A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) vasárnap, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) csepeli bázisán felavatta a Mesteredzők falát, majd megtartotta a hétfőtől vasárnapig a budapesti BOK-csarnokban zajló birkózó Európa-bajnokság ünnepélyes nyitógáláját. A Mesteredzők fala (Fotó: Róth Tamás/MBSZ) A 42 birkózó-mesteredzőt ábrázoló falat a KIMBA legfelső szintjén adták át. Lorincz tamas doentő in the bible. Az eseményen megjelent az MBSZ elnöke, a nevelőműhely alapítója, Németh Szilárd, a Magyar Edzők Társasága elnöke, Molnár Zoltán, az MBSZ ügyvezető alelnöke, Bacsa Péter, az MBSZ főtitkára, Ancsin László, a KIMBA kurátora, Süle László, a KIMBA szakmai igazgatója, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Lőrincz Tamás, valamint az öccse, az olimpiai és vb-ezüstérmes, Eb-győztes Lőrincz Viktor. Az MBSZ korábbi főtitkára, Farkas Tibor köszöntő beszédében kifejtette, régi adósságot "törlesztettek" ezzel a fallal, hiszen sok éve tervben volt már a felállítása. "Negyvenkét mesteredzőnk van, ez a szám is jól tükrözi a sportágunk sikerességét.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Beszélt arról is, hogy keddi svéd riválisa nagyon magas, rendkívül kellemetlen stílusú, de képesnek érzi magát arra, hogy legyőzze. Az elődöntők során az is eldőlt, hogy kedden Torba Erik a vigaszágon folytathatja szereplését, miután legyőzője, a címvédő orosz Szergej Jemelin bejutott a 60 kg fináléjába. A hétfői délelőtt harmadik magyarja, Lám Bálint (130 kg) egy vereséggel zárta a világbajnokságot.
Vác központjában működő Egészség Központban várjuk a gyógyulni vágyókat! Tisztiorvosi szolgálat előírásainak megfelelően kialakított 20-22 m 2 rendelők Fűtés, hűtés inverteres klímával Két mosdó: egy látogatói és egy személyzeti
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Néhány szó Vidor Emilről Az 1867-ben Budapesten született Vidor a fővárosban, majd Münchenben tanult, hazatérve pedig Ybl Miklós irodájában kezdett dolgozni. Az Ezredévi Kiállításból is kivette a részét, a középkori Ősbudavára tervezését koordinálta, majd saját irodát nyitott, hogy elkészítse a város legszebb szecessziós, valamint modern villáit és bérházait. Az ő nevéhez fűződik a vitathatatlanul erős belga hatást hordozó, ma a Magyar Szecesszió Házaként ismert Bedő-ház (Honvéd utca 3., 1903), de az Egger-villa (Városligeti fasor 24. ), a Vidor-villa (Városligeti fasor 33. Kritika: Viktória királynő és Abdul - Mi az a munsimánia?. ), a Dreher-lakóház (vagy a Polgári Serfőzde bérháza, Népszínház utca 22., 1906), vagy épp a Jászai Mari tér tőszomszédságában álló óriási épületegyüttes, a Palatinus-házak (Pozsonyi út 2. -18., 1911) is. A felsőbb szintek felé haladva a lépcsőház természetesen egyre világosabbá válik, így jobban látszanak a kovácsoltvas díszek, bár ez sovány vigasz, hiszen az eredetileg minden bizonnyal jóval díszesebb ablaktáblákból már egy sem maradt meg, sőt, egy szakaszon a fali csempéket is hasonló színű festékkel pótolták.
Menni vagy nem menni Éjfél előtt kitelepítést rendelt el a Katasztrófavédelem a Váci út Duna felőli részén. Akiknek a lakrésze víz alá került, magától is elment, aki viszont bízott a házában, maradni akart. Néhol felháborodott lakók vitatkoztak az értesítést hozó katasztrófavédelmissel, másutt csöndben győzködték a kitelepítés kötelező jellegének feleslegességéről. Bár a polgármesteri hivatal szerint mindenki eleget tett a kitelepítés utasításainak, a valóságban a katasztrófavédelmisek józan belátással szemet hunytak a házaikban bízók konoksága felett. (Eközben a rendőrség megkezdte az intenzív járőrözést, az üres házak körül, a fosztogatók távoltartására. )"A lakrészhez még másfél méter kellene, a pincét meg máskor is öntötte már el az ár" – mondta meggyőződéssel egy lakó, majd aggódva kémlelte a sötétben az udvar végén lévő védműve környékéről érkező vízrobaj forrását. "Korábban sosem volt szó kitelepítésről. Ponton udvar vác mercedes. A katasztrófavédelmisek munkájának elismerése mellett azt hiszem, ez túlzó fontoskodás" – összegzett egy másik helybéli, aki azonban Nagymaros szárazabb részéről jött.
Fotók: Szamos, 1912. március 31., Pest Megyei Hírlap, 1992. április 28., valamint a szerző fotói Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.