A kínai hernyógomba adagolása: kinek mennyi? Amennyiben gyógyhatású készítmény formájában alkalmazzuk, mindenképp érdemes előtte orvossal konzultálni, illetve szigorúan betartani a terméken feltüntetett utasításokat.
A kínai hernyógomba a tömlősgombák családjába (Ascomycetes) tartozó és a mintegy 400 tagot számláló Cordyceps nemzetség gyógyászati szempontból kiemelt jelentőségű tagja, amely Kína és Tibet 3000 m tengerszint feletti régióinak hideg, havas és mocsaras területein tenyészik. A Cordyceps-fajok olyan rovarpatogén gombák, amelyek elhullott vagy élő rovarlárvákon, bábokon élősködnek. A gomba gazdaállatai különféle lepkék, elsősorban a denevér pille (Hepialus armoricanus Oberthur). Ősszel vagy tél elején az adott fejlődési ciklusban lévő rovar testét (lárva, báb vagy imágó) a gombák spórái beborítják, majd csíratömlőt fejlesztve és a testszelvények közötti kitintartalmú kutikulát enzimatikusan elbontva behatolnak a rovar testüregébe. A gombaspórákból fejlődő gombafonalak (micéliumok) a rovar testét fokozatosan kitöltik, annak anyagait felélik és megakadályozzák a továbbfejlődését. Kínai hernyógomba (Cordyceps sinensis) hatása. A gazdaszervezetnek csak a "bőrét" hagyják meg, majd a gazdaállat fej felőli részéből bújik ki a gomba 4-11 cm hosszú, tuskó vagy ujj alakú, élénk narancsvörös színű termőteste.
A hernyógomba immunerősítő, antioxidáns hatásáról ismert, méregtelenít és antidepresszáns hatású: mutatjuk, mit érdemes tudni róla. A kínai hernyógomba (Cordyceps sinensis) neve elég beszédes, az ember mégsem arra gondol elsőre, amit valójában takar: hernyókon, főleg a nagy éjjeli lepkék lárváin élősködik. A gomba a elpusztítja a lárvát, majd abból tápanyagot nyerve jelenik és fejlődik ki termőteste a talaj felett. A természetben legalábbis így működik, ám a manapság kapható, termesztett hernyógombák már nem találkoznak hernyókkal, ugyanúgy termesztik, mint bármely más gombát. Kiváló íze miatt régóta fogyasztják, emellett a hagyományos kínai gyógyászatban például kimerültség, depresszió, ízületi bántalmak, vérszegénység és tüdőbetegségekre alkalmazzák. Öregedés gátló és stressz ellenes hatás. A hagyomány szerint tibeti pásztorok azután figyeltek fel gyógyhatására, hogy észrevették: a jakok kifejezetten e gomba után kutatnak a legelőkön. A pásztorok elsősorban szervezetük energetizáslására használták, buddhista szerzetesek jóvoltából került a kínai gyógyászatba.
Amit már a Kínai orvosok is tudtak róla, hogy igen jótékonyan hat a tüdő és a szív munkájára, továbbá szabályozz az immunrendszert és növeli a szexuális képességet és fokozza a termékenységet. Ha az évezredek óta alkalmazott hatásterületi listát nézzük, nem csodálkozhatunk rajta, hogy csodagombaként tartották számon. Olyannyira, hogy az ősi Kínában, ha valaki talált egyet, kötelessége volt beszolgáltatni a császári udvarnak gyógyítás céljából. Hernyógomba: immunerősítő és vitalizáló. Hatásai - Stressz ellenes, sejtfiatalító hatású - Segíti a vese méregtelenítő folyamatait. - Serkenti a máj működését és elősegíti a máj lebontási folyamatait. - Csökkenti a fájdalomérzetet, energetizál, javítja a szervezet oxigén felhasználását (egyes kutatók úgy vélik, hogy a gomba magas hegyvidéki környezetben kialakult túlélési képességének köszönhető a vér oxigénellátását javító hatása). - Immunmoduláns hatású (fokozza a természetes ölősejtek tevékenységét és fagócitózist, növeli a makrofágok számát és a T-sejtek működését. - Egyes esetekben lassíthatja vagy megállíthatja a tumorok képződésének folyamatát (pl.
A cordyceps gyógygomba nem helyettesíti a hagyományos orvosi kezelést, kizárólag a mellett kiegészítő terápia részeként javasolható! Számos kutatás kimutatta, hogy a Cordyceps növeli a vitalitást a vörösvértestek enzimaktivitásának növelésén és a tüdő egészségének és kapacitásának növelésén keresztül. Ráadásul a jelek szerint megnöveli testünk tűrőképességét a stresszel szemben és segíti testünk legerősebb antioxidánsának, a működését. Mivel erős antioxidánsokat tartalmaz, a Cordyceps javíthatja a szív-és érrendszer működését és elősegítheti az oxigén és a tápanyagok szállítását, valamint az izmok működése során keletkező felesleges anyagok eltávolítását. A szívverést is stabilizálja, minimalizálva ezzel az aritmiás hibákat. Ezen felül javítja a vérkeringést és kiegyenlíti a vérnyomást is. Csökkenti a rossz koleszterin (LDL) és növeli a jó koleszterin (HDL) szintjét – egy kutatás során közel 17%-os csökkenést dokumentáltak! A Cordyceps a makrofágok működését is javítja, melyek felfalják a káros mikrobákat és rákos sejteket.
Az adaptogének olyan nem specifikus biológiai válaszreakciót idéznek elő a szervezetben, amely segítségével a szervezet hatékonyabban képes ellenállni a fizikai, kémiai, érzelmi és más biológiai stresszoroknak, vagyis olyan külső erőknek, körülményeknek és ingereknek, amelyek a stressz válasz létrehozásáért felelősek. Ezen kívül erősen hat a szervezet homeosztázisos állapotára is. Ez pontosabban azt jelenti, hogy a szervezet a belső egyensúly, vagyis a homeosztázis állapota felé billen el az adaptogének hatásának köszönhetően. Ha túl sok vagy túl kevés stressz hormon található a vérben, az adaptogének csökkentik, illetve növelik a hormonmennyiséget, ezáltal stabilizálják a szervezet állapotát. A Cordycepsről azt is bebizonyították, hogy támogatja és kiegyensúlyozza a kortizol és más stressz hormonok termelését a szervezetben. Az adaptogének tulajdonságai lehetővé teszik, hogy szervezetben a homeosztázis állapota alakuljon ki. Ha túl sok vagy túl kevés stressz hormon található a vérben, az adaptogének csökkentik, illetve növelik a hormonmennyiséget, ezáltal stabilizálják a szervezet állapotát.
Egyetlen gyógyítási lehetőség a méreganyagok kerülése, s ezen túl csak reménykedhetünk abban, hogy az érzékeny receptorok "kipihenik magukat", ám erre semmilyen garancia sincs… A központi idegrendszeri betegségek - például Parkinson-, Alzheimer-kór - kísérőjelenségei hamarosan gyógyíthatóvá válnak a neurotranszmitter-háztartásba történő beavatkozások útján. Az orrüregben levő tumorok, melyek a szaglórést elzárják, műtétileg eltávolíthatók, hasonlóan a homloklebeny területén lévőkhöz, ahol is a szaglóideg fut. A diagnosztizálható okok nélküli szaglási zavarok jelentik a legnagyobb rejtélyt. Gyakran lelki okok állhatnak a háttérben. Mondjuk, ha valaki a közvetlen környezetében levő másiknak még a "szagát sem bírja". Szaglás elvesztésének okai scooter. Ehhez a feltevéshez azonban még hiányoznak az orvostudományi bizonyítékok. Jó hír! Az újonnan kifejlesztett neurotranszmitter-terápia ezen a téren is éppúgy új esélyeket nyújthat, mint a receptorsejtek időskori vesztesége esetén vagy a vírusfertőzés okozta szagláskiesés gyógyításában.
A formadeprivációs rövidlátás akkor jön létre, ha a szem alkalmazkodik a nem természetes, korlátozott látótávolsághoz, vagy a normális látás lehetetlenné válik a rossz megvilágítás, mesterséges lencse, vagy féligáteresztő szemtakaró miatt. Ez a szemgolyó meghosszabbodását okozza. Abban az esetben, ha a látást javító szagok kavarodás következik be, amikor egy személy meg nem hajlik, kanyarodik és megfordítja a nyakát, gyanús lehet az uncornebrális ízületi gyulladás. Néhány esetben a nem-overebrális arthrosis ilyen tüneteket vált ki: Instabilitás, instabilitás. Miért annyira fontos a jó látás? A szagérzékelés nagy mértékben gazdagítja az életünket, pont emiatt tűnhet fel rögtön, ha megváltoztak észlelési képességeink. A látás végső soron kritikus szerepet játszik abban, ahogyan a gyermek megismeri a világot. A látást javító szagok. Szaglás elvesztésének okai lehetnek. Látásjavító vitaminok | A szem egészsége és a látás | CooperVision Miért annyira fontos a jó látás? Látásjavító tippek - így mondj búcsút a szemüvegnek! Tekintse meg a témával kapcsolatos videót a látás jelentősen romlott A fej nagyon szédül.
Fontos szerepet játszik abban is, hogy veszélyekre figyelmeztessen: romlott élelmiszerre éppúgy, mint bűzre vagy mérgező gázokra. Aki tehát szaglását elveszíti, sokat veszít: lehetőségeinek jó részét, mellyel a külvilággal az érzékelés útján kapcsolatba léphet. Veszélyes dolog a szaglás elvesztése - HáziPatika. Egyesek már fiatalkorban átélik mindezt, ugyanakkor a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik ez a jelenség. A 65 év felettiek legalább harmada-fele szenved szaglószervi zavaroktól - a életminőséget érintő veszteségtől kezdve egészen addig, hogy az érintett képtelen felismerni egy nem éppen frissen kiolvadt halat a szagáról, vagy időben visszariadni a kiömlő gáztól. Sikeres kísérletek gyógyszerekkel Egy bécsi kutatócsoport eredményei talán változást hozhatnak e téren. Az orvosok azon lehetőségek után kutatnak, melyek a súlyos következményekkel járó szaglási zavarokat gyógyszeresen oldanák meg, és eredményeik ígéretesek. Az első kísérletek kimutatták, hogy a szaglóképességet a szervezet glutamát- és bizonyos esetekben dopaminháztartásá-nak befolyásolásával javítani lehet.