Ne habozz, vedd föl velünk a kapcsolatot! A szomszéd kerületek legolvasottabb hírei Helyi közösségek a Facebookon
Magyarország biztosítja nekik az egészségügyi alapellátást, a sürgősségi ellátást és a krónikus ellátást is. Az egészségügyi alapellátást a lakóhely, tartózkodási hely szerinti területi ellátási kötelezettségű háziorvos biztosítja, aki - ha szükséges - a területi ellátást adó kórházba utalhatja a beteget. Sürgősségi ellátás esetén a betegek szállítása az Országos Mentőszolgálat bevonásával történik. Felnőtt háziorvosi rendelők 13. kerület Révész utcai felnőtt háziorvosi rendelő – Kézikönyvünk.hu. A települési önkormányzat által biztosított ügyeleti ellátást ugyancsak igénybe vehetik, és a védőnő a körzetében tartózkodó menedékesnek felajánlja a védőnői gondozás lehetőségét is - írja az MTI. A védőoltásokat a háziorvosnál, illetve a házi gyermekorvosnál kaphatják meg. Felvehetik az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat, illetve a koronavírus elleni védőoltást, az influenza elleni védőoltást, valamint a (kanyaró, rubeola, mumpsz ellen védelmet adó) MMR-oltást is - közölték. A betegeknek a szükséges gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket vényen rendeléssel biztosítják. Ezeket az érintettek sürgős szükség esetén ingyenesen, egyéb esetben a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak által fizetendő díjjal megegyező összegért válthatják ki.
A gyógyszertárak ilyenkor a gyógyszerek nevét, teljes árát tartalmazó, a menekültügyi hatóságnak kiállított számlát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével számolhatják el. Az Emmi kitért arra is, hogy ha az egészségügyi ellátás közben nyelvi akadály merülne fel, akkor az ingyenesen hívható 1812-es telefonszámon tolmács vehető igénybe.
Hirdess nálunk! Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!
– Isten áldásától függ a sorsom". A szárazság egész Irakot érinti. Az általában esővel áldott északi vidékek búzával és árpával bevetett területein a szokásosnál 95 százalékkal kevesebb termés vár aratásra, a keleten honos datolyapálmák és citrusfélék pedig száraz kóróként tűrik a víz hiányát. Két éve, hogy az eső mennyisége jóval kevesebb a megszokottnál. Amerikai szakértők azt jósolják, hogy országos viszonylatban a búza- és árpatermés alig több mint a fele lesz a két évvel ezelőttinek. A válságos helyzet nem csak Irak identitásának gyökereit fenyegeti – hiszen a Tigris és az Eufrátesz völgyét tartják a civilizáció bölcsőjének -, hanem az ország nemzeti büszkeségeit is. Egykoron Irak látta el árpával a német sörfőzdéket, és Irak az az ország, ahonnan a gasztronómiai világhírnévre szert tett és igen drága anbari rizs származik. A közel-keleti ország ma egyre több gabonát importál, az Eufrátesz menti földművesek pedig arra kényszerülhetnek, hogy az anbari rizst olcsóbb fajtákkal váltsák fel.
A felelős vízgazdálkodás fontosságára hívta fel az agrárminiszter a figyelmet a víz világnapja alkalmából szervezett nyíregyházi konferencián. Nagy István arról is beszélt, hogy a következő kormányzati időszakban minél több csatornát és tározótavat akarnak létesíteni Magyarországon. A víz alapvető szükségletünk, lételem. Amíg az ember élelmiszer nélkül heteket is kibírhat, addig víz nélkül csak néhány napot, ezért is kell vigyázni rá, megbecsülni és felelősen használni. Március 22-e 1993 óta a víz világnapja az ENSZ kezdeményezésére, az emberiség történelmében is fontos szerepe van. " Az ókori nagy kultúrák a folyók mentén alakultak ki, a Nílus, a Tigris és az Eufrátesz mentén. Ezért a vizet óvni kell, védeni kell, csakúgy mint a környezetünket, csakúgy mint a föld vízkészletét. Legféltettebb kincsünkről beszélünk" – mondta köszöntőjében dr. Vinnai Győző, Nyíregyháza egyik országgyűlési képviselője. Tiszta víz Nyíregyházán Nyíregyházán a tiszta, jó minőségű ivóvízért a Nyírségvíz felel, de a vízügy valamennyi dolgozójának munkáját is megköszönte dr. Kovács Ferenc polgármester a kedd délutáni konferencián. "
Évszázadokon keresztül természetes határt képezett a Római Birodalom és a Perzsa Birodalom között. Vizét az ókori Mezopotámia sivatagos és félsivatagos területein öntözésre használták. A folyó partja mentén épültek a legfontosabb hajdani városok is, mit például Dejr ez-Zaur, Babilon, Uruk, Ur vagy a Nagy Sándor által alapított Rakka városa. A Bibliában, a négy nagy folyó egyike, az Ígéret Földjének északi határaként is említik. A legnagyobb, e folyó menti csata az babiloni II. Nabú-kudurri-uszur és II. Nékó egyiptomi fáraó serege között zajlott Kr. e. 605 -ben, a karkemisi átkelőnél ( karkemisi csata). Kiszáradásának okai [ szerkesztés] Éveken belül teljesen kiszáradhat az Eufrátesz folyó. A virágzó ókori birodalmak helyén ma már szinte mindenütt terméketlen sivatagok találhatóak. Ennek oka elsősorban az iraki, török és szíriai vízpolitikában, és a folyó évtizedes elhanyagolásában rejlik. Szakértők szerint akkora a baj, hogy néhány éven belül a folyó vízhozama a mai felére csökken. A csökkenő vízszint, a folyamatos aszály elüldözi a helyi halászembereket és gazdálkodókat.