy százötven hektáros területet, úgynevezett koncessziós zónát. Osztrák magyar monarchia gyarmatai 2. A tiencsini koncessziós zónák a saint-germaini és trianoni békeszerződés értelmében Kínához kerültek. A béke gazdasági és katonai kérdések kapcsán is erősen szűk teret hagyott hazánknak. A korabeli sajtó cikkei szerint 100 évvel ezelőtt tíz percre az egész élet megállt az országban. 10 órakor megkondult Budapest összes harangja, gyászszünetre megálltak a vonatok, a villamosok és a kocsik. A dolgozó munkások, hivatalnokok letették a munkaeszközt és néma csendben voltak országszerte.