A következőképpen interpretálta a verset egy ötéves kislány. Szó szerint idézem: "Ez a vers a halálról szól. Ha meghalunk, sírba tesznek minket, de a lelkünk a mennyországba kerül. " Polla anyukája elmondta, hogy a gyerekeket szerinte ebben a korban már erősen foglalkoztatja a halál gondolata. Kétség sem merült fel benne azzal kapcsolatban, hogy jó-e ilyen témájú verset hallania egy óvodás kislánynak, örömmel olvasta fel neki a verset. Vers a halálról la. A másik tesztalanyom, Bálint anyukája másképpen vélekedett: "Szülőként azt gondolom, elég nyomasztó gondolatokat ébreszt ez a vers. Szomorú, hogy nincs valami megnyugtató válasz-szerűség a végén. Egyébként is ebben az életkorban kezdi őket foglalkoztatni az elmúlás és halál gondolata, kezd kialakulni a hozzátartozók elvesztésétől való félelem. Ezt már Bálinton is észrevesszük. Úgy gondolom, hazudni nem kell, tudnia kell, hogy egyszer mindannyian elmegyünk. Nem szabad viszont hagyni azt sem, hogy ez a félelem eluralkodjon rajtuk. Ez a vers nem az érzelmi feszültség enyhítését, levezetését, sokkal inkább a serkentését segíti, s akinek nincsenek ilyen félelmei, annak talán pont ezzel fészkeli be magát a gondolataiba.
Vagy egyszerűen túl fiatalok ehhez? És aztán bekövetkezett a csoda. Egy olyan osztályba tértem be, ahol Ady Endre költészete került a terítékre. A költővel való ismerkedés során arra kértem a tizenegyedikeseket, hogy ki-ki hozzon egy olyan verset, ami neki tetszik. Lapozgassanak a verseskötetben, és válasszanak olyan verseket, amelyek szerintük szépek, amelyek megszólítják őket, amelyek egy kicsit róluk is szólnak. A tapasztalatom azt súgta, hogy sok-sok szerelmes verset fogunk aznap hallani, elvétve egy pár ugar-verset és új-verset. De nem ez történt. Huszonnégy vers a halálról szólt. Huszonnégy a huszonnyolcból. Vers a halálról 2. Úgy hangzottak el ezek a versek, mint akik tényleg teljesítették a házi feladattal járó kötelességüket, kiválasztották, elhozták és felolvasták azt, ami szerintük szép. És róluk szól. Tizenhétévesen a felnőtteket meghazudtoló komolysággal olvastak a halálról. Huszonnégyen a huszonnyolcból. Ezen a decemberi órán nem kellett fegyelmezéssel tölteni az időt, nem osztottak meg semmilyen kalandot közben, nem jutott eszükbe, hogy kikérezzenek óráról, vagy bosszantsák egymást.
Polla reakciója a következő volt: "Ez a vers arról szól hogy az élet jó, és a kislány boldog, és én is az vagyok, mert ilyen jó anyukám van. " "Bálint végigmosolyogta a felolvasást, de anyukája szerint úgy nézett, mint aki egy kukkot se értett az egészből, nem is tudta megfogalmazni, hogy miről szól a vers. A Jó című verset a három éves Rózának is felolvastuk (bár kétségtelenül pici még ehhez), nagyon viccesnek találta, és azt mondta, ő is szereti, ha apa viszi óvodába, és hogy repülni is biztos nagyon mókás. A költészet hatalmáról: huszonnégy vers a halálról – Nőileg. " Kollár Árpád gyerekverseiben az az elképesztően érdekes, hogy a felnőtt, a szülő is el tud veszni bennünk. Ki tudja, hány anyuka nevetett fel az Apa szerint című versen, amelyben az apa meccset néz, és anyázza a bírót; ki tudja, hány anyukának szorult össze a szíve az Én apum című verset olvasva, amelyben az apa a mennyekben van, és a szekrényben felakasztott nagykabátjából már kipárolgott a szaga. Néhány versnél szinte el is felejtettem, hogy gyerekvers kötetet tartok a kezemben éppen.
Arra gondoltam, hasznosabb lenne igazi gyerekeken tesztelni ezeket a verseket, hiszen ezek a versek nem nekem, nem a felnőtteknek szólnak. Petőfi Sándor: JÖTT A HALÁL | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Hiába kezdeném el elemezgetni a képeket, a vissza-visszatérő motívumokat, vagy azt, hogy hogyan szólal meg a versek beszélője az egyes szövegekben. Kit érdekel? Megkértem a nagynémémet, olvasson fel két verset a cserfes, hiperaktív keresztlányomnak, az öt éves Pollának, figyelje a reakciókat, és kérdezze meg, mit gondol, mennyire tetszik neki a két szöveg. Az egyik teszt-vers, a Mi lesz a hóval című volt: Mi lesz a hóval anya, mi lesz a macimmal, hogyha meghalok, velem jöhet vagy egy másik kislánnyal alszik, és a biciklim majd nélkülem gurul tovább, és zöld lesz vagy átfestik, ha már nem kell nekem, és öreg leszek, mint a tata vagy még gyerek, és mi lesz a hóval, az is hullik tovább, és kik hógolyóznak az utcán, ha én nem leszek, és tényleg nem leszek, vagy leszek valahol, és hol lesz az a valahol, ahol nem leszek, és miért halok meg, ha olyan jó játszani veletek.
(Kosztolányi Dezső temetésén) A sír felett szitál az őszi köd, korán van még és íme este lett. Sötét egünkre lassan színezüst koszorút fon a súlyos fáklyafüst s felrebbenő madár fenn sírdogál! A lélek oly ijedt és lebbenő, akár a hűs, könnyűszárnyu felleg, melyre forró csillagok lehelnek. Vers a halálról 8. A test pihen vermében hallgatag, rögök nyugalmas sorsát éli lenn, szétoszlik, szomjas gyökér felissza s zöld lobogással tér ujra vissza, törvény szerint! s oly szörnyü, szörnyü így, mi egy világ volt, kétfelé kering! vagy bölcs talán? a holttest tudja itt. Őrizd Uram, a lélek útjait.
A decemberi hónap nemcsak a nagytakarítás, sütés-főzés, ajándékvásárlás időszaka egy tanár életében, hanem a karácsonyi műsorok, a betlehemezések, dolgozatjavításoké is. Mikor mit szabad. Azonban dolgozatot javítani szinte mindig lehet. A minap tapasztaltam dolgozatjavítás közben, hogy a kilencedikeseinknek nincs olyan mély költészet–művészet élménye, mint az előző generációknak. Kikeresik ugyan a megfelelő választ az ismeretlen szövegből, tudják a szövegtípusokat, a középiskolai vizsgán jól is teljesítettek, de alig van olyan élményük, hogy a költészet, a művészet hatalmába kerítette volna. Radnóti Miklós - Ének a halálról - 1936. november - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. A Netflixen megnézett filmek könyv formájában való elolvasását nem tartom művészetnek. Azon gondolkodtam, hogy a legfiatalabb középiskolás évfolyam, akik az új iskolai tanterv első alanyai, valóban nem találkozott olyan alkotással, ami a költészet iránti szemléletüket meghatározta volna, vagy én méreteztem el a feladatot, egyből dobtam a mély vízbe őket? Vagy már nem lenne hatalma a költészetnek? Esetleg nem választottam jó témát decemberre?
Másnap(os) karácsony (The Night Before) 2015-ös amerikai film Rendező Jonathan Levine Producer Evan Goldberg Műfaj haverfilm filmvígjáték karácsonyi film Forgatókönyvíró Christina Mengert Főszerepben Joseph Gordon-Levitt Seth Rogen Anthony Mackie Lizzy Caplan Jillian Bell Mindy Kaling Michael Shannon Zene Marco Beltrami Operatőr Brandon Trost Vágó Zene Baker Gyártás Gyártó Columbia Pictures Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv angol Forgatási helyszín New York Játékidő 101 perc Forgalmazás Forgalmazó Columbia Pictures Netflix FandangoNow Bemutató 2015. november 16. (New York) 2015. Három király test.htm. november 20. (Amerikai Egyesült Államok) 2015. november 26. (Németország) [1] [2] Korhatár IV. kategória (NFT/23781/2016) További információk weboldal IMDb A Másnap(os) karácsony (más címen: A szenteste grálja vagy Három király tesó) (eredeti cím: The Night Before) 2015 -ben bemutatott amerikai karácsonyi filmvígjáték, amelyet Jonathan Levine rendezett és Levine, Evan Goldberg, Kyle Hunter és Ariel Shaffir írt.
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
A Saul fiát az évszázad legjobb filmjei közé választották A BBC százhetvenhét kritikust kérdezett ki, és az ő véleményük alapján állította össze a huszonegyedik század legjobb filmjeinek a listáját. A rangsor böngészésével rengeteg időt el lehet tölteni, és közben azon töprengeni, mi az, amit mi kidobnánk belőle, mi az, aminek nagyon örölünk, és mit kellene most már tényleg pótolni. A legjobb százba három magyar film is bekerült, de a leginkább David Lynch örülhet. Bevezetés Tarr Bélába Csütörtökön mutatják be Tarr Béla utolsónak szánt, A torinói ló című filmjét, mi pedig megragadjuk ezt a remek alkalmat, hogy a rendező munkásságát közelebb hozzuk olvasóinkhoz. Eloszlatjuk az olyan tévhiteket, mint hogy Tarr Béla filmjei elképesztően hosszúak és unalmasak, és megválaszoljuk az olyan égető kérdéseket, mint hogy melyik filmmel érdemes kezdeni az életművel való ismerkedést. Karácsonyi mese – WOFvideo – linkadatbázis V9. Tíz kérdés és válasz Tarr Béláról. Tarr Béla beveszi Dániát Kerekes Vali: Kész az egész (részlet a Kárhozat című Tarr Béla-filmből) Forrás: Filmunió Az évtized legjobb magyar filmjei A magyar filmnek a hatvanas évek óta nem volt olyan erős évtizede, mint ez a most véget érő.