A magyar férfi kézilabda-válogatottnak az a célja a pénteken rajtoló lengyelországi Európa-bajnokságon, hogy kiharcolja a riói olimpiai szereplés jogát vagy áprilisban indulhasson az olimpiai kvalifikációs tornán - hangzott el az eseményt felvezető keddi sajtótájékoztatón. 2016. 01. 13 01:30 MTI Kocsis Máté, a magyar szövetség (MKSZ) elnöke hangsúlyozta: a sportágban az Eb a legnehezebb torna, és ahhoz, hogy erre megfelelően felkészüljön az együttes, a szövetség minden feltételt biztosított. "A csapat vb-n volt már döntős, olimpián pedig elődöntős, ám Eb-n a legjobb a hatodik helyezés. Reméljük, most megtörik ez a sorozat, és előrébb végezhetünk" - tette hozzá Kocsis Máté. Talant Dujshebaev szövetségi kapitány együttese a D csoportban szombaton Montenegróval, jövő hétfőn Oroszországgal, 20-án, szerdán pedig Dániával találkozik Gdanskban, és a kvartettből a legjobb három jut a wroclawi középdöntős csoportba. A szakvezető kiemelte: egy hónapot dolgozott együtt a keret, és ez garancia volt a jó felkészülésre.
MTI Publikálva 30/01/2022 - 18:26 GMT A világbajnok Dánia nyerte a bronzérmet a magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokságon, mivel hosszabbítás után 35-32-re legyőzte az olimpiai címvédő Franciaországot a vasárnapi helyosztón, a budapesti MVM Dome-ban. Eredmény, bronzmérkőzés: Dánia-Franciaország 35-32 (13-14, 29-29, 32-30) - hosszabbítás után European Championship Másodszor már nem tudott kapusok nélkül nyerni az olimpiai bajnok 28/01/2022 22:25 A két csapat legutóbbi két, egymás elleni tétmérkőzését a franciák nyerték. Tavaly nyáron a tokiói olimpia döntőjében 25-23-ra győztek, szerdán pedig a kontinenstorna középdöntőjének utolsó fordulójában 30-29-re, pedig a 47. percben Dánia még 27-22-re vezetett. A dánok az egyik legnagyobb sztárjuk, a 47 találattal a góllövőlista második helyén álló olimpiai, világ- és Európa-bajnok Mikkel Hansen nélkül vágtak neki a találkozónak. Nagy volt az iram a találkozó elején, a felállt védekezéssel többnyire nem tudtak mit kezdeni a felek, ám mivel ritkán volt alkalmuk rendeződni, zömében gyors gólokat szereztek az első percekben.
2022. március 25. 11:38 Forrás: MTI Ludovic Fabregas olimpiai és világbajnok francia beálló 2023 nyarától a Telekom Veszprém kézilabdacsapatában folytatja pályafutását - a katalán média (CCMA) beszámolója alapján. A Radio Catalunya szerint jelenlegi klubja, a Barcelona marasztalta a beállót, tárgyaltak is a jövő nyáron lejáró szerződésének meghosszabbításáról, de Veszprémben magasabb fizetést ajánlottak a 25 éves Fabregasnak, és ez végül döntő szempontnak bizonyult. A sajtóhír szerint Ludovic Fabregas 2023 nyarától a Telekom Veszprémben folytatja pályafutását Fabregas előbb a Montpellier csapatában játszott, a katalánokat 2018 óta erősíti. A Bajnokok Ligáját kétszer, az olimpiát és a világbajnokságot egy-egy alkalommal nyerte meg eddig. Tavaly a BL, az olimpia és a vb legjobb beállójának is őt választották. Férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkör, 2021/2022 M GY D V LG KG GK P 1. Kielce 14 10 0 4 449 415 34 20 2. Barca 9 2 3 420 369 51 3. PSG 8 452 396 56 18 4. Telekom Veszprém 1 5 423 26 17 5.
Az ember ugyanis felelőtlenségből, nemtörődömségből, szórakozásból vagy szándékosan (a filmben mindegyikre kapunk példát) elpusztítja azt, ami addig kedves volt neki. De a drasztikus példáktól elszakadva a Mindörökké ben az is megjelenik, hogy átvitt értelemben pusztítanak el valamit, például egy addig örömöt hozó kapcsolatot. Forrás: Vertigo Média Ráadásul amikor az emberek csoportként mozdulnak együtt, a következmények rettenetesek lehetnek, hiszen elkezdenek állatként viselkedni. Az akolmeleg ugyanis rosszra is vezethet, Béres pedig addig-addig mondogatja kocsmai ivócimboráira, hogy birkák, hogy a végén egységben fellépve, kvázi csordaként bánnak el vele. Pálfi György: Befordult a film alá a világ | Jelen. "Szerintem az állatok nagyon közel vannak az emberhez. Iszonyatosan érdekel az evolúció, a biológia, hogy honnan kezdődik az ember és meddig tart az állat, hogy mik határozzák meg a testi funkciókat, a szellemi és érzelmi világát az embernek. Talán ez az a motívum, ami valójában minden filmemet összeköti" – mondta (az egyébként legközelebb egy állat, egy tyúk főszereplésével forgató) Pálfi György a filmhu-nak adott interjúban.
Mert a disztópia lánctalpakon idemászott, bele a képünkbe, és többé nem tehetünk úgy, mintha ez csupán egy novella lenne, az író képzeletének szüleménye. A település, amelyen játszódik, lehet az én szülővárosom, a tied, az unokatesódé vagy a barátnődé. A gépen ülhetünk mi, de fekhetünk a kórházban magatehetetlenül, és kiterítve a földúton. Ha esetleg lett volna bármilyen kétségem afelől, hogy a film túloz, péntekre elszállt volna az is. Nézem a videót a személyautón lendületből áthajtó tankról, és nem tudom, mit érzek. Új szavakat kellene találnom a rémületre, döbbenetre. Egyelőre nem lelem őket. Dobos Tamás operatőr képei belenyomakodnak az agyunkba, fogják az összes naiv elképzelésünket, és úgy lövik szét mindet, mint a boltba igyekvő gyerekeket az önjelölt mesterlövész. Ezeknek a képeknek szaguk van. Valóságszaguk. A Mindörökké látványtervezője, Nyitrai Anna, a rangos Tallinn Black Nights Filmfesztiválon elnyerte a legjobb látványért járó díjat. Snitt Rulez – Pálfi György: Final cut – Hölgyeim és uraim – kritika - Filmtekercs.hu. Nem csoda: olyan valóságos minden képkocka, hogy gyakorlatilag képtelenség nem beleéreznünk magunkat a filmbe.
Forrás: Vertigo Média Ebben a létbizonytalanságban pedig teljesen természetes módon felértékelődnek az emberi kapcsolatok, és az emberek olyanokkal is kapcsolatba lépnek, akivel amúgy nem tennék. A katonai kórházban ápolónőként dolgozó Edit is minden bizonnyal ezért (a háborúban elveszítette a férjét) kezd ki Ocsenással, akit amúgy szemmel láthatóan nem sokra tart. És Béres, a helyi alkoholista is ezért veszi magához gyakorlatilag házi kedvencnek azt az "égből aláhulott" lányt, aki a film elején látott kilőtt utasszállító repülőgép utasa lehetett, és magáról nem tudva, gügyögő gyerekként vegetál a férfi ágyában. Majd amikor Béres Ocsenásnak is bemutatja (vagy inkább megmutatja) Margitkát, és bizarr szerelmi háromszög alakul ki köztük, a(z anti)hős mintha egyszerre lenne féltékeny a nőre és újdonsült barátjára – olyan erősen kezdett el azonnal kötődni mindkettejükhöz. Pálfi pedig megmutatja a másik oldalt is: paradox módon ugyanis a háborúban egyszerre értékelődnek fel az emberi viszonyok, az egymás iránti együttérzés (ezt manapság a saját környezetünkben is tapasztalhatjuk: rengetegen mozdultak meg, hogy segítsenek az Ukrajnából menekülőknek), és értéktelenedik el az élet.
A rendező és egyenrangú alkotótársai – Ruttkay Zsófia dramaturg és Czakó Judit, Szalai Károly, Richter Nóra, Lemhényi Réka vágók – négy éven át dolgoztak a filmrészletek megtalálásán és összeállításán. Először a műfajt választották ki, a legkisebb közös többszöröst keresték, ezért döntöttek a férfi-nő viszony, vagyis a melodráma mellett. A koncepció része volt, hogy a filmtörténet minden korszakából szelektáltak, és szándékosan a jól ismert alapfilmekhez nyúltak, hogy a néző az eredeti kontextust is felismerhesse. A filmeket többnyire a "forgatás" idején még működő videótékákból, illetve az online fájlcserélő oldalakról szerezték be, és a snitteket egy adatbázisban a főbb motívumok és témák szerint csoportosították – pl. csókolózás, futás, verekedés, evés, szex, tánc –, hogy az adott jelenethez legjobban passzoló képsort minél gyorsabban megtalálják. A vágás és szerkesztés során ragaszkodtak pár alapelvhez: a 16:9-es képarányon belül nem módosították a formátumot, nem fordították meg a képeket – annak ellenére sem, hogy a tükrözéssel elkerülhették volna a tengelyugrásokat –, és az eredeti filmek vágási struktúráját sem vették át, vagyis ugyanabból a filmből nem használtak két egymást követő snittet.
Megijedtél tőle? Igen, és azt mondtam, hogy bent hagyom a fiókban és a stábnak majd elmagyarázom, hogy nem minden filmnek kell a közönség elé jutnia. A rossz verseket nem kell kiadni, s az olyanokat sem, amelyek elveszik az ember életkedvét. Mégis elkészült, idén február végén bemutattátok itthon. Mi változott? A koronavírus hatására, illetve azáltal, hogy az itthoni politika és társadalom nem változott, a film egyre adekvátabb lett és kevésbé ijesztő, hiszen elkezdett a valóság felé tendálni. Befordult a film alá a világ. Állami támogatás nélkül készült el a Mindörökké. A sokadik munkád, amit így forgatsz. A független filmezés neked inkább szabadság vagy kompromisszum? Amennyi szabadságot ad, annyira korlátoz is. A kreativitás nagy része a problémák és a váratlan helyzetek megoldására megy el. Az ember azt gondolja, hogy mekkora alkotói szabadság független filmet készíteni, a másik oldalon azonban rengeteg korláttal is jár. Egy rendezőnek a feladata az lenne, hogy az esztétikát, a kameramozgást, a színészi pillanatot ragadja meg, ezzel szemben a munka nagy része arról szól, hogy feldolgozd, hogy az aznapi tervet nem sikerült teljesíteni.