Itt is megfigyelhető a költői kérdés szerepe, amely megválaszolásra vár az emberek lelkében. Azért fontos a költészet szerepe, most hátha elgondolkodtatja az embereket a hibáikon, és ha azok megjavulnak, az egész társadalom fejlődhet általa. A végső nyugalmat kizárólag a halál hozhatja Arany szerint. A költemény nyelvezete a mai kor embere számára némiképpen furcsának tűnhet, hiszen régies kifejezéseket találhatunk benne: "legfölebb", "félbe'-szerbe'", s a szórend is az akkori kor nyelvezetéhez igazodik, ma már más sorrendben használnánk ezeket a szavakat. A mű stílusát a verbalitás jellemzi, tehát az igék száma magasabb, és a mondanivaló számára jelentősebb, mint a névszóké. A verselés az antik költészet hagyományaiból is merít. A költői kérdések gyakori előfordulása gondolkodásra ösztönöz. Arany János "Őszikéi" fontos szerepet játszottak költészetében, hiszen itt már az idősödő Arany gondolatait ismerhetjük meg. Mindenképpen megfigyelhető az évek során összegyűjtött élettapasztalat megosztásának vágya.
Az egyes szám első személyű fogalmazásmód is lényeges: ez teszi a művet bizalmassá. Ez a bizalmasság az egyik oka, hogy Arany nem akarta "közszemlére" bocsátani a gondolatait. A költemény páros rímelése is a nyugalmat sugározza, amely kapcsolatba hozható egyfajta belső nyugalommal, megelégedéssel. Tudja, hogy több mindent is elérhetett volna, de már azzal is tisztában van, hogy most már élete utolsó szakaszát éli, amikor már nem biztos, hogy képes világmegváltó tettekre. A legutolsó versszak a többitől eltérően 5 soros. Talán még felgyülemlettek benne olyan gondolatok, amelyek nem fértek bele a szabályos 4 sorba (romantika). Ez a korstílus szakít a klasszicizmus által előírt szabályossággal. Az utolsó strófa összegzi az egész vers mondanivalóját. A madár szimbólum a nép sorsára vonatkoztatható. A nép is rab, csakúgy, mint a madár a kalitkában. "Most, ha adná is már, késő: Egy nyugalom vár, a végső: Mert hogy szálljon, Bár kalitja már kinyitva, Rab madár is, szegett szárnyom? " Bár már elért a nép némi szabadságot, de még mindig nem olyan erős a szárnya, hogy repülni tudjon.
Van, aki vitatja, hogy szükség van még motivációs levélre, de ettől még sok helyen elvárják, hogy az álláskereső megindokolja, miért gondolja, hogy ő lenne az ideális jelölt. De hogyan gyakoroljunk mély benyomást a levél olvasójára? Mi a célunk a motivációs levéllel? Hogy felkeltsük a figyelmet önmagunk iránt. De hogyan? Danny Rubin, a Business Insider szerzője tudja a választ. (A Jobline itt írt arról, hogy egyesek szerint már nincs szükség ilyen irományra. ) Miért olvasunk, járunk moziba, nézünk tévésorozatokat? Mert szeretjük az érdekes történeteket, hiszen szórakoztatnak minket. A motivációs levél tehát ne legyen lapos, érzelemmentes szöveg, amely kicsit bővebb lére eresztve megismétli az önéletrajz adatait. Az olvasót három dologgal kell letámadni: 1. Ragadd meg a figyelmét 2. Bizonyítsd be, hogy alkalmas vagy a meghirdetett munkával járó feladatok ellátására 3. Légy emlékezetes, azaz magasodj ki az átlagból Gyakorlati útmutató: így írd meg a leveledet! 1. Gondold végig, milyen munkára szeretnél jelentkezni.
A kísérő-, vagy más néven a motivációs levél célja, hogy felkeltse a figyelmet, és mindazt el tudjuk mondani a segítségével, amit valamilyen okból ki kellett hagynunk az önéletrajzból. Bár a kísérőlevélben szerepelnie kell a jelentkezésünk motivációs hátterének, általánosabb az üzleti életben használt írásos anyagok kísérésére szolgáló levelet a szokásos kísérőlevél elnevezéssel illetni. Nézzük meg, hogy milyen részekből kell állnia egy jól megírt motivációs levélnek, valamint melyek lehetnek a hibaforrásai. A motivációs levél célja: a kísérőlevél több célt is szolgál. Az első – hasonlóan az önéletrajz kezdő elemeihez -, hogy felkeltse a figyelmet, és az anyag további tanulmányozására ösztönözze az olvasót. A második, hogy itt mindazt el tudjuk mondani, amit valamilyen okból (általában helyhiány miatt) ki kellett hagynunk az önéletrajzból, pedig fontosnak érezzük a hangsúlyosságát. A harmadik, hogy beleadjunk valamit az írásba a saját személyiségünkből. A megszólítás és a címzett: a leveled mindig annak írd és címezd, akit referenciaszemélyként, kapcsolattartóként megadtak az álláshirdetésben.
2. Sorold fel, melyek a legfontosabb készségek és tapasztalatok, amelyek a munkához kellenek. 3. Most jön a horog, amire az olvasónak harapnia kell. Gondolkodj el, melyik volt az az esemény az életedben, amely legjobban jellemzi azt a személyiségtípust, amilyet a munkáltató szerződtetni szeretne. Ez lehet bármilyen esemény, nem muszáj, hogy köthető legyen az adott álláshoz. Rubin egy példát említ a saját tapasztalatai közül. Egyetemistáknak tanította a motivációs levél írásának fortélyait. Az egyik lány szakápolónak akart jelentkezni, s a szerző megkérte, indokolja meg, miért gondolja, hogy alkalmas egy ilyen állásra. A lány ezt írta: "Kamaszkoromban a nagyapám Alzheimer-kóros lett. Bár nagyon rossz volt látni, ahogy egyre romlik az állapota, eldöntöttem, minden erőmmel segítek neki, hogy elviselhetőbb legyen a betegséggel járó szenvedés. Nem volt könnyű, de megbizonyosodhattam róla, hogy az ápolói munka az én hivatásom. Ezért szeretnék egészségügyi területen dolgozni és másokon segíteni. "