Az Y-J felállás érvényes volt az egykori Jugoszláviára is, amit angolul Yugoslavia-nak írtak, de ez az ország ma már nem létezik, így eleve kérdés, hogy el lehet-e fogadni megfejtésként. Oldalak: 1 2 »
Ne legyenek kétségei a helyesírással kapcsolatban! Ne felejtsd el megosztani a cikket!
Szívesen adunk jóslatokat bárki számára, aki a világ távoli helyein tartózkodik, csak kérdezzen. Az egyik érdekes szempont, amely a Starlink műholdak első tételét világszerte feltűnővé tette a megfigyelők számára, az a pálya, amelyen elhelyezték őket. A Starlink műholdak első sorozata körülbelül 53 fokos orbitális dőlésszögben helyezkedett el, nagyon hasonlóak (bár nem ugyanazon az úton vagy magasság), mint a Nemzetközi Űrállomás. A 445 kilométeres (277 mérföldes) kezdeti keringési magassággal egy Starlink műholdnak 93 percbe telik, hogy megkerülje a Földet. Csökkenti műholdjainak fényességét a SpaceX vállalat - Körös Hírcentrum. Ez azt is jelenti, hogy a Starlink vonat röviddel az indítás után a teljes megvilágítás tartományába lépett, hasonlóan ahhoz, ahogy az ISS kétévente, bármelyik napforduló közelében. Erről eszünkbe jut egy másik műholdas csillagkép "vonat" alaszkai megfigyelése február 18-án alkonyatkor. th 1998-ban, amikor öt Iridium műholdat bocsátottak fel a Vandenberg légibázisról. De az Iridium 66 aktív műholdból állt... A Starlink majdnem megegyezett ezzel a számmal első indítás.
Láttad a Starlinket? Az egész péntek késő este kezdődött, ahogy minden jó csillagászati eseménynek látszik. Az értesítést először Dr. Marco Langbroek veterán műholdkövetőtől kaptuk Hollandiából a tiszteletreméltó See-Sat-L üzenőfalon keresztül, majd nem sokkal ezután a Twitteren: "Nem tudtam nem azt kiabálni, hogy "ÓÁÁÁÓ!!! " – mondja Langbroek, és elmeséli a esemény a blogjában: 'Íme a videó, amit forgattam, készülj fel arra, hogy elájulj! A Starlink-műholdak. ': SpaceX Starlink objektumok vonatozása 2019. május 24 tól től Marco Langbroek tovább Vimeo. Hú, valóban. Hamarosan hírek érkeztek az európai égbolton áthaladó furcsa "fénynyomról". A műholdkövető közösségnek nem kellett sokáig, hogy megtalálja a tettest: Elon Musk SpaceX-je fellőtt egy Falcon-9 rakétát előző este a floridai Cape Canaveral légierő állomásáról az első adaggal Starlink műholdak. Ez volt az első a 60 műhold közül egy olyan híres konstellációban, amelynek száma várhatóan 12 000 műholdra nő az alacsony Föld körüli pályán. A Starlink a Lyra csillagkép közelében halad el.
Ezáltal szabad szemmel ugyan kevésbé lesznek láthatóak, ám olyan mértékű fényszennyezést idézhetnek elő, amely jelentősen megnehezíti a csillagászok munkáját. Tech: Kétszer is majdnem a kínai űrállomásba csapódtak Elon Musk műholdjai | hvg.hu. A szakemberek továbbá arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony pályán mozgó űreszközök megszaporodásával növekszik az ütközések kockázata, aminek nyomán sérülhetnek a műszerek vagy a darabjaik le is hullhatnak a Földre. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) floridai űrközpontjából felbocsátott 60 műhold volt a hetedik szállítmány a Starlink program tavaly májusi kezdete óta, így ezzel együtt a SpaceX vállalat már 420 műholdat bocsátott fel a világűrbe. A program távlati célja, hogy 2024-ig csaknem 12 ezer mesterséges holdat állítsanak pályára egy internetes kiszolgáló hálózat számára, amely a tervek szerint lefedi az internetre jelenleg még rá nem kapcsolt térségeket is.
A veszélyes közelség miatt a modulnak "megelőző ütközéselkerülést" kellett végrehajtania. A kínaiak be is panaszolták a Tesla és a SpaceX első emberét. Panaszt nyújtott be az ENSZ űrügynökségénél Kína, mert állításuk szerint Elon Musk műholdjai kétszer is túl közel kerültek a kínai űrállomáshoz – írta erről a The Guardian. A műholdak a több ezer ilyen eszközzel dolgozó Starlink-hálózathoz tartoznak. A kínaiak azt állítják, hogy a műholdak előbb július elején, majd október végén kerültek túl közel a kínai állomáshoz, a Tienkunghoz (Mennyei palota), amelynek ezért elkerülő manővereket – egész pontosan "megelőző ütközéselkerülést" – kellett végrehajtania. Kína arra kérte az ENSZ-t, hogy az emlékeztesse Amerikát a világűrrel kapcsolatos tevékenységeket szabályozó szerződés betartására, és a nemzetközi felelősségvállalásra. Ez szerintük pedig nemcsak a kormányokra vonatkozik, hanem a privát űrcégek, például a SpaceX által irányított missziókra és projektre is. A The Guardian idézi Jonathan McDowellt, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ tudósát, aki szerint a történet nem egészen kerek.
A program távlati célja, hogy 2024-ig közel 12 ezer mesterséges holdat állítsanak pályára egy internetes kiszolgáló hálózat számára, amely a tervek szerint lefedi az internetre jelenleg még rá nem kapcsolt térségeket is. A Starlink szélessávú internetkapcsolatot nyújt majd 1 gigabites adatátviteli sebességgel, ami megfelel az ötödik generációs mobilhálózatok (5G) gyorsaságának. Az Egyesült Államok északi részén és Kanadában várhatóan már az idei év végén használható lesz a Starlink. Érdemes tehát az eget kémlelni, ugyanis kedvező Föld körüli pályájuk, illetve a viszonylag tiszta égbolt miatt ezekben a napokban akár többször is láthatóvá válhatnak az esti égbolton Elon Musk műholdjai.