A Gyulai Törvényszék nem jogerősen 18 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte R. R. vádlottat a 2022. március 3. napján megtartott tárgyaláson. A bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat aljas indokból, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében. A bíróság rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Címlap | Gyulai Törvényszék. Kötelezte továbbá a vádlottat 158. 495, - forint polgári jogi igény és további sértetti képviselői díj, valamint az eljárás során felmerült 3. 916. 322, - forint bűnügyi költség megfizetésére. hirdetés Az ügy részletei, amelyről korábban portálunk is beszámolt Egy 20 éves büntetlen előéletű gyulai férfi 2020 májusában minden előzmény nélkül az utcán késelt halálra egy másik férfit. Áldozatát a szemét alá rejtette, és saját barátját is megsebesítette. A Békés Megyei Főügyészség aljas indokból, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat ellene.
Az egykori igazságügyi palota tizennégy másik értékkel együtt került be a megyei értéktárba Tizenöt érték, köztük a gyulai igazságügyi palota is bekerült a Békés megyei értéktárba – tájékoztatta lapunkat közleményében a megyei önkormányzat. Emlékeztetnek rá: az országgyűlés 2012 áprilisában fogadta el a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt. Békés megyében 2013-ban alakult meg az értéktárbizottság, amely a térség értékeit gyűjti össze. A közlemény aláhúzza: a Békés megyei értéktárba eddig 52 értéket vettek fel, közülük kettő, a csabai és a gyulai kolbász hungarikum is. Erdész Ádám, a megyei értéktárbizottság tagja Fotó: Zentai Péter Mint írják, a megyei értéktárbizottság legutóbbi ülésén újabb tizenöt értéket vett lajstromba.
A bíróságok azonban működnek és az elektronikus úton érkező iratok feldolgozása változatlan mederben folyik. Kérik, hogy az ügyintézéssel kapcsolatban előzetesen tájékozódjanak a Gyulai Törvényszék és a bíróságok központi honlapján. hirdetés Kövessen minket Facebookon!
Oldalunkon rendszeresen szeretnénk felelelveníteni nemzetünk regéit mondáit, mert ez is kultúránk része, és talán egy kicsit frissítően hat majd a napi rohanásban ha felidézzük ezeket a népi bölcsességekkel teli történeteket. Egy egy tájegység legendáit is jó felidézni, és talán lesz aki esténkét gyermekének felolvassa valamelyiket. borítókép: illusztráció Tordai hasadék, Magyar Földön A tordai hasadék Elmondom nektek a tordai hasadék történetét. Rövid, igen rövid ennek a története. Világhires Szent László királlyal csak egyetlen egyszer történt meg, hogy az ellenség elől megfutamodni kényszerült. Meg kellett futamodnia, mert azon vette észre magát, hogy egyedül van. Még egy pillanat, körülfogja az ellenség s mit ér a nagy vitézség, egy ember, mégis csak egy ember, nem birhat le százakat egymaga. Megsarkantyuzta hát Szög paripáját, szélnél sebesebben vágtatott a tordai hegyeknek. De a kunok (mert azokkal hadakozott abban az időben Szent László) szüntelen nyomában voltak a királynak, s már-már úgy volt, hogy elejébe kerekednek, körülfogják.
A Tordai-hasadék mindösszesen 1270 m hosszú, a jól kiépített útvonalat romantikus függőhidak és a sziklafalba vájt, néhol sodronykötelekkel megtámogatott szakaszok teszik még izgalmasabbá. Többször is átkelünk a patakon, a helyenként 200 méter magas, függőleges sziklafalban barlangokat is láthatunk. A hasadék a sziklamászók kedvelt gyakorlóhelye, az ösvényről több helyről is indulnak a különböző nehézségű, csak felszereléssel végigjárható mászó útvonalak. Jó félóra alatt lassan ki is érünk a szurdok mélyéből, tágulni kezd a hasadék, még egy-két hatalmas szikla mellett elmegyünk, majd kiérünk a hasadék Magyarpeterd felőli végéhez. A szurdok végénél választhatunk, hogy ugyanazon az úton megyünk-e vissza, vagy felkapaszkodunk a hasadék peremén futó útra, és azon térünk vissza a menedékházhoz. A Tordai-hasadék mindkét oldalán halad egy-egy útvonal, mindkettőt piros ponttal jelzik. Bármelyik útvonalat is válasszuk a visszaútra, garantált a lenyűgöző kilátás a hasadék felé. Amennyiben a bal oldali, a patak jobb partján fekvő úton megyünk vissza, akkor érintjük a híres Patkós-kő szikláját, melyen a legenda szerint Szent László lovának patkónyoma látható.
A piros-kör jelzés mentén fog vezetni az utunk. A hasadék teljes hossza közel 3km. Az első része a túrának egy kis erdei séta, a szoros szájában lévő erdőben, ahol egy függőhidat is találunk, amely a szoros másik oldalára vezet át minket. Nem sokáig megyünk ezen az oldalon, mert jön egy másik híd is, ami megint átvezet minket. A szoros a Torockói-hegységben található, ami valamikor egy vulkáni tevékenység által létrehozott egybefüggő hegy volt, amit a benne folyó Hesdát-patak folyamatosan mélyített, egészen addig, míg egy mély csatornát vájt a hegységbe. Később ennek a hegységnek a teteje beszakadt, kialakítva így ezt a néhol 300 méter mély szurdokvölgyet, magát a Tordai-hasadékot. A hasadék két oldalán a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik. A magas sziklafalak lehetőséget adnak a sziklamászóknak, hogy itt is kipróbálják magukat, és hogy teljesen más aspektusából lássák a szorost. A hasadék közepe felé közeledve elég veszélyessé válik a terep. Ugyan láncokkal biztosítva van, de a nagy embertömeg miatt figyeljünk, és legyünk toleránsak embertársainkkal szemben.
Nem. Nem a Torockói-hegységben lévő képződményről lesz itt szó, kérem szépen. Hanem arról a bizonyos hasadékról, ami Tordai Bence fejében tátong, és markánsan szétválasztja a jó modort a gusztustalan alpáriságtól. Ez a hasadék okozta aztán azt, hogy szűzbeszédével rögtön ki is írta magát úgy kábé az elkövetkezendő négyévnyi ciklusból. Mert hát mit csinált ez a tejfeles szájú siheder (v. ö. köcsög cidabajnok)? Beszólt. Méghozzá nem is akárhogyan. Bár időnként próbálkozott becsillogni magát a rivaldafénybe, mégis rettenetesen meglepődnék, ha beszéde hallatán a többséget nem kapta el széles e Kárpátoktól ölelt hazában a "kiafaszomez" érzés. Szinte látom, ahogy a kisebbségi többség pánikszerűen rohant a szegény ember orákulumához, a Wikipédiához. S amiket ott olvashat az egyszerű pór – az elhangzottak fényében – totálisan hihetetlen adathalmaznak tűnik. Kivéve talán azt a momentumot, hogy Bence – vezetéknevét azért nem meghazudtolandó – hegy-, és sziklamászó. Na, de a többi… Aszondja rögtön így kezdésnek, hogy a Corvinus-on "hét évig volt a Társadalomelméleti Kollégium tagja".
2. nap: Kolozsvár – Körösfő – Nagyvárad Reggeli után Kolozsváron városnézés (Mátyás király szülőháza, Szent Mihály templom, Mátyás szobor, majd a legrégebbi utca nevezetességei Bólyai egyetem. Körösfőn rövid megálló a kirakodóvásárban, majd a Királyhágón átkelve érkezünk a Partium legnagyobb és legszebb városába Nagyváradra. Sétát teszünk a Sebes-Körös partján fekvő gyönyörű szecessziós városban - Sas-palota, Moskovics-palota, Holdas templom, Görög katolikus püspöki centrum, Szent László templom, Városháza, Astoria kávéház, Nemzeti Színház, Sétáló utca palotákkal. Rövid szabadprogram után hazaindulunk, érkezés Debrecenbe majd Nyíregyházára az esti órákban. A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
A farsangi menet előtt és után a betyárok csattogtatják ostoraikat. A menet élén halad a "pap", a "kántor" és a harmonikás. Őket követik: a torockói népviseletbe öltözött fiúk, a magyar fiú és magyar leány, a menyasszony és a vőlegény, az úrfi és az úrilány. Farsang Döme koporsója csacsi húzta szekéren gurul, siratóasszonyok kísérik farönköt vonszolva. A menet végét a részeg pár zárja. Végig kísérjük a falun ezt a tréfás hangulatú csoportot, mely rendkívül hangulatos és élmény dús. A főtéri kirakodóvásárban vásárlási lehetőségre, és helyi ízek megkóstolására van lehetőség. A júliusi és októberi időpontokban a program az alábbiak szerint történik: Torockón sétát teszünk a faluban, vásárlási lehetőség a népi iparművészeti termékekből. A Népi Iparművészeti Múzeum meglátogatására is van lehetőség. Busszal tovább utazunk Torockószentgyörgyre, ahol Erdély egyik legimpozánsabb középkori várának romjaihoz sétálunk fel. "E fényes várnak most csak romját leled lakói merre vannak, hiába kérdezed" Este szállás elfoglalása Kolozsváron, vacsora.
Legenda Torda környékén a történeti feljegyzések szerint két búcsújáróhely is kialakult – az egyik ilyen kultuszhely a Tordatúr és Magyarpeterd között fakadó Szent László kútja/Királykútja volt, melyet (és a mellette épült kápolnát) a reformációig Szent László napján búcsújárás formájában látogattak a környékbeliek, sőt még Torda és Kolozsvár polgársága is. E hely a középkorban kereskedelmi utak csomópontjában feküdt: Torockóról vasat, Abrudbányáról aranyat, Tordáról sót szállították erre a Királyhágón túli országrészek felé. És mivel az országút a Hesdát völgyén át a forrás érintésével vezetett, érthető, hogy annak híre miért terjedt el olyan széles körben – mint arra már a 15–16. századi feljegyzések is figyelmeztetnek. Ebben az időben maga a hasadék is búcsújárások célpontja volt. A néphagyomány őrzi annak az emlékét, hogy a Királyerdeje csúcsán (a Patkóskő közelében) már a középkorban kápolnát emeltek, sőt idővel kolostor is létesült, amit Monasztéria néven emlegettek. Ide évente kétszer, pünkösdkor és áldozócsütörtökön Torda város és vidékének magyarsága sereglett fel emlékünnepet tartani, a pünkösdi búcsút Szent László csodás megmenekülésének az emlékére, az áldozócsütörtökit pedig a mongoloktól való ottani megszabadulás örömére.