La Palma Közigazgatás Ország Spanyolország Autonóm közösség Kanári-szigetek Tartomány Santa Cruz de Tenerife Székhely Santa Cruz de la Palma Legnagyobb település Los Llanos de Aridane Népesség Teljes népesség 81 350 fő (2017) +/- Los Llanos de Aridane népessége ismeretlen Földrajzi adatok Fekvése Atlanti-óceán Szigetcsoport Kanári-szigetek Terület 706 km² Legmagasabb pont Roque de los Muchachos (2426 m) Időzóna GMT ( UTC +0) Elhelyezkedése La Palma Pozíció a Kanári-szigetek térképén é. sz. 28° 40′, ny. h. 17° 52′ Koordináták: é. 17° 52′ La Palma weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz La Palma témájú médiaállományokat. La Palma a Kanári-szigetek északnyugati tagja. A 706 km² területű sziget vulkanikus domborzatát északon egy hatalmas, beomlott kráter, a Caldera de Taburiente uralja. Innen kicsit délebbre a Cumbre Nueva szintén beomlott kráterét találhatjuk – ezek mintegy 2 millió éve keletkeztek. A Caldera északi peremén emelkedik a Roque de los Muchachos 2426 méteres orma, a sziget legmagasabb hegycsúcsa.
Utoljára azonban 1971-ben tört ki a Teneguía nevű vulkán, azóta azonban úgynevezett alvó szigetnek számított, egészen szeptember 11-ig, amikor az elmúlt évek legnagyobb szeizmikus tevékenységét mérték 13 kilométeres mélységben. Nem kellett sokat várni arra, hogy ezek után felgyorsuljanak az események, a vulkán kitörése előtt már több, mint 70 földrengés rázta meg egy nap alatt a kis szigetet, melyek közül a legerősebb meghaladta a 4-es erősséget, ami több mint 15 centiméterrel megemelte a földfelszínt. "Közel negyvenezer helyi lakost szólítottak fel, hogy készítsék össze a legszükségesebb dolgaikat és készüljenek fel egy esetleges sürgősségi evakuálásra. Jelenleg ötezer embert telepítettek ki a környékről, még a vulkán kitörése előtt" – mondta a Blikknek egy Tenerifén elő magyar, majd hozzátette: bár La Palma messze van tőlük, de folyamatosan figyelik a híreket, mivel bármelyik pillanatban lezárhatják a reptereket. "Egyelőre még csak La Palma szigetén van másodfokú riasztás és mindegyik reptér a megszokottak szerint üzemel, de természetesen ez bármikor változhat.
Tipp: Tenerife – La Palma között a bal oldalra kell ülni a gépen, visszafele értelemszerűen jobbra. (2018)" forrás Szállás,, Hacienda Finca Arminda: A la palmai paradicsomi szállásunkról a szokásosnál kicsit hosszabban emlékszem meg, mert önmagában egy élmény volt ott lenni. Olyannyira, hogy a Finca Arminda alaposan ellopta a show-t a sziget látnivalói elől! Egy valamikor óriási, ma már szerény méretű banánültetvény közepén egy igazi, 300 éves hacienda. (Ha bent is szeretnél körülnézni ITT egy kis videó, amit érkezéskor első ámulatomban csináltam. ) Mikor Éva meglátta foglalás előtt a hacienda fotóit azt mondta, ok, velem együtt benne van a "szellemjárta" szállásban, bár ő magának biztos nem ezt választaná. Egyedül biztos én sem ide foglaltam volna, de a mi csendes barátnős duó túránkhoz tökéletes hely. Rajtunk kívül csak párok voltak az összesen 5 szobás házban, szóval tökéletes nászutas helyszínnek is. (2018)" forrás Helyi közlekedés Busz Taxi Autóbérlés Kicsit szűkebb választék, nyilván a sziget méretével arányos keresletre szabva.
A vulkánkitörés miatt eddig mintegy 800 épület semmisült vagy sérült meg.
Máriapócs Nemzeti Kegyhely ÉLŐ - YouTube
Máriapócs Nemzeti Kegyhely egy görögkatolikus búcsújáróhely, amelyet elsőként nyilvánítottak Nemzeti Kegyhelynek Magyarországon, 2005-ben. Földrajzi fekvése [ szerkesztés] Máriapócs városa az Északkelet-Magyarország régióban található. Vonattal a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon érhető el, míg közúton a legfontosabb megközelítési útvonala a Nyíregyháza - Nagykálló - Nyírbátor közti 4911-es út; a környező kisebb települések közül Ófehértó felől a 4927-es, Pócspetri felől a 4928-as, Nyírbogát felől pedig a 4929-es úton érhető el. Lokális elhelyezkedése [ szerkesztés] A város és a központjában fekvő kegyhely aránylag távol esik a vasútállomástól. A kegytemplom körül beépítetlen területek vannak, így népesebb zarándoktömegeket is tud fogadni. Könnyező Istenszülő ikonok [ szerkesztés] Templomi ereklye, felirata: "E kendőcskére hullottak a pócsi Sz. Mária könnyei 1905. évben. " A zentai csata 1697-ben és a máriapócsi kegykép (Pötscher Madonna). I. Lipót a településnek küldött bullájában elismerte, hogy a török kiűzése szempontjából kulcsfontosságú zentai győzelem Szűz Mária közbenjárásának volt köszönhető A Nemzeti Kegyhely annak a példa nélküli eseményeknek köszönheti zarándoklatait, hogy Máriapócson két ikon három különböző időpontban könnyezett.
Hungarikum lett Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a máriapócsi búcsúk - jelentette be a Hungarikum Bizottság keddi ülése utáni sajtótájékoztatón Budapesten az agrárminiszter. Nagy István szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet. Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mint félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A Magyar Püspöki Kar 2005-ben Máriapócsot nemzeti szentéllyé nyilvánította - tette hozzá. Magyarország híres, egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görögkatolikusság lelki központja. Évente mintegy öt-hatszázezer zarándok és turista keresi fel a könnyező Istenszülő képéről európai hírűvé vált templomot, nem csak Magyarországról, hanem határainkon túlról is. 1696. november 4-én a máriapócsi kicsiny görögkatolikus fatemplomban az abban az évben festett Istenszülő ikon könnyezni kezdett. A csodálatos esemény híre eljutott a bécsi udvarba is, ahol I. Lipót császár elrendelte, hogy a képet szállítsák a császári városba, amit 1697 nyarán a Stephansdomban helyeztek el.
Az ikonosztázion 1785-88 között épült. Történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991-ben bizánci szertartású szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005-ben dr. Erdő Péter bíboros, Budapest-Esztergomi érsek Nemzeti Szentéllyé nyilvánította a máriapócsi templomot. További részletes leírás és információk: Javaslat a nemzeti érték Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez. Az érték a hungarikum törvény 324/2020. (VII. 1. ) a magyar nemzeti értékek és hungarikumok értéktárba való felvételéről és az értéktár bizottságok munkájának szabályozásáról szóló Kormányrendelet Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételhez szóló javaslati adatlapján a Hungarikum Bizottsághoz történő felterjesztésével és elbírálása által került a hungarikumok közé. Címke: Máriapócs, kegyhely
Linkek a témában: Hirdetés Meghatározás Kegyhelynek azt a templomot, kápolnát nevezzük, ahová különleges vallási okból számos hívő zarándokol el a helyi megyéspüspök jóváhagyásával. A kegyhelyek helyszíneinek közelében sok esetben gyógyítóerejű kutakat, forrásokat tartanak tiszteletben. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Máriapócs - Nemzeti Kegyhely Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
1715. augusztus 1-én Papp Mihály fiatal paróchus a reggeli Istentiszteletet végezte, amikor a kántor észrevette a kép könnyezését. A könnyek augusztus 1., 2. és 5-én több órán át tartó áradását sok százan látták. A csodás eseményt követő napokban Erdődy Gábor Antal egri püspök hivatalosan kivizsgáltatta a történteket. A szemtanuk vallomásának jegyzőkönyve kétséget kizáróan hitelesíti a könnyezés valódiságát. Egy ilyen tanúságtétel található a kegyoltár hajójának falán. A Máriapócsi Kegyhely újabb nevezetes eseménye, a kegykép harmadik és egyben utolsó könnyezése cember 3-án kezdődött és az év utolsó napjáig tartott kisebb nagyobb megszakításokkal. A korabeli jegyzőkönyvek beszámolnak arról, hogy milyen sok, és a társadalom minden rétegét képviselő ember jött megnézni a nagyszerű eseményt. A kegytemplom A második könnyezés után a zarándokok növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a Szűzanya könnyező képéhez érkezőket, ezért indokolttá vált egy új templom építése. Az építést Bizánczy Gennadius György bazilita szerzetes előljáró kezdte meg, majd Oslavszky Mihály Mánuel püspök folytatta és elkezdte a mai kolostor építését is.
A zarándokok emléknapokra is összegyűlnek. Ilyenek Máriapócson a könnyező ikonok emléknapjai: Első könnyezés Második könnyezés Harmadik könnyezés (december 3. ) Európai Máriás Háló [ szerkesztés] Az Európai Máriás Hálóban minden ország egy Mária-kegyhelyeket delegálhatott. A 19 országot tömörítő hálózatban Magyarországot Máriapócs képviseli. Pápai látogatás [ szerkesztés] Szent II. János Pál pápa 1991. augusztus 18-án látogatta meg a kegyhelyet, ahol keleti rítusú szentmisét pontifikált. Ennek emlékére díszes bronzkaput kapott a kegytemplom. Források [ szerkesztés] nemzeti kegyhely honlapja A kegyhely rövid története A kegyhely adatlapja történettel, szertartásrenddel, előző parókusokkal templom és monostor A zarándokház honlapja bucsújárás