Ennek a megjelenésnek a szelleme is nagyon fiatalos és valójában időtlen.
A történelem során a társadalom perifériájára szorult nőknek a 20. század előtt is lehetett rövid hajuk, az egyik legelső alkalom, amikor megbecsült nők rövidre vágathatták a hajukat, az az 1800-as évek Franciaországában a Titusz-frizura korszaka volt, de az is csak néhány évig tartott. Általánosságban az 1920-as évekig kellett várniuk a nőknek a drasztikus hajvágásra. Mi a pixie előfutára? Az első világháborútól népszerű flapper frizura az '50-es évekre lett (mai értelemben) pixie snitté. Kik a pixie frizura legmeghatározóbb viselői? Merészet húzott Dobó Ági! Ilyen rövid lett a haja, mindenki elámult (fotó) - Blikk Rúzs. Az első Audrey Hepburn és Jean Seberg volt az '50-es években, majd a '60-as évek androgün pixie-jének legnagyobb hatású népszerűsítőjévé Twiggy vált. Később Cyndi Lauper, Linda Evangelista és Diana hercegnő is sokat tett a rövid frizura elterjedéséért, ma pedig talán Zoe Kravitz a legnagyobb pixie-influenszer. Összefoglalás A mai értelemben vett pixie haj története az 1950-es évekre nyúlik vissza, de az előfutárait inkább az első világháború időszakára szokás tenni.
3/4 A kérdező kommentje: 4/4 anonim válasza: nálunk a géppel rövidre nyírt vált be. dec. 26. 18:07 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
(Itt tudjuk, hogy mindkét nevező pozitív, tehát a relációs jel nem változik. ) Zárójelek felbontása után: n 2 +n>n 2 +n-2, azaz 0>-2 Ez pedig nyilvánvalóan igaz. Így beláttuk, hogy az \( a_{n}=\left\{\frac{n+1}{n-1} \right\} \) sorozatban tetszőleges n-re a tagok egyre kisebbek lesznek vagyis minden tag nagyobb a rákövetkezőnél: a n >a n+1. Ebből az következik, hogy a sorozat felülről is korlátos. Legnagyobb értékű eleme az első: a 2 =3. Vegyük fel a következő 6 tized hosszúságú nyílt intervallumot:]0, 7; 1, 3[. Számsorok, sorozatok. Az 1-es érték 0, 3 távolságra van az intervallum két végpontjától. Számsorozatok jellemzése Definíció: Egy "A"valós szám ε>0 sugarú környezetén értjük azokat a valós számokat, amelyeknek az "A" számtól való távolsága kisebb, mint ε. Ez a]A- ε;A+ ε[ nyílt intervallum. A fenti példa esetén tehát: ε=0, 3. A fenti sorozatnak lesz-e olyan tagja, amelyik már ebbe az intervallumba esik? És ha igen, milyen sorszámtól kezdődően? A sorozat 7. tagjának értéke: a 7 =8/6≈1, 33, míg a 8. tag értéke a 8 =9/7≈1, 29.
Azaz az környezet mértéke és a küszöbindex értéke egymástól függ. Kisebb ε–hoz nagyobb küszöbindex tartozik és fordítva. Az is megállapítható, hogy a fenti sorozatok esetén, hogy csak véges számú tag esik az adott környezeten kívül, míg fenti sorozatoknak (a küszöbindextől kezdődően) végtelen sok tagja ebbe a környezetbe fog beleesni. Megfogalmazható tehát a határérték fogalma másképp is: Az a n sorozatnak létezik határértéke, ha van olyan A szám, hogy az A szám tetszőleges sugarú környezetébe a sorozat végtelen sok tagja esik és csak véges sok tagja marad ki belőle. Jelölések: a n →A, illetve \( \lim_{n \to \infty}a_{n}=A \. Számtani sorozat kalkulátor. A fenti példák esetén: \( a_{n}=\left\{\frac{n+1}{n-1} \right\} \) →1 és b n =3+(-1/2) n →3. Illetve \( \lim_{ n \to \infty}\frac{n+1}{n-1}=1 \) és \( \lim_{n \to \infty}=3+\left(-\frac{1}{2}\right)^n=3 \) . Az olyan sorozatokat, amelyeknek van határértéke konvergens (összetartó) sorozatoknak, amelyeknek pedig nincs, azokat divergens (széttartó) sorozatoknak nevezzük.
Konvergens sorozatok határértéke monoton növekvő sorozat esetén a sorozat felső határa (suprémuma), monoton csökkenő sorozatok esetén a sorozat az alsó határa (infimuma). (Supremum: a legkisebb felső korlát; infimum: a legnagyobb alsó korlát). A {(-1) n} sorozatnak nincs határértéke. Minden páros indexű tagja =1; minden páratlan indexű tagja =-1. Mind a +1; mind a -1 "környezetében" végtelen sok (azonos értékű) tagja van a sorozatnak. Bár ennek a sorozatnak a +1 és a -1 számok tetszőleges kicsi környezetében is végtelen sok elem van, de végtelen sok elem marad ki akár a +1 és akár a -1 tetszőleges kicsi környezetéből. Ezért ennek a sorozatnak a +1 és a -1 pontok torlódási pontjai ( torlódási helyek). A " t " szám a sorozat torlódási pontja (torlódási helye), ha " t " bármilyen kis környezete a sorozat végtelen sok elemét tartalmazza. Tétel: Egy konvergens sorozatnak csak egy torlódási pontja lehet. Készülj az érettségire: Számtani és mértani sorozatok. A c n = 2 (konstans) sorozat konvergens, hiszen miden tagja =2, tehát a 2 bármilyen kicsi sugarú környezetébe esik a sorozat minden tagja és a határérték is = 2.
Az is látható, hogy a sorozatnak minél magasabb sorszámú tagjait nézzük, azok "egyre közelebb" kerülnek a 3-hoz. A páratlan indexűek egyre kisebb mértékben kisebbek, mint 3, a páros indexűek egyre kisebb mértékben nagyobbak, mint 3. De a 3-as szám nem tagja a sorozatnak. Természetesen ezt a "egyre közelebb" kifejezést pontosan definiálni kell. Határérték fogalma Az "A számot az {an} sorozat határértékének nevezzük, ha bármely ε>0 számhoz (távolsághoz) található olyan N szám ( küszöbindex), hogy ha n>N, akkor |an-A|<ε ( Cauchy –féle definíció). Szamtani sorozat kalkulátor. Nézzük ezt az első példán. Azt sejtjük, hogy a sorozat egyre közelebb kerül az 1-hez, azaz a fent definíció szerint a sorozat határértéke az 1, vagyis A=1. Megadtunk az 1 környezetének egy 0, 3 sugarú intervallumát, azaz ε=0, 3. Ha a sorozat 8. indexű tagját néztük, akkor |a 8 -1|=|1, 29-1|=0, 29<0, 3. Az is könnyen belátható, hogy ha az A=1 számnak az 0, 3-nál kisebb sugarú környezetét nézzük, akkor is lesz a sorozatnak – ugyan egy magasabb indexű – tagja, amelynek az eltérése az A=1 határértéktől még ettől az értéknél is kisebb.