20:09 van most. Na ennyit a kis elméletről. 20:10 Hasznos számodra ez a válasz? 5/32 anonim válasza: 74% Ha a holdkőzetek régebbiek, mint maga a föld, akkor hogyan tudták föld körüli pályára állítani? Kisaccolták, hogy itt lesz valami, ezért telepedjünk ide? 2014. 20:42 Hasznos számodra ez a válasz? Lehetséges, hogy a "Hold mint űrhajó" elmélet helyes?. 6/32 Szecsői Tibor válasza: 80% Möbiusz-szalag mindent elmondott igazából, én csak annyit fűznék hozzá, hogy még ha azok az állítások igazak is lennének (mint ahogy egy részük nem az), az pontosan miért is jelentené azt, hogy nem természetes képződmény a Hold? Egy-két megjegyzés ehhez: Elég sok naprendszerbeli égitest pályájának excentricitása közel van a 0-hoz. Naoszt'? A Hold forgási periódusa ténylegesen közel van a sziderikus keringési idejéhez, de még mindig nem értem, ennek mi jelentősége van. "Most but not all neutron absorptions result in fission; a minority result in neutron capture forming uranium-236. " (wikipedia) Teljesen véletlenül a Hold felszínén nem kell túl messzire menni egy marék neutronért:).
A talajt főleg egy regolit nevű kőzet építi fel, ennek jelentősebb része bazaltból és mikrometeoritokból á szerint leginkább Si-t tartalmaz, meg egy két köznapi fémet. Szintén csak egy hazugsággal volt dolgunk. "◾A legnagyobb kiterjedésű kráterek is alig pár kilométerre hatoltak csak be a Hold felszínébe, és a a holdi kráterek mélye nem konkáv - homorú - hanem konvex - domború. " Ez nem csak a holdi kráterekkel van így. A hold miért nem forog a saját tengelye körül?. A Földön is kialakul nagyobb meteorit becsapódásoknál központi csúcs a kráter közepén. "◾A Holdnak - egyetlenként a Naprendszerben - majdnem tökéletes kör alakú pályája van " Nem ismerem a naprendszer mind a 174 holdját, de valószínűsítem hogy akár még szabályosabb pályájú holdak is vannak a Holdnál. "◾A Hold saját tengely körüli forgási ideje és a Föld körüli keringési ideje pontosan megegyezik. " Nem egyezik meg pontosan megegyezne akkor elérné a fizikai törvények szerinti legkedvezőbb keringést, a kötött keringé annyit tesz hogy csak a Föld egyik oldaláról lehetne látni.
A Hold napjainkban messze nem szabályos gömb alakot mutat: két fontos eltérése van az "ideális" formától. Egyrészt az imént már említett lapultság, másrészt az árapályerő miatt a Föld felé néző oldalán és ezzel átellenben enyhe kidudorodás van az egyenlítői vidékén. Ezt a szabálytalanságot Pierre-Simon Laplace matematikus mutatta ki elsőként, még 1799-ben. A fentiekből következik, hogy amikor a Hold élete elején még sokkal közelebb volt hozzánk, lényegesen lapultabb lehetett az alakja, hiszen a rövidebb keringési periódushoz rövidebb forgási időtartam és így gyorsabb tengelyforgás tartozott. Hold forgási ideje tus. Az erősebb árapályhatás miatt pedig a bolygónk felőli és az átellenben lévő egyenlítői dudora is nagyobb lehetett. Mivel ekkor az összeállásából visszamaradt hő miatt anyaga még képlékenyebb volt, könnyebben tudott kialakulni a két dudor. Ugyanakkor mindez még mindig nem elég az alakjában megfigyelt szabálytalanságok magyarázatához. Garrick-Bethell (MIT) és kollégáinak számításai alapján az a legvalószínűbb, hogy a kialakulását követő közel 100 millió évben lényegesen elnyúltabb pályán mozgott, mint napjainkban, és emiatt alkalmanként erősen megközelítette bolygónkat.
Bolygónk tömegvonzása a Hold felénk eső felén fejt ki dagályhatást, domborulatokat hozva létre a felszínen. Manapság a jelenség kevésbé jelentős, a távoli múltban azonban meghatározta az égitest mozgásá a Hold keringése során a tömegvonzása révén árapályt okoz bolygónkon, úgy hat a Föld is kísérőnkre, igaz, jóval nagyobb mértékben. A legelfogadottabb modell szerint a Hold nagyjából 4, 5 milliárd éve alakult ki egy bolygóközi ütközés hatására: az égitest a Földből kilökődött forró anyagból állt össze, sokáig azonban nem szilárdult meg. Hold forgási ideje chords. A fiatal, olvadt kőzetanyagból álló Hold rendkívül gyorsan forgott, így a Föld gravitációja mindig más-más oldalon alakított ki dudorokat. Ezek a dudorok idővel egyfajta "fogantyúvá" váltak, melyekbe bolygónk gravitációja belekapaszkodhatott, lelassítva az égitest forgását. Végül a Hold forgása a Földhöz igazodott, és létrejött a kötött tengelyforgás. Mivel a Hold gravitációja is folyamatosan hat a Földre, és apránként lassítja bolygónk forgását, idővel, több tízmilliárd év múlva elvileg bolygónk is a Holdhoz igazodik majd.
Közismert tény, hogy a Hold mindig ugyanazt a felét mutatja a Föld irányába. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy mi áll a jelenség hátterében. A kérdésre a választ a tömegvonzásnál kell keresni. A Hold egy úgynevezett kötött tengelyforgású égitest. Az ilyen típusú objektumoknál a tengely körüli forgási periódus és az anyaégitest körüli keringési idő megegyezik, ezért mindig egyazon felüket mutatják az anyaobjektum felé. Hold forgási ideje sa. A Hold esetében forgási periódus és a keringési idő nagyjából 27 földi nap – írja a Discover Magazin. Mivel a Hold pályája kissé elliptikus, és az égitest egyenlítőjének síkjára esik, a Földről összesen felszínének 59 százaléka figyelhető meg – egy-egy pontról egyszerre épp 50 százaléka. Kötött tengelyforgás máshol A csillagászok számos kötött tengelyforgású égitestet ismernek. A Naprendszeren belül főként holdaknál figyelték meg a jelenséget, rendszerünkön kívül azonban számos kötött tengelyforgású bolygóról tudni. Ilyen égitestek többek közt a Földtől mintegy 40 fényévre fekvő TRAPPIST-1 bolygói is.
Ekkor vette fel azt az elnyúlt alakot, amely kisebb mértékben még később is módosult, amint az árapályhatás révén távolodott tőlünk. A kőzetburok alatti magmaóceán bolygónktól 22-26 földsugárnyi távolságban szilárdulhatott meg, kísérőnk innen kezdve őrzi az eredeti, kissé torz alakját. A közeli, ősi Hold érdekes látványt nyújthatott: látszó mérete sokkal nagyobb volt a jelenleginél, ami az elnyúlt pályán haladva jelentősen változhatott is. Emellett több napfogyatkozást is okozhatott a Földről figyelve. Azonban akkoriban az élet még csak kialakulóban volt, így senki nem csodálkozhatott rá a hatalmas és fényes "égi lámpásra" - a nagyobb látszó méret és a kisebb távolság miatt egyébként is sokkal fényesebbek lehettek akkoriban a rövid holdvilágos éjszakák. Okostankönyv. Kereszturi Ákos
angol-magyar nyitott és publikusan listázott szótár névtelen látogató vagyok ebben a szótárban A szótár adminisztrátorai: admin, evirag, Péter Pallinger Ellentétes irányú szótár: Magyar-angol szótár
Kodolanyi jános egyetem szakok Azért vannak a jó barátok dalszöveg kotta Bécsi repülőtér Magyar adórendszer 2017