Címlap Templom Az Istenhegyi Szent László Plébánia karácsony előtti és karácsonyi programjai 2012. 12. 04. k., 16. 39 A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
A koronát Asztrik püspök veszi át. A háttérben a görögkeleti püspök alakja arra utal, hogy a koronázással Bizánc is egyetért. " Köszönöm. Források: Azonosító 33224 Látogatás Frissítve 2021. 03. 31. 10:59 Publikálva 2018. 01. 18. 09:26 Szerkesztések "Istenhegyi Szent László-templom üvegablak II. " c. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 301556 Fotózva 2017. június Feltöltve 2018. 09:12 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Dénes Ildikó 18. 09:12 2017. június "Istenhegyi Szent László-templom üvegablak II. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 301557 Fotózva 2017. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 301563 Fotózva 2017. 09:15 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Dénes Ildikó 18. 09:15 2017. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 301558 Fotózva 2017.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke a szentmisén a bérmálás szentségében részesített egy kerekesszékes kislányt. A szertartás végén Kocsis István, a Szent László-templom plébánosa megajándékozta azokat, akik adományaikkal hozzájárultak a keresztút felállításához. A keresztút építészeti tervezője, Taraczky Dániel – aki egyben az óvoda tervezője is – kiemelte, hogy a plébános atya sziklaszilárd hite nélkül a keresztút nem készülhetett volna el, az óvoda nem épülhetne meg. A főváros legmagasabban fekvő templomkertjében tartott szentmise után került sor az épülő katolikus óvoda bokrétaünnepségére, melyen Mohos Gábor püspök megáldotta az épülő óvodát. A szertartáson jelen volt Soltész Miklós, egyházügyekért felelős államtitkár, akinek Kocsis István köszönetet mondott a kormányzati segítségért. Az államtitkár beszédében kiemelte: országszerte 130 óvoda épül vagy újul meg a katolikus óvodaépítési program keretében. A meghitt hangulatú ünnepség szeretetvendégséggel ért véget. A budapest-istenhegyi Szent László-plébánia közössége összefogással, önerőből valósította meg évtizedes álmát: a templomhoz vezető úton kálvária létesítését.
Furcsa módon a Budapest-Istenhegyi Szent László plébániát jó darabig svábhegyi templom néven emlegették. 1847 után ugyanis felmerült annak a lehetősége, hogy a mai teljes Svábhegy területét Istenhegynek nevezzék át. Ez azonban nem tetszett az embereknek, és nem is ment át közhasználatba. A templom végül a mai Istenhegy területén épült meg, ami korábban a krisztinavárosi plébániához tartozott, és vasárnaponként a szomszédos kerületből jöttek át papok szentmiséket tartani. Buda város tanácsa úgy döntött, hogy építési telket adományoz egy majdani kőtemplom számára. Ennek kivitelezéséhez azonban komoly pénzre volt szükség. A tekintélyes hazafi, báró Eötvös József is a kerületünk lakója volt. Az ő irányításával nagyszabású gyűjtés vette kezdetét. Számos művész ajánlotta fel támogatását, sőt maga az uralkodó, Ferenc József is hozzájárult kétszáz forinttal. A templom 1860 nyarára készült el. A terveket a korszak neves építésze, Romano von Ringe dolgozta ki, a kápolna felépítése pedig Ybl Miklós nevéhez fűződik.
Isten segítségével 2010-ben ünnepelhetjük külsőleg-belsőleg egyaránt megszépült templomunk felszentelésének 150. évfordulóját!
Gyűjtöttek a svábhegyi művészek, ill. a Fácánnál (ma Normafa) tartott előadásuk jövedelmét e célra fordították. Ferenc József király 200 forintot, Erzsébet királyné egy értékes miseruhát ajándékozott a kápolnának. A terveket Romano von Ringe udvari építész készítette, egyes források szerint pedig a kápolnát Ybl Miklós építette. A templom, amely mindössze 162 m2, 1860 nyarára készült el és Scitovszky János hercegprímás szentelte fel Szent László király tiszteletére 1860. október 7-én. Az eredeti oltárképet Than Mór festette, amely azonban az 1886-os restaurálás során elveszett. A ma látható oltárképet Stetka Gyula festette. A templom 1886-ban restaurálásra szorult. Ekkor kerül kialakításra a belső kórus Pfaff Ferenc tervei szerint, és ő látta el a templomtornyot tűhegyű sisakkal. A templomot belső mennyezettel 1913-ban látták el, majd 1914-ben újból felszentelték. 1902-től expositura, 1938-tól a krisztinavárosi plébániából kihasítva önálló lelkészség, 1968-tól plébánia. A plébánia területén a Költő utcában telke volt a piarista rendnek, a Széchenyi-hegyen az Isteni Szeretet Leányai Társulatának volt rendháza (ma Rendőrtiszti Főiskola).
Főoldal | Vélemény Régen elfeledett korongkincsre bukkantam nosztalgiázásra ritkán késztető, terjedelmes fekete koronggyűjteményemben. Éppen negyven éve került vinyl lemezre, közkeletűbb, de téves nevén bakelitre Kossuth Lajos hangja. Ez a negyvenötös fordulatszámú EP került most megint elő lemezeim újbóli leporolása, rendezgetése közben. A Hungaroton gondozásában megjelent csillogó lemezke Kossuth 1890. október 20-án Torinóban elmondott beszédének egyik részletét tartalmazza. Különös élmény meghallgatni ezt a hatvannégy másodperces beszédrészletet, amelyet a torinói remete négy évvel a halála előtt, 1890. szeptember huszadikán mondott el az aradi vértanúk emlékművének október hatodikai leleplezése előtt. A fonográfhengeren rögzített beszédet turini, azaz torinói otthonában rögzítették és az aradi vértanúk napján játszották le az emlékműnél. Ezt a hangkülönlegességet 1977-ben találta meg és tette nyilvánosan elérhetővé Hegyi-Füstös István református lelkipásztor, rádiós író és szerkesztő.
Kossuth Lajos idegenkedett az új technológiától, de némi leleménnyel sikerült rávenni arra, hogy fonográfhengereken örökítsék meg beszédét. Különös idővonalon halad a történelem. A jelenből nézve azt hisszük, minden, amit magunk mögött hagytunk, az a múlt. Miközben az onnan eredő emlékek határozzák meg napjaink perceit, óráit. Az elmúlt évek és évszázadok pedig itt ülnek a nyakunkon. Vessünk például egy pillantást a következő videóra. Szinte hihetetlen, hogy a felvételen maga Görgei Artúr (más iratban Görgey Arthur), az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc legendás honvédtábornoka látható. A történelemkönyvekben csupán festményekkel illusztrálják, idealizált művészi környezetben ábrázolják csata közben, vitázva Kossuth Lajossal, vagy éppen délceg tábornokként feszít a lapokon. Az 1908-ban forgatott hangtalan filmecskén mégis valóságában, igaz, már aggastyánként figyelhetjük meg mozgását. Lám, a történelem idővonalán mégsem távoli a múlt. Ebből a felvételből semmi nem derül ki abból, hogy az amúgy vegyész végzettségű Görgei Artúr a szabadságharc után sokáig száműzetésben, osztrák rendőri felügyelet alatt élt, haza csak a kiegyezést (1867) követően térhetett, öregkori napjait állami nyugdíjból élte.
Visszatért az eszmélete és óráról órára jobban érezte magát. De ahogyan a korabeli lap írta is, ez volt életerejének utolsó föllobbanása: A héten megint visszafejlődött a betegség, de azért környezete még mindig nem merte hinni, hogy közeledik a vég. Régi kezelő orvosa, Bencze tanár kezelte. Eszméletét minduntalan elveszítette, látogatókat nem engedtek be többé hozzá. Szombaton aztán bekövetkezett a teljes agónia. Orvosa este már megállapította, hogy a nagybeteg menthetetlen. Éjszaka egy óra tíz perckor az agg tábornok csöndesen elszunnyadt mindörökre. Eltemették az utolsó honvédet Az egész ország részvéte kísérte végső útjára Kossuth Lajos katonáját. A Kis Ujsag 1928. június 8-án ezekkel a szavakkal búcsúztatta Lebó István egykori '48-as honvédet. A lap beszámolója szerint Mayer János földművelésügyi miniszter – mint az 1848-ban felszabadított jobbágyok leszármazottja – búcsúzott Lebótól, amikor így fogalmazott: Soha sem volt hitszegő a magyar, végig állotta mindig a harcot, ezért él ezer év minden veszedelme után is a magyar nemzet.
Kevésbé egyértelműen megítélhető, mennyire tudta betölteni eredeti küldetését, s jutott el az üzenet a kortársak tömegeihez. Az ünnepségről szóló egykorú beszámolók szerint ugyanis a Kossuth-beszéd az október 6-i hivatalos rendezvényen nem hangzott el. Ezt politikai megfontolásokkal magyarázhatnánk, azonban a felvétel szabadtéren, tömegek által hallható módon történő lejátszása technikailag sem lett volna lehetséges. A korabeli sajtó szórványos utalásai alapján a felvételt - Aradon és másutt is - zárt térben, fülhallgatón keresztül egyenként, 1 forint, illetve később 50 krajcár belépődíj ellenében lehetett meghallgatni. A mintegy hat-hét perc hosszúságú beszéd eredetileg három fonográfhengert töltött meg. Mivel a rendkívül sérülékeny, átlagosan 30-40 lejátszásra "hitelesített" viaszhengereket több százszor is leforgatták, erősen megrongálódtak, így a szakembereknek egy 1 perc 20 másodpernyi anyagot sikerült megmenteniük az utókornak. Theodore Roosevelt kampánybeszéde Robert Capa a rádióban Lenin feltüzelő beszédei Edison, a "hasbeszélő" Ernest Shackleton, a felfedező
Görgei Artúr szemtanúja volt az első világháború kitörésének, és 98 éves korában, a nagy háború kellős közepén, ugyanabban az évben, 1916-ban halt meg, mint az a Ferenc József osztrák császár és magyar uralkodó, aki a szabadságharc leverése után rászabadította Magyarországra Julius Jacob von Haynaut, valamint a magyarság lelkének megtörését és birodalmi beolvasztását célzó Bach-korszakot. Amikor Görgei Artúr meghalt, 1916. május 21-én, a Pesti Hírlap így számolt be utolsó óráiról: Vagy egy hónap előtt kezdett el újra betegeskedni az agg generális. Behozták visegrádi tuszkulánumából Budapestre, a sógornőjéhez, Görgei Istvánnéhoz, a Mária Valéria-utca 17. szám alá. Tartottak tőle, hogy hatalmas, de már nagyon legyöngült szervezete nem fog tudni megbirkózni a sulyos betegséggel és azt akarták, hogy mellette lehessenek s ápolhassák féltő gonddal. Május első hetében hirtelen rosszabbodott az állapota, régi bajához módfölött komoly meghűlés is járult, a tüdeje is meg volt támadva, de aztán pár nap múlva úgy látszott, hogy újra föl fog épülni.