Georg Spöttle megjegyezte, nagyon sok eredeti szír útlevél is illetéktelen kezekbe kerülhetett, a dokumentumokat az Iszlám Állam zsákmányolta szíriai kormányhivatalokból. Georg Spöttle szerint ennek nagyon nagy a biztonsági kockázata Európára, mint ahogy az is veszélyeket rejthet magában, hogy az illegális migránsok 85 százaléka kisportolt fiatal férfi. Georg Spöttle: Ha ezek a fiatal kisportolt férfiak egyszer fegyvert fognak ellenünk, akkor Isten irgalmazzon Európának! - Nemzeti.net. Mint mondta, ha nem is hisz az összeesküvés-elméletekben, de azért egyre több terjed az interneten, és némelyiknek talán van alapja is. Ha ezek a fiatal kisportolt férfiak egyszer fegyvert fognak ellenünk, akkor Isten irgalmazzon Európának. Óriási nemzetbiztonsági kockázata van annak, ha ezek az emberek nagyobb csoportokban radikalizálódnak, nem csak Magyarországon, Németországban, hanem az egész nyugati kulturált keresztény világban – fogalmazott. (Híradó nyomán) Forrás: Tovább a cikkre »
Georg Spöttle nemrég fejezte be országjárását. A közmédiában rendszeresen megszólaló biztonsági szakértő fideszes politikusok meghívására tartott fórumokat vidéki településeken. Ezeken az eseményeken olyan fontos témák voltak terítéken, mint a migráció, a terrorizmus, a nemzeti konzultáció és a rezsicsökkentés. A szakember jó szívvel gondol vissza ezekre a fórumokra. "Hat csodás este volt, igaz magyar emberekkel. Meg tudjuk és meg fogjuk védeni a hazát, mert a Nemzetnek ilyen erős gerince van, mint Ti. Georg spittle barátnője . Kiállunk a kultúránk védelméért, a jövőnkért, gyermekeink és unokáink jövőjéért. Terror, rettegés és drogmaffiák nélküli Magyarországot akarunk. A parkjaink legyenek a szerelmes párok és, a kisgyermekes szülőké, de ne afrikai drog dealereké, mert ez a mi országunk" - írta búcsúzóul Facebook-oldalán. A közösségi médiában közzétett fotók szintén jó hangulatról árulkodnak, annak ellenére, hogy nincs okunk mosolyogni, ha belegondolunk, mennyi szörnyűség történik szerte a világban és milyen veszélyek leselkednek ránk.
Eljöhet az idő, amikor már nem fogadnak több menekültet, hanem egyenesen visszaküldik őket a fogadó országba, azaz ahol az unió területére beléptek. Ez egyelőre nem úgy fest, hogy Magyarország lesz, hisz a határzár óta olyan nap is előfordult, amikor egyetlen illegális határátlépő sem jutott be az országba. A törökökhöz kell vissza- térniük azoknak, akik támogatást kérnek /Fotó: AFP/ Azonban a minap már Szlovénia is kivezényelte a határra a hadseregét, így valószínűleg az az útvonal is zárva lesz a menekültek előtt. Ebben az esetben pedig újra rajtunk keresztül próbálnak majd Németországba jutni, ahogy korábban szakértők nyilatkozták, "az akaratot egy kerítés csak ideig-óráig állítja csak meg". A szlovéniai menekülttábor kigyulladt, 400 ember helyett 1750-en voltak ott /Fotó: MTI/ A 24 órás határzár sem tartható fenn a végtelenségig. Kuruc.info - Georg Spöttle: Ha ezek a fiatal kisportolt férfiak egyszer fegyvert fognak ellenünk, akkor Isten irgalmazzon Európának!. Egy-két hónapig meg lehet oldani, hogy a hadsereg és a rendőrség nagy része őrizze ezeket a szakaszokat, hosszú távon azonban lanyhulni fog a figyelem. Ezt persze az embercsempészek is pontosan tudják, így bár úgy fest, Magyarországon jelenleg nem haladnak át ezrek naponta, ez a helyzet változhat a jövőben.
Egy esetben az olasz maffiáig vezetett egy szál Berlinben, egy közúti ellenőrzés során a rendőr megállított egy autót, ellenőrizte. A hátsó sárvédőn egy golyónyomot vett észre, nem kérdezett rá a sofőrnél, hanem felvette velünk a kapcsolatot. Leadta a rendszámot és a személyleírást az autó utasairól. Rögtön elindultunk ezen a nyomon és az olasz szervezett bűnözésig jutottunk. Egy brandenburgi pizzériáig, ami látszólag egy hétköznapi olasz étterem volt, de valójában egy pénzmosoda. A rendőr reggel ellenőrizte az autót, mi délután már házkutatást tartottunk a pizzériában és több olasz lakásában. Sok százezer eurót, AK-47-es gépkarabélyokat, lőszereket foglaltunk le. Voltak vicces esetek is Libanoni fegyverkereskedőket figyeltünk meg egy 1800-as években épült lelakott berlini háznál. A ház is és a környék is rettenet volt… Az arab fegyverkereskedők a második emeleten voltak. Lecsaptunk a lakásra. Több nyomozó, teljes felszerelésben egyszerre hatolt be, aztán jött a meglepetés és a döbbenet.
Nyáry Krisztián könyvek
Nyáry Krisztián szerint már-már avantgárd gesztussal párosítja össze Kölcsey a török-kor protestáns prédikátor költőinek hangvételét a magyar népi kanásztánc ritmusképletével, amikor a Himnuszt megírja. Ezt könnyen leellenőrizhetjük, ha megpróbáljuk a Himnusz szövegét a közismert " Megismerni a kanászt cifra járásáról, /Űzött- fűzött bocskoráról, tarisznyaszijáról... " kezdetű dal dallamára énekelni. A Himnusz ugyanakkor sokkal közelebb áll egy imádsághoz, mint egy himnuszhoz, ami nem is csoda, hiszen Kölcsey nem is himnusznak szánta, a feljegyzéseiből kiderül az is, hogy nem a legfontosabb versei között tartotta számon, és anélkül halt meg, hogy tudta volna, hogy ez a szöveg magyar nemzeti jelkép lesz, hívta fel a figyelmet Nyáry Krisztián. Az eredeti címén Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című vers Erkel Ferenc zenéjével egyébként csak 1989 óta Magyarország hivatalos himnusza. Kölcsey versének megzenésítése újabb avantgárd gesztust jelentett: Erkel Ferenc a verbunkost használta fel hozzá, ami olyan, mint ha ma valaki népszerű rock-dallamokat emelne be klasszikus zenébe, ugyanakkor egyfajta kiállást is jelentett a nemzeti értékek mellett a bécsi klasszicizmussal szemben.
Nyáry Krisztián Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem akarta a 20. század elején Országgyűlés, hogy ez... bővebben Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem akarta a 20. század elején Országgyűlés, hogy ez legyen a hivatalos himnuszunk? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni és miért került jogszabályba egy téves szöveg? Miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula? És ha már himnuszok: Mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európia Unió himnuszához?
– Mit énekeltek a Himnusz előtt? Mióta hallgatjuk állva? Mikor hangzott el először a mostani szövegével és dallamával először? – erről is beszélt a minden bizonnyal legismertebb magyar műalkotás születésnapján Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész az ötéves szegedi Mentorháló Pedagógiai esték sorozatában kedden este. A Szegedi Tükör összefoglalója. – Mi is a himnusz és miért van az országoknak himnusza? Eredetileg vallásos jellegű, az istenhez segítségért fohászkodó, dicsőítő műfaj az ókor óta. A XVIII. században születtek meg az első himnuszok, amelyek már nem egy istenséget, hanem a királyt és az általa megszemélyesített nemzetet, államot dicsőítik – mondta az első himnuszokról Nyáry Krisztián. Mit énekeltek a Himnusz előtt? Ez felekezeti alapon dőlt el. Minden felekezetnek megvolt a saját himnusza; ezek nemcsak egyházi funkciójú dalok voltak, hanem például Thököly serege a református Te benned bíztunk eleitől fogva című himnusszal az ajkán ment csatába. Ha katolikusokkal álltak szemben, azok meg a Boldogasszony anyánkat énekelték.
Nyáry Krisztián (Budapest, 1972. július 6. –) kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész, az Így szerettek ők 1-2. és az Igazi hősök című könyvek szerzője. A szerző könyvei Találatok száma egy oldalon: Rendezés Cím szerint Újdonság Ár szerint növekvő Ár szerint csökkenő 15% Hűségpont: Nem kötelező 2.
Főoldal Sorköz Könyv A himnusz és a himnuszok kalandos élete Olykor nem árt az általánosban tanultakat revideálnunk; például Kölcsey Himnusz a kapcsán. Tán ez mozgathatta Nyáryt is, mikor – a kissé bulváros címe ellenére – nagyszerű, rendkívül informatív, adatgazdag és érdekfeszítő könyvét megírta a Himnusz ról és a Szózat ról, más himnuszok és közösségi dalok történetével egyetemben. A könyv sorra veszi a Himnusz "rejtélyeit". Miért a kanásztánc ritmusképletét választotta Kölcsey? Alcím-e az alcím, vagy a cím része? Persze, ezekre nincs egzakt válasz, mint ahogy az is csupán Nyáry feltételezése, miszerint Kölcsey "a jelenben kér szánalmat a – most is tartó – szenvedések miatt". Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető. Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be! A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető.
Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is feldolgozta, valamint Hector Berlioz, így ez valószínűleg az egyik legismertebb magyar dallam világszerte. " Az irodalomtörténész hangsúlyozta: sok oka van, hogy miért nem vált himnusszá. "Az egyik, hogy nincs egységes szövege, rengeteg szövegváltozat született. A története során mégis többször közel járt hozzá, hogy nemzeti himnusz legyen belőle. Először 1848-ban, amikor március 15-én a Bánk bán előadását leállították a Nemzeti Színházban, s – Táncsicsra várva – elkezdtek hazafias dalokat játszani. Táncsics nem jött, elénekeltek sok lelkesítő dalt, de a Himnusz az utolsók közt jutott eszükbe, először a Rákóczi- és a Kossuth-nóta csendült fel. A Rákóczi-nótát gyorsan be is tiltották. " A 19. század második felében keresték a nemzeti himnuszt, ám eszükbe sem jutott Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc műve. "Felkérték Liszt Ferencet, hogy komponáljon egy királyhimnuszt. Megkapta hozzá a korszak egy nem túl jelentős költőjének királyt dicsőítő versét. Liszt beleszőtte a Rákóczi-induló dallamait.