"A gyerek a konyhaajtóban áll és nézi a nagymamát, a nagymama visszanéz, rezzenéstelen tekintettel. " E szavakkal kezdődik Babarczy Eszter novelláskötete, és ezzel rögtön meg is üt egy alaphangot. Egy olyan alaphangot, melyből rögtön kiviláglik, milyen szerep jut ebben a kötetben az olvasónak: ugyanilyen külső szemlélőként figyeljük majd az elénk tárt női sorsokat, élettörténeteket. És hogy vajon a rezzenéstelen, higgadt és eltökélt nagymama vagy a rémült, értetlen gyerek szerepét szánja-e nekünk a szerző, azt mindenkinek magának kell eldöntenie. Babarczyt eddig főként publicisztikai írásai nyomán ismerhette a nagyérdemű, ez az első szépirodalmi műve, melyet ehhez mérten hatalmas várakozás előzött meg. " (... ) Novellái a nővé válás folyamatát, a nők szereplehetőségeit és szerepkényszereit járják körül " - ígéri a fülszöveg, és ezzel tulajdonképpen el is mond mindent, amit a tartalmáról tudnunk kell. Nem könnyű feladat azonban nőként nőknek nőkről úgy írni, hogy az, főleg a mai politikai klímában ne váljon se propagandává vagy demagóggá, de ne legyen unalmas sem, ne hasonlítson a szöveg egy női magazin hasábjaira sem, és mindemellett persze valami újszerűt is tudjon mutatni.
Babarczy Eszter novelláinak középpontjában a test áll. Továbbá a test, és újfent a test. Valahol a sok, az érés során alakuló, majd levedlett testek végén: a nő. A nővé válás. A nőség megélése. (Elfogadása? Fogjuk rá. ) De odáig hosszú út vezet, és tele az út Kharübdiszekkel és Szküllákkal. A szerző akár az alábbi újszövetségi részt is választhatta volna könyve mottójául: "semmi nyugalma nem volt a testünknek, hanem mindenféle zaklatásban volt részünk: kívül harcok, belül félelem" (2Kor 7, 5). Persze, Babarczy Eszter nem szakralizálja a testet, sokkal inkább konkretizálja, valahogy úgy, ahogy a – nagyon jó – könyvborító mutatja: egy nő áll háttal a nézőnek, szoknyában, körötte felfelé meredező, különböző hosszúságú szögesdrótdarabok. Az egyiket a kezében tartja, mint a virágot szokás. A szöveg pontosan ezt követi: közel engedi magához a bántást, a fizikai veszélyeket, de egyúttal babusgatja is. Nem azért, persze, mintha mazochista volna, hanem inkább magáénak tudja a fájdalmat, a test kínjait is.
Art in act [antikvár] Achille Bonito Oliva, Andrási Gábor, Babarczy Eszter, Bak Imre, Bálványos Anna, Bán András, Hajdu István Szállítás: 3-7 munkanap Antikvár A 20. század második felében az újító áramlatokat, illetve azok fogalomapparátusát értelmező kategóriák, nevek, terminusok gazdagsága és változatossága a korábban megszokotthoz képest hihetetlen mértékben megnőtt, s úgy tűnik, hogy állandósul ez a tendencia. A művészeti... bővebb ismertető
A nővé válás pedig mindenkor mostoha testi körülmények közt megy végbe: erőszak, zaklatás, divatdiktatúra, kényszervásárlás, testrongálás (súlyos testi sértés), bulimia vagy az ellenkezője, megbélyegzett öregedés s egyéb szégyenfoltok. Kivétel a Sennyei Ilma eltűnt (Babarczy Eszter kiváló címadó), ez egy Kafka-történet-imitáció: Sennyei Ilma tanárnő egy nap nem jelenik meg az iskolában, s később sem, annak a levélnek pedig, amelyben magyarázattal szolgál, nem ismerjük meg a tartalmát, ez csak sejthető, vagy éppenséggel nekünk kellene kitalálnunk. A mérgezett nő felzaklató, inspiráló. S van egy én-ontológiai íve is: az eszmélő, a félelemmel először szembenéző kislánytól az idős asszonyig tart az ív, aki esdve kéri fiát, hogy vigye haza az öregotthonból. És jók a mondatai. Rövidek, a következő mindig az előzőt bővíti, mint általában az olyan szöveg mondatai, melyek mindig csak az adott pillanat kimerevítését szolgálják, a dinamikát meg a fokozatos bővítmények adják meg. Babarczy Eszter: A mérgezett nő.
5. Magyar Filmhét - Eszter lánca Az Eszter lánca egy sorskövető dokumentumfilm, amely Eszter és fia, Peti drámai történetét kíséri végig, és így vezeti be a nézőt egy bipoláris depresszióval küzdő anya és a felnőtté válás, az elszakadás küszöbén álló fiúgyermeke életébe. (Babarczy) Eszter szerkesztő, kritikus, publicista, esszéista, műfordító, eszme- és művészettörténész, kutató és népszerű egyetemi oktató. Peti a londoni UCL egyetemen kémikus hallgató. A film a kettőjük különleges viszonyát mutatja be: Eszter igyekszik betegségével minél kevésbé terhelni fiát számára, míg Peti szeretné minél jobban támogatni anyját, ám ez a kettő ellentmondásban van egymással. Annak ellenére, hogy a bipoláris zavar jó ideje ismert, a közbeszédben eddig ritkán esett szó róla, kevesen vállalják nyilvánosan, vagy akár környezetük előtt betegségüket. Ennek a filmnek is célja egy nyílt párbeszéd kezdeményezése a témáról. Rendező: Varga Ágota Operatőr: Markert Károly Vágó: Szalai Károly Hangmérnök: Faludi Sándor
stilárisan túlburjánzó, zabolátlan: "Álljon itt egy kis ima. Csorgasson Isten ezen a ponton több derűt a szövegbe. Hogy a közönség szeme láttára kirobbanjon anyám mint virág és minden más, szivárvány járjon itt a szövegben…" Babarczy könyve az értékrend, az ízlés és az életszemlélet jegyében nagyon eltérő befogadói tapasztalatokhoz juttat. Miközben a Nagymama, a Nyaralás vagy A levél hősével együttérzünk, másokról túl keveset tudunk meg ahhoz, hogy szimpátiával legyünk irántuk ( Itáliai utazás, Virágok). Egy-egy elbeszélői szólam is elidegenít: "Ringó járás, melltartó, testsúlypánik? Csekk. Sajátos férfitekintet, fenék és mell kitüntetően letapogatva? Megvolt. Szempillafesték és abortusz? Megfelelt, bár fordított sorrendben. Begyulladt spirál és elveszített fogamzásgátló? Kipipálva. Tettetett orgazmus? Bármikor. " (A mérgezett nő) Az elbeszélésmódból is az következik, hogy lehetnek ritka madarak, akiknél a nőiség megélésének egy-két traumatikus pontja kimarad, de nem ez a jellemző. És talán ezért is olyan zavarba ejtő az, hogy az életesemények morális megközelítése csak ritkán merül föl.
Maár Gyula Stekovics Gáspár felvétele Született 1934. augusztus 2. Budapest Elhunyt 2013. december 20. (79 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Maár Mariann Törőcsik Mari (1973 – 2013. ) Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1968, rendezés) Kitüntetései Kossuth-díj (2010) IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Maár Gyula témájú médiaállományokat. Maár Gyula ( Budapest, 1934. augusztus 2. – Budapest, 2013. december 20. [1]) Kossuth - és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. Életpályája [ szerkesztés] Polgári családba született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt 1952–1957 között, történelemből és irodalomból diplomázott. Maár Gyula – Wikipédia. Tanított néhány évig, majd 1960 és 1961 között a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-től 1963-ig pedig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1968-ban végzett rendezőként, ezután a Mafilm rendezője lett.
Egyfelvonásos; in: Bohók és bohócok. Öt új magyar egyfelvonásos; NPI, Bp., 1979 ( Színjátszók kiskönyvtára) Díjai [ szerkesztés] Mannheimi fesztivál fődíja (1974) Végül A filmkritikusok díja (1975) Touloni fesztivál: legjobb rendezés díja (1975) Újdelhi fesztivál zsűri-különdíja (1984) Balázs Béla-díj (1984) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. Maár gyula első felesége. ISBN 978-963-1787-283 Maár Gyula 75 éves Beszélgetés Maár Gyulával. Maár Gyula festménykiállításának megnyitója, 2012. szeptember 7. További információk [ szerkesztés] Születésnapi levél, Terasz, Színházi Adattár, Maár Gyula arcképe, m v sz Maár Gyula filmjei Prés (1971) Végül (1974) Déryné, hol van? (1975) Teketória (1977) Felhőjáték (1984) Első kétszáz évem (1986) Malom a pokolban (1987) Hoppá (1993) Balkán! Balkán!
Jordán Tamás nemrég azt nyilatkozta: bár a színésznő "fizikálisan nincs jó állapotban, szellemileg teljesen rendben van". Törőcsik tavaly kétoldali tüdőgyulladással került kórházba, még az orvosai is azt hitték, hogy belehal, de miután hazatért a kórházból, a következőket mondta: "Még a halálhíremet is keltették, de szerencsére még élek, mert nem adom ám meg magam olyan könnyen. "
Nem csak a rajongók, Törőcsik Mari is szívesen emlékszik vissza fiatalságára, néhány éve a következőket mondta: "Az én gyerekkorom szebb volt, mint szép: gyönyörű volt. " Törőcsik Mari 23 évesen, A tizenhetedik baba nyara című darab próbáján (Fotó: MTI / Keleti Éva) Amire a legtöbben keresnek: Törőcsik Mari filmjei Törőcsik Mari 1958-tól volt a Nemzeti Színház társulatának tagja, de nemcsak a világot jelentő deszkákon alakított remekül, hanem filmekben is. Első filmje a Körhinta volt, amiben mindössze 20 évesen szerepelt. Fábri Zoltán filmje 1955-ben készült, de csak 1956-ban mutatták be a nagyközönségnek, a színésznő a főszereplőt, Marit alakítja, egészen varázslatos módon. Gyula, az elkötelezett fociultra és felesége, Mariann gyereket szeretnének. Miu… : hirok. Ez idő tájt változtatta meg a keresztnevét is Mariannról Marira. Törőcsik Mari a Körhinta után több sikerfilmben is játszott, például az Édes Anná ban, a Szent Péter esernyőjé ben, a Légy jó mindhalálig ban, a Pacsirtá ban. Leírni is hihetetlen, de mintegy 120 filmben vállalt valamilyen szerepet, legutóbb 2017-ben tűnt fel Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című alkotásában.
(1975, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm Teketória (1976, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony (1976, forgatókönyvíró is) - tévéfilm Színész vagyok - Törőcsik Mari (1977) - tévéfilm Viszontlátásra, drága!