Segítség a kereséshez Praktikák Megfejtés ajánlása Meghatározás, megfejtés részlet vagy szótöredék: ac Csak a(z) betűs listázása Csak betűkből szókirakás futtatása (pl.
2:42 Ennek az autónak nagyobb a közegellenállása, mert nem áram vonalas az alakja miatt. A Ennek az autónak kisebb a közegellenállása, mert áramvonalasabb. B Ennek az autónak nagyobb a közegellenállása, mert áramvonalasabb. C D TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték oldal 2/5 Minta feladatsor 4. Mekkora a súlya annak a testnek, amelyiknek a tömege: (4 kakukktojás) 0, 5 N 2 N 20 N 200 N 20000 N 5 N 50 N 500 N 55 N 550 N 4:37 1:47 2:12 1:51 4:19 - 2000 g............... - 5 kg............... - 500 g............... - 55 kg............... - 5500 g............... - 0, 2 kg............... 5. A kérdés nagyobb mint egy önálló oldal, ezért nem tud megjelenni. 6. A B C D 7. Mit nevezünk forgatónyomatéknak? A húzó hatást jellemző mennyiséget. A forgató hatás ellen erejét. A tartó erőt A forgató hatás nagyságát jellemző mennyiséget. Munka jele fizika 3. Egészítsd ki a mondatot! rugós erőmérőnek rugót A hitelesített skálával ellátott...............,............... nevezzük 8. A B C D 9. Mi a munka kiszámításmódja?
Kétdimenziós esetben [ szerkesztés] Ez az eset csak nem sokban különbözik az egydimenziós esettől, csak szemléltetésként szeretném megmutatni, miként általánosítható az egydimenziós eset, kettő vagy akár több dimenzióra. Mivel két dimenzióval tárgyalunk, a vektorok két komponenssel (x, y) rendelkeznek. Két dimenzió esetén a kinetikus energia a következő módon határozható meg: Keressük meg azt a formulát ami megadja a kinetikus energia változásának ütemét. Ez pedig nem más mint a kinetikus energia idő szerinti első deriváltja. Átalakítva a képletet a következő alakot kapjuk: Mivel nem más mint a gyorsulás. Munka jele fizika 9. A kinetikus energia változásának üteme tehát egyenlő az erő és a sebesség szorzatával, ami nem más mint a mechanikai teljesítmény. Mivel v sebesség nem más mint a pozíció idő szerinti első deriváltja azaz: Megszorozva most mindkét oldalt az idővel, megkapjuk a megtett távolságot. Tehát a kinetikus energia változása egyenlő az eredő erő által végzett munkával Ha két vektor x komponenseit megszorozzuk, és összeadjuk a vektorok (y) irányú komponenseinek összegével az nem más mint a két vektor skaláris szorzata amit vel szoktak jelölni.
Vissza a kereséshez. A korösszetétel grafikus ábrázolásának kifejező és nagyon elterjedt formája az úgynevezett korfa. Nevét alakjáról kapta. A korfa a népesség nemenkénti koreloszlását ábrázoló szalagdiagram. A grafikon bal oldalán a férfiak, jobb oldalán a nők számának (vagy százalékos eloszlásának) megfelelő hosszúságú vízszintes sávok mutatják az adott életkorú népesség számát (vagy százalékos eloszlását), általában korévenként. Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. A korfán alul helyezkednek el a legfiatalabb, majd felfelé haladva az egyre idősebb korosztályok. A részletes korfa az elmúlt évtizedekre jellemző termékenységi, halandósági és vándorlási folyamatok együttes lenyomatának is tekinthető. Aszerint, hogy az adott korfa mögött milyen népesedési folyamatok húzódnak meg, a korfa három alaptípusát különböztethetjük meg: 1. piramis alakú korfa, a növekedő népességek sajátossága, jellemzően a fejlődő országok tartoznak ide; 2. harang alakú korfa, a stagnáló (öregedő) népesség sajátossága, amelyet az idősebb emberek számának viszonylagos emelkedése jellemez; 3. urna vagy hagyma alakú korfa, a fogyó (csökkenő), alacsony gyermekszámú népesség jellemzője.
Harang alakú korfa: a stagnáló népesség korfája – itt a fiatalok és a középkorúak aránya közel egyformán magas, a korfa csak az idős népességnél keskenyedik el és veszi fel jellegzetes, haranghoz, méhkashoz hasonló formáját. Urna vagy hagyma alakú korfa: a fogyó népesség korfája – ez keskeny alapú, felfelé kissé szélesedő forma, amit a fiatalok arányának csökkenése, az idősek arányának növekedése okoz (magas születéskor várható átlagos élettartammal). Ilyen korfával rendelkezik sok fejlett ország, többek között Magyarország is.
Legnagyobb kőolajtermelők: Közel-Kelet országai pl. : Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Perzsa-öböl területe, Fontos: Dél-Amerikában Venezuela, Afrikában Nigéria, USA. Kanada (olajhomok, olajpala). Oroszország. A földgázt felhasználása: vegyipari alapanyagként, háztartási fűtőanyagként. Legnagyobb földgáztermelők: Oroszország (kb. : 50%), Norvégia készletei az Északi-tengeren vannak. Azerbajdzsán. Hazánk népessége, korfa-elemzés - Földrajz érettségi - Érettségi tételek. Szenek keletkezése: Növényi eredetű. Szénülési (szénképződési) sor: tőzeg lignit barnakőszén feketekőszén antracit (tőzegnek a legrosszabb, az antracitnak a legjobb a fűtőértéke. Szén jelentőségének változása: Kitermelése visszaesett, mert megjelentek más energiahordozók. Kitermelése környezetszennyező, elégetése során szén-dioxid keletkezik. Kéntartalma a levegőbe jutva, s átalakulva savas esőt okoz. Kitermelése, szállítása drága. Ennek ellenére a világ energiatermelésében még mindig meghatározó!!! Legnagyobb kitermelő: Kína, USA, India, Ausztrália, Oroszország. Atomenergia-uránérc Felhasználása a 20. század közepén kezdődött az atomerőművek megjelenésével.