Óva inteném a tudományterületen járatlan honfitársaimat attól, hogy a COVID-19 járvánnyal és a súlyos betegség kialakulását megakadályozó védőoltásokkal kapcsolatos tudásuk gyarapítása céljából elsősorban a közösségi média különböző csatornáira támaszkodjanak. Gyakran hallunk egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat akár szakemberektől is. Mi ennek az oka? – Az elmúlt két évben a COVID-19 pandémia hihetetlen fordulatokat véve száguldott keresztül az emberiségen. Elég csak azt megemlítenünk, hogy a járvány kitörése óta milyen sokfajta mutáns SARS-CoV-2 vírustörzs keletkezett, és hogy ezek milyen nagymértékű eltéréseket mutatnak fertőzőképességük és az okozott betegség súlyosságának meghatározása szempontjából. További a járvány lefolyását meghatározó tényező a szezonalitás, illetve az is egyértelmű mostanra, hogy a különböző populációk különböző fogékonyságot mutatnak a fertőzésre, illetve a betegség súlyossága is eltérhet közöttük. Ezeknek az eltéréseknek nagyrészt genetikai okai vannak. Mitől függ, hogy hogy súlyos vagy enyhébb a koronavírus-fertőzés lefolyása? - Blikk. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy immáron egy éve a különböző védőoltások is a rendelkezésünkre állnak.
A másik Bloomberg által felhozott lehetséges magyarázat, hogy a kötelező gyerekoltások erősítik meg a gyermekek természetes immunrendszerét annyira, hogy sikerrel veszi fel a küzdelmet a fertőzéssel szemben. Ennél korábban egyébként már volt meggyőzőbb magyarázat, amely a gyermekek eltérő hormonstátuszával hozta összefüggésbe a Covid-19-re való kisebb érzékenységet. Bár az omikron variáns sokkal fertőzőbb a korábbiaknál, azonban a modellszámítások továbbra is azt mutatják, hogy a gyerekek és a serdülők sokkal kisebb szerepet játszanak a járvány terjedésében, mint az idősebb korosztályok. Így továbbra is az a stratégia tűnik értelmesnek, amely elsősorban az idősebb korosztályok körében erőlteti az átoltottsági arányok növelését. Ennyire veszélyes az omikron valójában a gyerekekre - Napi.hu. Az amerikai járványügyi hivatal e mellett azonban továbbra is azt javasolja, hogy az iskolákban lehetőség szerint tartsák meg az elővigyázatossági intézkedéseket. Ez maszkviselést jelent a gyerekek és a tanárok számára, valamint minél gyakoribb szellőztetést, hogy csökkenteni lehessen a vírus átadásának valószínűségét.
Ebben Búzás Krisztina kolléganővel dolgozunk együtt, aki egyetemünk Immunológia tanszékének a vezetője. Búzás tanárnővel az elmúlt időszakban számos olyan ismeretterjesztő anyagot is összeállítottunk, amely COVID-19 betegség immunológiai hátterét mutatja be közérthető formában, valamint védőoltásoknak a járvány elleni védekezésben betöltött kiemelkedő szerepét hangsúlyozza. Még mindig vannak, akik nem hisznek az oltásban. – Számomra már az alapfelvetés is értelmezhetetlen! A súlyos COVID-19 betegség kialakulásával szemben a védőoltások hatékonyságát nagyszabású klinikai vizsgálatok által szolgáltatott tények és az elmúlt egy év tapasztalatai is egyértelműen bizonyítják. Index - Külföld - Hillary Clinton koronavírusos. Ez nem hit kérdése. Ez olyan, mintha hit kérdése lenne a Holdfázisok ténye, vagy az a tény, hogy a bálnák vízi emlősök. Honnan érdemes tájékozódni? – A hiteles tájékoztatást a hazai egészségügyi szolgáltatók, a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek virológiával, epidemiológiával, immunológiával foglalkozó szakemberei adják, illetve azok a betegágy mellett hősiesen helytálló orvos kollégák, akik az elmúlt 2 évben a COVID-19 betegség klinikai ellátását végzik.
Ugyanakkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy a SARS-CoV-2 vírus innentől kezdve az emberiség "útitársa" lesz, a COVID-19 enyhébb-súlyosabb fellobbanásával hosszú távon kell számolnunk. WHO Szeged kutatás Koronavírus járvány védőoltás
Különösen igaz ez azokra, akik esetleg a sportoláshoz is szeretnének visszatérni, hiszen a nagyobb terhelés veszélyesebb lehet akkor, ha a háttérben valamilyen szervi eltérés mutatkozik – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – A tünetek megismerése és az anamnézis felvétele után döntünk, milyen vizsgálatot tartunk fontosnak elvégezni az állapot felmérésére. A laborvizsgálatok során mindenképpen ellenőrizni szükséges a troponinszintet, ahogyan a nyugalmi EKG-ból is már sok minden kiderülhet. Ugyanakkor a legtöbb esetben, miközben a szívizom-gyulladás, esetleg a szívelégtelenség jelei után kutatunk, fontos diagnosztikai eszköz lehet a szívultrahang, az akár 48 órás Holter vizsgálat és a terheléses EKG is. A cél minden esetben az, hogy megbizonyosodjunk a feltételezett károsodás mértéke felől, és ha szükséges, elkezdhessük a kezelést, megelőzvén az esetleges súlyosabb következményeket. Ha pedig valakinél nem találunk elváltozást, ő sokkal nyugodtabban, biztonságban építheti fel újra a korábbi életmódját, beleértve a munkát és a sportot is.
Az összefoglaló utal egy tanulmányra, amely szerint a diákok körében a maszkviselés 26-78 százalékkal csökkentheti a fertőzés továbbadásának esélyét, s a hetente történő tesztelés további 50 százalékkal. Ami viszont lehetséges, akárcsak a korábbi variánsok esetében, hogy a gyerekek szintén később úgynevezett long, azaz hosszú Covid szindrómában szenvedjenek. Egyelőre nincsenek arra vonatkozó tanulmányok, hogy az omikron ebből a szempontból különbözik-e a korábbi vírusváltozatoktól. Igazán megbízható tanulmány a gyerekeket érintő long Covidról az összefoglaló szerint nem született, azonban ami napvilágot látott az arra enged következtetni, hogy az a gyereket ás a tinédzsereket kevésbé érintette mint a felnőtteket. Sőt, a gyerekek long Covid tüneteinek egy részénél a kutatók feltételezték, hogy a krónikus fáradtság és félelemérzet inkább lehet a járvány és az azzal kapcsolatos intézkedések általános következménye, semmint a fertőzésé. Legalábbis erre engedtek következtetni a kontrollcsoportok adatai.
A koronavírus korábbi variánsainál is jóval fertőzőbb omikron-variáns okozta járványhullámban a gyerekek körében is minden korábbinál nagyobb méretet öltött a fertőzések száma világszerte. Ezzel párhuzamosan megugrott a kórházi kezelést igényló esetek száma, így érthető módon nőtt a szülők körében is az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy a betegség esetleg súlyos lefolyású lesz gyermeküknél, még akkor is, ha erre csak igazán ritkán akad példa. Az iskolákban és óvodákban alkalmazandó szabályok mellett a betegség szövődményei szempontjából sem mindegy, hogy mik az omikronnal kapcsolatos tapasztalatok, ezeket foglalta össze a Bloomberg azok alapján, amit eddig lehet tudni a variánsról. Sokkal több gyerek kapta el az omikront Az Amerikai Gyermekorvosok Akadémiájának összefoglalója szerint az Egyesült Államokban drasztikusan megugrott az omikron okozta hullámban 2022-ben a fertőzések száma a gyermekek körében Ott az év első hat hetében összesen 4, 5 millió esetet regisztráltak a gyerekek körében, a hullám a január 20-án végződő héten tetőzött, de azóta is nagyon magas szinten stabilizálódott az új fertőzések száma.
Az elsősorban Komáromot érintő elemi csapás következtében valamennyi ház megrongálódott, a halottak száma 63, a sebesülteké 102 volt. A Komárom epicentrumú rengések 87 ezer négyzetkilométerre terjedtek ki, Komárom lakóházainak egyharmada összedőlt, egyharmadát súlyos károk érték. Jellemző a földmozgás pusztító erejére, hogy még Győrben is megsérült 650 épület. Budán, a Vízivárosban pedig megváltozott a források vízhozama. Földrengések Magyarországon és az épületek földrengés-biztonsága – Készház Portál – Könnyűszerkezetes házak építése. A hatalmas pusztításról Jókai Mór is megemlékezik Az elátkozott család című regényében. A rengés után Mária Terézia összeíratta a károkat, a rengés erősségére ezekből a leírásokból lehet következtetni. A legnagyobb pusztítás a Duna bal partján következett be, de a rengés erejéhez képest kevésnek mondható a halálos áldozatok száma, ami a korabeli építkezési technikának köszönhető. A házakat fűzfaágakból építették, amiket fél méterenként vertek le, majd vesszővel összefűzték őket, és a kémények is lefelé szélesedtek. A nagyobb földmozgások ezután hozzávetőleg húsz évente, egyre csökkenve ismétlődtek (1783, 1806, 1822, 1851), míg végül az aktivitás megszűnt.
A magasabb frekvenciás hullámokat elnyelik, az alacsonyabbakat pedig átengedik, vagy felerősítik. Márpedig éppen ezek a hullámtípusok a legveszélyesebbek az épületekre. Egy évvel ezelőtt a Haiti földrengést követően az Origo megkérdezte MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet kutatóit, hogy mi történne, ha Budapestet egy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés érné. A kutatók hangsúlyozták, hogy szerencsére nincs tapasztalat, tehát valóban csak durva becslésekről lehet szó. A kutatók szerint a belső kerületek elég nagy bajban lennének. Itt az épületek nagy része a millennium idejére épült meg, és ezek zöme nem élne túl egy haiti erősségű rengést. Legnagyobb földrengés magyarországon friss. Néhány műemlék épület, amelyet modern technológiával az elmúlt években újítottak fel, talán átvészelné az eseményt (például a Kálvin téri templom). A legtöbb templom tornyai és kupolái azonban valószínűleg leomlanának, de a Parlamenté valószínűleg állva maradna annak köszönhetően, hogy könnyű acélszerkezettel épült (a tornyok és díszek elpusztulnának).
2020. június 28., 07:31 A földrengések a legalattomosabb elemi csapások közé tartoznak. Senki sem tudja megmondani, mikor mozdul meg a lábunk alatt a talaj, de egyszer csak iszonyatos erővel megremeg a föld, a rengés erősségétől függően hullámzani kezd a felszín, házfalak repednek meg vagy akár össze is omlanak a legmasszívabbaknak vélt épületek, és ilyenkor sok embert maguk alá temethetnek. Legnagyobb földrengés magyarországon térkép. Fotó: Archívum Festmény: egy komáromi utca a földrengés után Természetesen vannak kisebb földmozgások is, amelyek legfeljebb csak riadalmat okoznak és általában szerencsésen véget is érnek. Ezekből évente akár több száz lehet egy kisebb térségben is. A földrengésekkel foglalkozó tudományág a szeizmológia, a földrengések kutatói pedig a szeizmológusok. Ők műszereik segítségével sok fontos adatot regisztrálnak és pontosan be tudják határolni azokat a területeket, ahol a rengések valamilyen nyomot hagytak, illetve meg tudják állapítani, hol volt a földrengés fészke a mélyben (hipocentruma) és a legerősebb felszíni megnyilvánulása (epicentruma).
A földrengéseket hazánkban hajlamosak vagyunk elbagatelizálni. A mai földrengés újra középpontba állította a földrengést, mint környezeti katasztrófát. A földrengéstől nem kell félni, ha olyen épületben lakunk, mely védett a legextrémebb földrengéstől is. A ritkábban (30-40 évenként) előforduló eseményekről az ember hajlamos nem tudomást venni. Általában 30-40-50 évenként van olyan erejű rengés, amely már komoly anyagi károkat okoz. Kisebb rengés sok van, évente 100-150-et is regisztrálnak. Ezek közül csupán 5-10 érzékelhető a lakosság számára. Legnagyobb földrengés magyarországon árakkal. Egy-egy olyan, ami kisebb károkat is okoz, 3-4 évente fordul elő. Bár hazánk csak mérsékelten veszélyes területnek számít, abból kell kiindulni, hogy ahol egy adott magnitúdójú földrengés már előfordult, az akármikor meg is ismétlődhet. Magyarország és a Kárpát Medence földrengés tekintetében aránylag jó helyen fekszik, mert ritkán vannak földrengések és azok sem végeznek nagy pusztítást. Az epicentrum környékén komoly károkat okozó földrengések azonban a történelem során többször elõfordultak és a jövõben sem zárhatók ki.
Az alacsony szeizmicitás az intézet szerint nem feltétlenül jelenti a földrengések méretének csekélységét: komoly épületkárokat okozó földrengésekről van szó, néhány esetben talajfolyósodást is okozó gyorsulásokkal – például 1763-ban Komáromban, illetve 1911-ben Kecskeméten –, vagy esetleg a felszínen is megjelenő töréssel, mint például az 1834-es érmelléki rengésnél.