Valahogy van bennük valami ijesztő… Polanski jól érzékelteti a nézőkkel, hogy a valóság és a misztikum, a természetfeletti között elmosódik a határvonal, mely eddig a jól ismert úton vezette a szereplőket, de ezzel a fokozatos váltással már egy olyan világ tárul fel, ami vonz, de taszít is egyben. A kíváncsiság megöli a macskát, de az ember egészségére sincs túl jó hatással. Corso a veszélyek közepette egy titokzatos segítőtársra lel egy nőben, (Emanuelle Seigner) aki egyben élő, igazi megtestesülése a film keltette hangulatnak. A kilencedik kapu teljes film. Eldönthetetlen, hogy a lány csak egy közönséges ember, netalán tán boszorkány… A produkció legegyértelműbb erénye a hangulata, illetve ez az elmosódó határvonal a valóság és a természetfeletti között, ami nem enged be az alkotásba túl sok konkrétumot. Olyat legalább is nem, ami éles határvonalat húzna. Az igazi európai moziban jól ötvöződnek a krimi, a misztikum és a thriller elemek, amik egy olyan elegyet alkotnak így, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Nyilván elég véleményes az alkotás, talán még unalmasnak is nevezhetném, ha nem lenne ennyire magával ragadó a hangulata.
- (Bánhidi László) - DVD - EREDETI MTV kiadás - Új!
Az utóbbi években zaklatott magánéletéről hírhedt, egyébként kiváló rendező, Roman Polanski nem tartozik a termékeny rendezők közé. Filmjei között hosszú évek telnek el, ezen alkotása 1999-es, azóta csak öt filmet rendezett, ezek közül egyik a Szellemíró, illetve tavaly novemberben került a mozikba a Carnage címet viselő alkotása. Ám a kritika témája most ez a hamisítatlanul európai hangulatot árasztó, misztikus thriller. A mozi egyértelmű húzóneve Johnny Depp, aki feltehetően nem mondhatott ellent egy ekkora rendezőzseninek. Meg hát, Depp vonzódik a szokatlan filmekhez, a mondhatni bizarr történetekhez… Mert ebben a történetben megbújik valami alig érezhető sötétség, ami egyfelől csábító, másfelől meg visszataszító. Ez a kettősség végig rajtakapható a több mint kétórás moziban. A kilencedik kapu - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Polanski a spanyol író, Arturo Pérez –Reverte kultkönyvében, A Dumas-klubban, valami olyan megfoghatatlan misztikumot talált, amit jól át is vitt a filmjébe. Egy halvány sejdítés az egész produkció, semmi sem konkrét benne, a rejtély valóban rejtély és bár ritmusa, hangulata talán a többségnek nem fekszik, mégis egy hatásos darab, amit nem lehet csak egyszer megnézni.
A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül a Társaság haladéktalanul törli a fenti követelményeknek nem megfelelő személyes adatokat. A bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok kezelésére – így különösen azok továbbíthatóságára – a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. törvény rendelkezései irányadók. 3. A bejelentésben érintett személyt a Társaság a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatja a rá vonatkozó bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése ügyfélkapu. 4. A bejelentési rendszer kialakítására olyan módon került sor, hogy a nem névtelen bejelentő személyét a bejelentést kivizsgálókon kívül más nem ismerheti meg. A bejelentést kivizsgálók a vizsgálat lezárásáig vagy a kivizsgálás eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat - a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével - nem oszthatják meg a Társaság egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem.
Harmadik személyek (pl. ügyfelek, partnerek) felé is a munkáltató tartozik felelősséggel a munkavállaló által okozott károkért, személyiségi jogsértésekért. Továbbá nemcsak azokban az esetekben lehet érdekelt a munkáltató abban, hogy a munkavállalók által elkövetett szabálytalanságokról informálódjon, ha közvetlenül felelősséggel tartozik az ezekből eredő káros következményekért: a munkavállalók jogszabályoknak, utasításoknak, belső szabályzatoknak megfelelő munkavégzése, együttműködésük, súrlódásmentes volta lényeges feltétele a szervezet olajozott működésének. A fentiekre tekintettel külön törvény (a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény; a továbbiakban: Pkbtv. ) alapján működtethetnek a munkáltatók ún. Munkáltatói visszaélés-bejelentés – ki őrzi az őröket?. visszaélés-bejelentési rendszert a szervezeten belüli szabálytalanságokról való információszerzés elősegítése és a bejelentők bátorítása, védelme érdekében. A visszaélés-bejelentés – közkeletű angol megnevezéssel "whistle-blowing", azaz "sípfújás" – abban áll, hogy a bejelentő, aki tanúja vagy áldozata egy jog- vagy érdeksértő tevékenységnek, jelenti azt egy, az adott sérelem orvosolására hivatott szervnek vagy személynek, s bejelentésével kapcsolatban a törvényben meghatározott védelmet élvez.
A személy- és vagyonvédelmi munkáltatók adták a vizsgált időszakban a feketemunkások 19%-át, ami a tavalyi évhez mért 12%-hoz képest kiemelkedő növekedést mutat, így továbbra is a legfertőzöttebb ágazatok között van. Ez utóbbi adat különösen aggasztó, mivel az ellenőrzések 13%-a esett a személy- és vagyonvédelem területére 2016. I. negyedévben, szemben a 2015. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése nyugdíj. negyedévében mért 16%-kal. Nyomozási és biztonsági tevékenység Az ellenőrzések 13%-a (819 db) érintette a személy- és vagyonvédelmi ágazatot 583 db intézkedéssel. A lefolytatott vizsgálatokból 62 végződött munkaügyi bírsággal (összesen 13 025 000 Ft értékben), valamint 36 bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozattal. Az ágazatban továbbra is jellemzőek a súlyos munkaügyi szabálytalanságok, ezeket többségében a munkáltatók szándékosan követik el. A bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett a vállalkozások a munkaidővel, nyilvántartási kötelezettséggel, munkabérrel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket sem tartják meg. A jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiadásának elmulasztása miatt a vagyonvédelem területén kellett a legtöbb intézkedést hozniuk a munkaügyi felügyelőknek.
4. A bejelentés megtételekor a bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. A rosszhiszeműen tett bejelentés továbbításra kerülhet az érintett személy és a hatáskörrel rendelkező hatóságok (harmadik személy) részére, amely polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezményekkel is járhat. A jóhiszeműen tett, de az eljárás során megalapozatlannak bizonyuló bejelentések esetén a vizsgálat harmadik személyek értesítése nélkül kerül lezárásra. 5. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése ügyfélkapun. A bejelentés vizsgálata mellőzhető, ha a) a bejelentő a bejelentést személyazonosságának felfedése nélkül tette meg, vagy, ha b) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, továbbá, ha c) a bejelentést a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap elteltét követően tette meg a bejelentő, végül pedig abban az esetben, ha d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
5. Whistleblowing: bejelentés vagy beárulás? - Munkajog. Ha a vizsgálat alapján a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó személyes adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül a Társaság törli. 6. Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor – ideértve a bejelentő személlyel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is – a bejelentésre vonatkozó adatokat a Társaság legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig kezeli.
A vizsgálat időtartama a 3 hónapot nem haladhatja meg. 3. Intézkedés 1. Miután a bejelentést a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kivizsgálja, a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatja. 2. Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedik a feljelentés megtételéről. 3. Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a Társaság belső szabályzatait vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, úgy a Társaság, mint munkáltató az érintett munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat. Munkaügyi szabálytalanságok hálójában. 4. Ha a vizsgálat a bejelentés megalapozatlanságát állapítja meg vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, az eljárást a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. lezárja. II. Adatkezelés 1. A bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadta - a Társaság a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli és biztosítja a bejelentő személyes adatai kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartását a mindenkor hatályos adatkezelési szabályzat előírásainak megfelelően.