Gyurkovics azt közölte, továbbra is a hétfőn adott nyilatkozatuk a mérvadó, azaz, a hivatalos bejelentésekig semmilyen hírt nem kívánnak kommentálni. Akkor Bajnai munkatársa azt mondta, "több szervezet, vidéki és fővárosi rendezvény szervezője megkereste Bajnai Gordont, hogy mondjon beszédet október 23-án. Mindenkivel egyeztettünk-egyeztetünk ezekben a hetekben". © Stiller Ákos Bajnai Gordon a 2010-es országgyűlési választások után visszavonult a közélettől, megalapította a Haza és Haladás nevű alapítványt, ahol munkatársai szakpolitikai kérdések elemzésével foglalkoztak. Először tavaly januárban szólalt meg, amikor az alapítvány blogján közzétett írásában bírálta a kormányt, és arról értekezett: ha egyik ellenzéki párt sem erősödik meg a választásokig, akkor "a számottevő demokratikus ellenzék erőinek" össze kell fogniuk. Később több interjút is adott, konferenciákon adott elő, vidéki fórumokon vett részt, de nyilvános fellépésein eddig minden alkalommal azt hangsúlyozta, hogy még nem döntött arról, vállalna-e miniszterelnök-jelöltséget a következő választáson.
(Az MSZP-n belüli, Bajnai visszatéréséről folyó vitákról itt olvashat. ) Az LMP-ből Schiffer András korábbi frakcióvezető a adott interjújában azt mondta, pártja nagyot hibázna, ha tagja lenne "egy olyan kormányzati szövetségnek, amelyet az elmúlt 20 év bármelyik miniszterelnöke vezet, ide értve Bajnai Gordont is". Bajnai elődje, Gyurcsány Ferenc pedig az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt nyilatkozta, beszélt a volt miniszterelnökkel, és azt tanácsolta neki, ne legyen "biodíszlet" a Milla rendezvényén, amely sokat árt azzal, hogy "egyenlőségjelet tesz az Orbán-kormány jogállamot felszámoló működése és az elmúlt húsz év politikai történései közé". A Milla korábban arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy logóikkal, jelvényeikkel ne jelenjenek meg az október 23-i rendezvényükön, mert a politikát távol akarják tartani a tüntetéstől. Juhász Péter az M1 reggeli műsorában szerdán azt nyilatkozta, a Milla nem politikaellenes, de azért fontos a pártok távoltartása, mert a kormánnyal elégedetlen emberek többsége még nem tud pártot választani, így fontos, hogy "az identitását megőrizve tudjon részt venni a megmozduláson".
Lehet, Istenes László is hasonló dolgokat mond majd a Mokka stúdiójában. Istenes Bence is felbukkant az szavazásra buzdító kampányában: ezekben a rövid videókban hírességek érvelnek amellett, miért fontos élni demokratikus jogunkkal. Természetesen elmegyek szavazni, igen. Szerintem fontos, hogy éljünk ezzel a demokratikus jogunkkal, és ne utólag hőbörögjünk. Fiatalként nem éreztem a jelentőségét annak, hogy elmenjek szavazni. Olyan ponton tart az egész világ, amikor talán a fiatalok és érezhetnék azt, hogy fontos, hogy elmondják a véleményüket. Sokszor azt gondoljuk, lusták vagyunk, van ennél fontosabb dolgunk, de ennél fontosabb dolgunk aligha kell legyen. Istenes hozzátette, szerinte az rossz gondolatmenet, mikor valaki azzal érvel, ő csak egy pici porszem a nagy gépezetben, a szavazata nem jelent semmit. A tévés épp ellenkezőleg gondolja. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Elsőfokú, nem jogerős ítélet született ma Szilágyi István meggyilkolásának ügyében. A bíróság kimondta, hogy Szilágyi István fia, Sz. Péter bűnös, életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott. A nem jogerős ítélet szerint Sz. Péter legkorábban 25 év után bocsátható szabadlábra, 10 évre eltiltották a közügyektől és a korábbi 2 év felfüggesztettet is le kell töltenie, emellett 2 millió bűnügyi költséget is meg kell fizetnie A mai tárgyalási nap a szakértők meghallgatásával kezdődött. A bíróságon felsorolták, hogy milyen sérüléseket szenvedett Szilágyi István, az ország Lópici Gáspárja: a színész kötőhártyája bevérzett, az arckoponyáján szilánkos törések voltak, az orrcsontja törött volt, a bordája eltört, s 15-20 ütés is érhette a színészt. A szakértők megállapították, hogy a bordatörés keletkezhetett a halált megelőzően, vagy akár beállta után közvetlenül is, a színész többi sérülése még életében keletkezett. A bántalmazás időtartama több perc, akár fél óra is lehetett Szilágyi Istvánon több sérülés is volt, amelyből feltételezhető, hogy védekezett, elhárító mozdulatokat tett a támadójával szemben.
1989 előtt NSZK-s Mercik és NDK-s Trabantok egyaránt elözönlötték a nyári Balatonpartot. Ez azonban nem csak a kikapcsolódásnak szólt, hanem egy szétszakított nemzet kvázi egyesítését is jelentette, a vasfüggöny idején ugyanis itt találkozhattak viszonylag zavartalanul a kapitalista és a szocialista Németország polgárai. Külföld: A német egység - NOL.hu. A balatonfüredi Vaszary Villa kertjében szombaton nyílik meg a Német egység a Balatonnál című kiállítás. "A megnyitót egy jó másfél éves munka előzte meg, 2008 tavaszán kezdtünk bele a projektbe" – emlékezett vissza kiállítás kezdeményezője korábban a FigyelőNetnek. "Meg akartuk vizsgálni Németország történelmének ezt az egészen speciális időszakát, amikor a nemzet határain kívül volt csak lehetőség nyugatnémet-keletnémet találkozásokra. Ezek egyik kiemelt színhelye azért lehetett pont a Balaton, mert Magyarország – nem utolsósorban 1956-nak köszönhetően – kicsit liberálisabb, több lehetőséget nyújtó, amolyan kvázi- vagy előkapitalista ország volt a többi kelet-európai országhoz képest.
Persze ez sem volt egyszerű, mert az egykori NDK hírhedt állambiztonsági minisztériuma, a Stasi a Balatonra is "betette a lábát", s ügynökei a legrafináltabb módszerekkel igyekeztek ellenőrizni NDK-s honfitársaik szándékait, s kapcsolatait. A műsor minden vasárnap, 15:30-kor, és ismétlésként kedden délután látható az m1-en. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? A berlini fallal a lélektani gát is leomlott, az egyesülés útjára lépett a kettészakított Németország » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft április 5. Mai évfordulók
Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Habsburg Birodalom nem alkalmas az egységes német nemzetállam megteremtésének vezetésére. Az 1860-as évek elején egy hadügyi reform Poroszországot alkotmányos válságba sodorta. A porosz király, I. Vilmos 1862-ben Bismarckot nevezte ki kancellárnak. Bismarck remélte, hogy meg tudja oldani a válsághelyzetet és sikerül elérnie, hogy Poroszország jelentős német erőt képviseljen a külső háborúk során, ezzel megszerezve a vezető szerepet egy majdan létrejövő, konzervatív szellemű német államban.
Annyit persze igen, hogy, a békés úton megvalósított egység őt rendkívüli büszkeséggel tölti el. Az egykori NSZK és NDK újraegyesítését a kezdeti habozás után erősen támogató Bush a XX. század egyik legnagyobb politikusának nevezte Kohlt. - Rá mindig lehet számítani - tette hozzá az exkancellár kezét többször látványosan megszorító Gorbacsov, azt sem elhallgatva, hogy a volt (nyugat-) német kormányfővel nem volt mindig ilyen felhőtlen a viszonyuk. A 78 éves volt szovjet államfő aztán alaposan meglepte a nála hét évvel idősebb Busht, amikor azzal rukkolt elő, hogy az Egyesült Államoknak jól jön némi peresztrojka. Vagyis a negyvennegyedik elnöknek, Barack Obamának folytatnia kell az USA politikai-társadalmi "átépítését", hogy az ország képes legyen megfelelni szuperhatalmi státuszának. Az egykori Kelet-Berlin szívében tartott megemlékezésről szembetűnően hiányoztak a két másik világháború-győztes nyugati hatalom, Franciaország és Nagy-Britannia magas rangú képviselői. A távollétet indokolhatta: húsz évvel ezelőtt London és Párizs bizalmatlanul és gyanakodva szemlélte a német újraegyesítést, mert attól tartottak, hogy Németország újra európai dominanciára fog törni.