A jelenlegi állás szerint úgy tűnik, hogy alig pár nap múlva, december 24-én végre elérkezik a hosszú évek óta vár pillanat: egy Ariane-5 rakétával elindul az évtized legfontosabb űreszköze, a James Webb űrtávcső. A méltán űrtörténelmi esemény kapcsán egy 4 részes sorozatban mutatjuk be az oldalon a teleszkóp minden apró részletét, az első cikkben a JWST 1996 óta tartó történetét elemezzük ki.
A HD 84406 jelű csillagról készült fotó nem túl látványos, de rendkívül fontos szerepe van abban, hogy az űrteleszkóp néhány hónap múlva már a rendeltetésének megfelelően tudjon működni. A NASA tavaly december 25-én indította útjára a Hubble-nél nagyságrendekkel nagyobb űrtávcsövet, ami egyhónapos utazás után, január 24-én érkezett meg a rendeltetési helyére, a Földtől mintegy másfélmillió kilométerre található L2 Lagrange-ponthoz. A tízmilliárd dolláros űrtávcső a nehezén már túl van, hiszen a misszió legkritikusabb pontja a tükrök és a hővédőpajzs kicsomagolása volt, így február elején a kutatók hozzákezdhettek a tükrök és a műszerek finomhangolásához, amely több hónapos, aprólékos munkát igényel. A James Webb február 2-án látott hozzá az első fotó elkészítéséhez, amely egy több mint 25 órán keresztül tartó folyamat volt - számol be róla a. Ennek során a teleszkóp Near Infrared Camera műszere, azaz a NIRCam több mint 1560 fotót készített, amelyeken a Földtől mintegy 260 fényévre található HD 84406 jelzésű csillagot sikerült megörökíteni.
Akkor egy rendkívüli felülvizsgálatot iktattak be a menetrendbe, a mérnökök tüzetesen átvizsgálták a Webb-távcsövet, hogy a váratlan vibráció nem okozott-e valami sérülést. Kivételes tudományos projekt A James Webb űrteleszkóp a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség közös programja keretében egy Ariane 5 rakétán indul majd útnak a Francia Guyanában lévő Kourou központból. A Webb teleszkóp a Hubble űrtávcső óta a legnagyobb tudományos, csillagászati vállalkozás, ha rendben sikerül üzembe helyezni, akkor a világ legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja lesz. A JWST a fény infravörös tartományában kutatja majd a következő évtizedekben a kozmoszt, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat, a mi saját Tejút galaxisunkat, valamint a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat. Az infravörös tartományban működő James Webb képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli, már kihűlőben lévő égitestek igen halovány jelzéseit is észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé.
Az Európai Űrügynökség űrteleszkópja, a Gaia örökítette meg a Földtől 1, 5 millió kilométerre keringő James Webb űrteleszkópot. Alig egy héttel ezelőtt tette közzé a NASA az első olyan fotót, amelyet a beállított James Webb űrtávcső készített. Az eszköz – amely hosszú évek kutatómunkája és rengeteg pénz eredményeként készítette el a felvételt –, egy tőlünk 2000 fényévre lévő csillagot kapott le. Az űrteleszkópról, amely a Földtől nagyjából 1, 5 millió kilométerre dolgozik, már készült egy fotó, most pedig az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia nevű űrszondája – amely épp azon munkálkodik, hogy háromdimenziós képet készítsen a Tejútrendszerről – fotózta le. Mindez azért volt lehetséges, mert mindkét eszköz ugyanakörül az űrbéli pont körül (L2) kering. A kép február 18-án készült akkor, amikor a készülék napvitorlája nézett a Gaia felé. Emiatt viszonylag kevés fény verődött vissza róla, a szakemberek azonban így is pontosan tudták, hogy a James Webbről van szó. © ESA/Gaia/DPAC Az ESA szerint a Gaia mostanról már nincs egyedül, lett egy űrbéli barátja.
A később "HST&Beyond" ("Hubble űrtávcső és Tovább") néven ismerté vált kezdeményezéshez az STScl-t is működtető Association of Universities for Research in Astronomy (AURA) is csatlakozott, és mérnökök, illetve neves csillagászok bevonásával egy a Hubble-nél jóval nagyobb, az infravörös tartományban működő űrteleszkópot álmodtak meg. A távcső koncepcióját az adta, hogy egy ilyen űreszközzel vissza lehetne nézni a kozmikus űridőbe, és akár az első galaxisok keletkezésének a fényét is vizsgálhatná a teleszkóp, amire a Hubble nem képes, ugyanis az főképp a látható fény tartományában végez vizsgálatokat. A kezdeményezés 1996-ra hivatalos döntést kapott a NASA-tól: "Next Generation Space Telescope" (NGST, - "Következő Generációs Űrteleszkóp") néven megépítenek egy 8 méteres tükörrel rendelkező, az infravörös tartományban vizsgálatokat végző űrtávcsövet, ami a Nap-Föld rendszer L 2 pontjára, a Földtől kb. 1, 5 millió kilométerre helyeznek el. Az űrhivatal becslése szerint a projekt összköltsége kb.
Milyen költségek tartozhatnak a K+F közvetlen költségei közé? Vásárolt szoftver könyvelése | Császár Péter. a kísérleti fejlesztést végzők közvetlen (projektszámra utalványozható) bérköltsége és a kapcsolódó személyi jellegű kifizetések; a kísérleti fejlesztéshez közvetlenül felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értéke, saját előállítású termékek közvetlen önköltsége; a kísérleti fejlesztéshez felhasznált, a kísérleti fejlesztés tárgyát képező eszközök bekerülési értéke; a kísérleti fejlesztéshez bérbe vett eszközök bérleti díja; a kísérleti fejlesztéshez igénybe vett idegen vállalkozások által számlázott egyéb szolgáltatások (pl. mérések, tesztelések díja, szakértői díjak); a kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszközök, immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése (projektszámra utalványozható arányos része) stb. a kutatáshoz felhasznált szabadalmi és szakértői díj. A befejezetlen kutatás-fejlesztés aktivált költségeit csökkenteni kell: a létrehozott, állományba vett tárgyi eszköz, szellemi termék közvetlen önköltségével; a készletre vett félkész és késztermék közvetlen önköltségével; a nyújtott (értékesített) szolgáltatás közvetlen önköltségével; a visszanyert hulladék haszonanyag értékével.
Melyek az immateriális javak mérlegtételei? -1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke -2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke -3. Szellemi termek értékcsökkenése . Vagyoni értékű jogok -4. Szellemi termékek -5. Üzleti/cégérték -6. immateriális javakra adott előlegek -7. immateriális javak értékhelyesbítése Hogyan határozzuk meg a bekerülési értéket? -Vásárlásnál: beszerzési érték -Saját előállításnál: előállítási költség -Apportként átvétel: létesítő okirat szerinti érték -Térítés nélküli átvétel:piaci érték -Ajándékként átvétel: piaci érték -Követelés fejébe történő átvétel: szerződés szerinti érték -Beszerzés csere útján: csereszerződés szerinti érték -Leltári többlet esetén: piaci érték Mennyi a terv szerinti értékcsökkenés időtartama? -alapítás-átszervezés aktivált értéke: maximum 5 év -kísérleti fejlesztés aktivált értéke: maximum 5 év Az immateriális javak bruttó értéke és az elszámolt értékcsökkenése a főkönyvi elszámolásban elkülönülten jelenik meg, a két számla összevont egyenlege adja az eszköz nettó értékét.
4/ Sajnos, amit P. Zsuzsa mondott, tökéletesen igaz: " A több éve frissítetlen programok egy idő után használhatatlanok lesznek, ha nem követetjük velük a változásokat. " Ha megveszünk egy (bármilyen) programot, akkor az az eredeti funkciójának megfelelően végzi dolgát (pl. keresi a vírusokat). Telik múlik az idő, a program értéke a számvitel szerint csökken, de a valóságban is, mert egyre több új, vagy mutáns vírust kezd átengedni, de ettől még eredeti funkciójában működik: keres, csak nem talál annyit. Frissítünk. Ettől mindjárt többet ér számvitelileg, de valóságban is, mert az alapfunkciója kibővült az újdonságok felderítésével. Jól kell megválasztani a várható avulási időt, és eszközünk értéke (vagyonunk) nem veszít az értékéből, ugyanakkor az écs összege megjelenik az eredmények között, szinte annyi, mint amennyibe a frissítés került. 5/ Hadd oszlassam el a tévhitet: a frissítés nem a rendeltetésszerű használat feltétele! A frissítés olyan, mikor a lakását időnként kifesti, átrendezi az ember, mert nem akar lepusztult, funkciótlan térben élni.