2012. Alapítványunk 2012. évre vonatkozó közhasznúsági jelentése (számviteli beszámoló és szöveges jelentés). 2011. Alapítványunk 2011. évre vonatkozó közhasznúsági jelentése (számviteli beszámoló és szöveges jelentés). 2010. Alapítványunk 2010. évre vonatkozó közhasznúsági jelentése (számviteli beszámoló és szöveges jelentés).
Üdvözöljük iskolánk megújult weboldalán! 🙂 A Szentesi Deák Ferenc Általános Iskoláért Alapítvány számlaszáma: 19084231 – 1 – 06 Köszönjük adója 1%-át! Alapítványunk támogatója E – Ü G Y I N T É Z É S Kedves Szülők! Kérjük, hogy a KRÉTA ELLENŐRZŐ belépési azonosítókat ne a KRÉTA belépési felületen át igényeljék, hanem minden esetben az osztályfőnöktől kérjék! Köszönjük együttműködésüket! 1. óra: 8. 00 – 8. 45 2. óra: 9. 00 – 9. 45 3. óra: 10. 00 – 10. 45 4. 55 – 11. 40 5. óra: 11. Kiss Zenede. 50 – 12. 35 6. óra: 12. 45 – 13. 30 7. óra: 13. 40 – 14. 25 8. óra: 14. 30 – 15. 15 9. óra: 15. 15 – 16. 00
Kedves Szülők! Tisztelettel kérjük Önöket, hogy adójuk 1%-ával idén is támogassák a Liszt Ferenc Alapítványt: 1146 Budapest Hermina út 23. Adószám: 19703990-1-42 Egyéni vagy céges felajánlásaikat az alábbi bankszámlaszámon tudják megtenni, amit köszönettel veszünk: Számlaszám: 11714006-20243751 Kérés esetén a befizetésről alapítványi hozzájárulási igazolást állítunk ki illetve a titkárságon csekk is igényelhető!
Beszámoló 2016 Szakmai beszámoló 2016 Beszámoló 2015 ADHAT Vonal beszámoló 2014 Beszámoló 2014 Beszámoló 2013 Beszámoló 2012 Beszámoló 2011 Beszámoló 2010 Beszámoló 2009 Beszámoló 2008 Beszámoló 2006 Beszámoló 2005 Beszámoló 2004 Beszámoló 2003 LETÖLTÉS
-8. évfolyamosoknak, nyomtatvány, Kétnyelvű Iskoláért Egyesület éves tagdíja, tanulók és tanulói eszközök szállítása, Hajós-nap, hirdetés, kisudvarra a pálya szélére műfű, pad, komód vásárlás, továbbképzés pedagógusoknak. Összesen: 12 852 325, - Ft Így 2019. Alapítványi beszámoló 2019 all right reserved. december 31-én az alapítvány vagyona 12 295 292, - Ft. Továbbra is számítunk adójuk 1%-ára és befizetéseikre, melyet ezúton is köszönünk: Hajós Alfréd Alapítvány kuratóriuma
Képek az író leányfalui házáról Móricz Virág szavai kíséretében. A részletben található az 1929 körül készült amatőrfilm: Móricz második felesége és két lánya társaságában. Amatőrfilm: Móricz Zsigmond, Szabó Lőrincné, Németh László, Szabó Lőrinc és Peéry Piri baráti asztaltársaságban Németh Antalnál, a Nemzeti Színház igazgatójánál 1939. november 24-én. (A részlet közlése a Petőfi Irodalmi Múzeum engedélyével történt). Mafirt Krónika 8. Móricz Zsigmond élete és munkássága röviden. 1945. szeptember: Móricz Zsigmond emlékezete: politikusok és közéleti személyiségek koszorúznak a Kerepesi-temetőben halála harmadik évfordulóján. Magyar Filmhíradó 37. 1952. szeptember: Emlékezés Móricz Zsigmondra a szülőházánál, a Kerepesi-temetőben és a Néphadsereg színházában. Deák-Sárosi László • Publikálva: 2014. 10. 12:54 • Címke: irodalmi arcképcsarnok
1929. május: A Magyar Könyvhét író- és művészvezérkarának egyik értekezlete Márkus Emília parkjában. Látható több író, köztük Babits Mihály, Móricz Zsigmond és Voinovich Géza. Magyar Híradó 305. december: Móricz Zsigmond, a Légy jó mindhalálig nagy sikert aratott színmű szerzője dolgozószobájában. Magyar Híradó 325. 1930. május: Legnevesebb íróink és művészeink működtek közre a Magyar Könyvnapon. Móricz Zsigmond dedikál. Móricz Zsigmond (1956, rendező: Jancsó Miklós). Az író szülőháza Tiszacsécsén. Irodalmi barangolások Szabolcs-Szatmár megyében (1987, rendező: Poros László). Móricz Zsigmond szülőháza mint múzeum, berendezési tárgyakkal, kéziratokkal, fotókkal, könyvekkel. Irodalmi emlékek nyomában II. (1961, rendező: Csajághy Béla). Móricz-dombormű a Debreceni Református Kollégium falán; Móricz-szobor a Déry Múzeum parkjában: Medgyessy Ferenc szobrász alkotása. Az író lakása kívülről Budapesten, az Üllői út 95-ben. Budapest irodalmi emlékei II. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Móricz Zsigmond. (1965, rendező: Simon László). Képek a New York kávéházról; Móricz visszaemlékezését olvassák fel saját írói pályakezdéséről.
3., Eljön a lakodalom napja. Móricz Zsigmondnál megjelenik a naturalizmus. Kiss József tette nem oldott meg semmit, s észre se vették, hogy megpróbált valamit tenni. Ez a TRAGÉDIA. Nyelvezete: egyszerű, sok a rövid, odavetett mondat. Gúny: a humoros, komikus és szatirikus művek jellegzetes stíluseszköze. Az író egy személy vagy jelenség vonásait, hibáit erősen, néha a képtelenségig túlozva mutatja be. Szegény emberek A háborúellenes kisregény lélekábrázolás, bemutatja, hogy hogyan tette tönkre a háború az embert, a lelket. Főhőse egy meg nem nevezett katona, aki 26 hónapos frontszolgálat után 28 napi szabadságra jött haza. Móricz Zsigmond - erettsegik.hu. Családját nyomorban találja itthon, s megpróbálja a lehetetlent: 28 nap alatt biztosítani szeretné számukra a megélhetést. Téma: háború Terjedelme: hosszú Fő cselekménye: gyilkosság, rablás Ideje: I. világháború Expozíció: 1., a rablás megfogalmazódik a katonába 2., háborús képek 3., rablás, gyilkosság 4., gyilkolás után emberekkel beszél 5., feleségével 6., vásár 7., rendőrség A katona nem tud különbséget tenni a háború és a valóság között.
ha még kellene vmi, akkor: [link] [link]
XV. Misi meglátja Bellát az állomáson. XVI. Orczyéknál: megtudja, hogy Török János vette fel a nyereményt. XVII. Doroghyéknál elárulja, hogy Bella megszökött. XVIII. Az igazgató magához rendeli Misit: 1. nap: a reskontó miatt 2. nap: Viola kisasszony látogatása miatt 3. nap: rendőrségi papírok érkeztek, és tanári vizsgálóbizottságot hoznak létre. Misit bezárják egy szobába, a rettenetes várakozás közben megszületik első verse. XIX. Megalázó kihallgatás, melynek során Misi elhatározza, nem akar többé debreceni diák lenni. XX. Megjelenik nagybátyja, és tisztázza a vádak alól. Távozás a kollégiumból.
– 1879. július 2-án született a Szatmár megyei Tiszacsécsén. – édesapja: Móricz Bálint fölfelé törekvő kisparaszt – édesanyja: Pallagi Erzsébet – Csécsén élt hét éves koráig, ekkor következett be a család… A XVII. századi Bethlen Gábor példája is sugallhatta, erősíthette Móriczban azt a elképzelést, hogy az ún. történelmi osztály, az akkori uralkodó osztály tehetséges, jobbra hivatott embereitől lehet esetleg várni az ország… A magyar széppróza Móriczcal zárkózott fel az európai realizmushoz. Pályája a Nyugat-mozgalomhoz kapcsolódott. 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesapja, Móricz Bálint, nagy becsvággyal rendelkező ötholdas kisparaszt, édesanyja, Pallagi Erzsébet, egy elszegényedett, árva, de…
Szennyes család – gazadag parasztok Jómódú család, akik cselédet tartottak, önzők és zsugoriak. Zsaba Mári bottal veri a kislányt, egyszer be is töri a fejét a szegedi papucsával, szájon vágja úgy, hogy bedől a gyereknek két foga. Meg akarta mérgezni a gyereket, hogy el ne árulja őt a csendőröknek (A gyógyszert maga használta el). Sorsa, hogy hisztérikus rohamot kap. Szennyes bácsi jelentéktelen ember, sokat dolgozik, próbálja feleségét visszakapni. Csomor bácsi az egyedüli jó ember a kislány szemében, mert kézen fogja, misére viszi, beszélget vele és sorstársa lett. Hasonlóan kegyetlenül bánt el vele az állam, mint Árvácskával (vagyonát vesztette). Szennyesék a földjéért vették magukhoz, de istállóban kell élnie, nem kap rendes ételt. Sorsa, hogy Zsaba Mári a csendőröktől való félelmében megmérgezi. A kislányt "Pöszének" hívják, ruhában járatják, csak cipője nincs. Nem jár iskolába, mert megvesztegették a tanítót, hanem helyette disznót, pulykát legeltet. Verő család – tehetős iparosok Falusi emberek, sváb környezetben élnek.