Amikor már szép aranybarna a lepény teteje, akkor a sütőből kivesszük és hűlni hagyjuk. Ha szereted a tócsnit és a dödöllét, ezért a krumplis-sajtos lepényért is odaleszel. A frico elsősorban Velence környékén kedvelt, az eredeti recept szerint három hónapig érlelt Montasio sajttal készül, de mással is helyettesítheted. Nem kell agyonbonyolítani, könnyen variálható, gazdagíthatod még szalonnával, és szórhatsz rá zöldfűszereket. Sajtos-krumplis lepény Hozzávalók 4 személyre: 30 dkg Montasio sajt 25 dkg krumpli 2 evőkanál olívaolaj 1 db vöröshagyma só bors Előkészítési idő: 30 perc Elkészítési idő: 15 perc Elkészítés: A krumplit pucold meg, és sós vízben főzd puhára körülbelül 20 perc alatt. Még melegen törd át. A vöröshagymát aprítsd fel, és kevés olajon futtasd meg. Keverd hozzá a krumplit, ízesítsd sóval, borssal, és add hozzá a kis darabokra vágott sajtot. Egy serpenyőben hevíts kevés olajat, és rakd bele a krumplis masszát, kicsit formázd meg, lapítsd el. Burgonyás túrós-lepény recept | Finom receptek. Kisebb, nagyobb lepényeket is készíthetsz.
A kelt tésztát nyújtófa segítségével a tepsi méretére kell nyújtani olyan módon, hogy a peremre is jusson tészta, így majd a krumpli nem fog lefolyni róla. A tepsi alját zsírozni és lisztezni is kell. A belenyújtott tésztát 20-25 percig kelni hagyjuk. Mire a tészta megkel, legyen meleg a sütő. A megkelt tészta tetejére ráöntjük a krumplis tölteléket aminek a tetejére rákenünk kb. 1 dl tejfölt 1 tojássárgájával jól összekeverve. A sütés ideje a sütőtől függően kb. 30-40 perc. Csak akkor lesz igazán jó a lepény, ha a sütő magas hőfokon tud sütni, ekkor a teteje szép pirosra fog sülni és az alja is szép piros lesz. Sütéskor a tepsibe alulra 3-4 réteg újságpapírt tegyél. Trükkök, tippek, praktikák: Tepsi méret: peremes tepsi szükséges, a mérete kb. 32x36 cm Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Kalácsok, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
Csibéik pelyhezete középbarna, világosabb tarkázottsággal élénkített, vadmadárszerű színeződésű. Tojásaik színe a többi magyar tyúkfajtához hasonlóan világosbarna vagy barna. A fogolyszínű magyar tyúkokat a Dunántúlon, valamint a szárnyas ragadozóktól jobban veszélyeztetett erdős területeken szaporították. Sajnos ma már génbanki állományaival sem rendelkezünk, ezért a fajta még fellelhető egyedeinek összegyűjtése és új fogolyszínű magyar tyúkállományok kialakítása a baromfi-génmegőrzéssel foglalkozó szakemberek egyik legfontosabb feladata. Sárga magyar tyúk A világosabb és sötétebb színárnyalatban előforduló sárga magyar tyúkok közül a világosabb, élénksárga színű egyedek szaporítása kívánatos. A sárga magyar tyúk nyaktollának végei, a szárny evezőtollai és a faroktollak végei kismértékben barnásfeketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vörösessárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnásfeketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék.
Rejtőzködő színe miatt elsősorban az ország északi részén, általában a szárnyas ragadozókkal jobban veszélyeztetett területeken kedvelték, de az egész országban elterjedt fajta volt. Fogolyszínű magyar tyúk A tojó alapszíne az egész testre kiterjedően barna, hasonlít a fogoly színéhez. Finom rajzú tollazata a mellen vöröses, a nyakon, vállon és háton (a nyeregtollakon) sárgás, a test hátsó részén és a hason szürkés árnyalatú. A farok és a szárny evezőtollai feketék vagy sötétbarnák. A nyaktollakon fekete, keskeny csíkok láthatók, úgyszintén a mell-, hát- és szárnytollakon is keskeny, barna sávokból álló a toll körvonalához hasonló rajz található (rajzolt toll). A kakas nyak- és nyeregtollazata aranysárga, piros árnyalattal. A nyak- és nyeregtollak hosszában vékony, fekete csík látható. A fej tollazata narancsvörös, a nyereg, a váll és a hát felső része barnáspiros, a mell, a has és a combok fedőtollai pedig feketék. A kakas sarlófaroktollai szintén feketék, zölden zománcolt árnyalattal.
Nagyon jó takarmányhasznosító tulajdonsága, ellenálló képessége, igénytelensége mindenképpen indokolja, hogy újból teret nyerjen. Ez az elv vezérelte az igazgatóságot, hogy az őshonos tyúkfajtákat megmentsék. Régi magyar tyúkfajtáink két nagyobb csoportját különböztetjük meg. Az egyik a magyar tyúk, mely elsősorban a mai Magyarország különböző vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata. A másik az erdélyi kopasznyakú tyúk, amely – bár valószínűleg török közvetítéssel a középkorban került Erdélybe és a déli határvidékre – mai formájában a Kárpát-medencében kialakult, önálló fajtának tekinthető. A 19–20. századi tenyésztés eredményeként mindkét tyúkféleségünknek több színváltozata maradt fönn, melyek önálló fajtaként jelennek meg. Ezek a magyar sárga, a magyar fehér, fogolyszínű, kendermagos magyar tyúk, valamint a fekete, fehér és kendermagos erdélyi kopasznyakú. A tyúkok Szomor Dezső apaji telepéről érkeztek, aki évek óta nagy erőfeszítéseket tesz az őshonos háziállatok megmentéséért.
Magyar tyúkfajták A parlagi tyúkfajtáink őseit valószínűleg Ázsiából hozták elődeink. A magyar parlagi tyúk későbbi alakulásában szerepet játszottak a tatárjárás idején Európába behozott nagyobb testű ázsiai tyúkok, a török hódoltsággal hazánkba került balkáni és kisázsiai eredetű tyúkok és a nyugatról betelepített lakosság különböző tyúkféleségei. A finom csontozatú magyar tyúk legfőbb értéke finom rostú és ízletes, kitűnő húsa, mely alapján a hazai és külföldi piacokon egyaránt kedvelték. A nemesítés során több színváltozatot alakítottak ki. Legelterjedtebb a fehér, kendermagos, a sárga és a fogolyszínű változat, melyek a mai napig fennmaradtak. Sárga magyar tyúk Alapszíne élénksárga, de a világosabb és sötétebb színárnyalatban is előfordul. A sárga magyar tyúk a Dunántúlon, valamint az Alföld és a Duna–Tisza köze egyes részein volt elterjedt. Fehér magyar tyúk A fehér magyar tyúk tollazata fényes fehér. Elsősorban az Alföld és a Duna–Tisza köze tyúkja volt, mivel fehér színével az árnyék nélküli tartást, a tűző napsugarakat a legjobban viselte.
Ezért a tevékenységéért idén Pro Natura-díjjal tüntette ki a Vidékfejlesztési Miniszter. Az Igazgatóság két telephelyén, Drávaszentesen és Nagydorogon mindenkit szívesen várnak, hogy megismerkedjenek ezekkel a fajtákkal. Címkék: tyúkfajták, elterjedjen, őshonos, Dráva, tyúk, kis szines
Így Horvátországban jelenleg 8 színben elismert. Ez egyéb színváltozatok nincsenek elfogadva és a kiállításokon nem értékelhetőek. Elsősorban Ausztriában és Németországban kezdték el nagyobb lendülettel tenyészteni a fajtát, főleg a legstabilabb kendermagos változatban. Jelenleg folynak a viták a törpe változat kitenyésztéséről, ami még meglehetősen sok munkát igényel. Fajtabélyegek, színváltozatok [ szerkesztés] 8 hetes fogolyszínű poszavinai búbos növendékek Szép, arányos formájú teste van, különlegesen szép bóbitával a fején, mely még szebbé teszi ezt a régi fajtát. Szelíd, jó tojáshozamú és nagyon jó minőségű a húsa. Feje közepes méretű, szépen formált nagy kerek bóbitával a feje közepén (a kakasoknál kicsit lejjebb). Csőre erős, közepes nagyságú, kicsit kampós, sárgás-szürke színű a világosabbaknál, a sötétebbeknél sötétebb. Taraj szépen recézett, kicsit oldalra hajlik, piros színű. Arca pirosas, a szem körül. Füllebenye közepes nagyságú, a világosnál sárgás-rózsaszínű, a sötétebbnél szürkés.