Straub Ferenc Brunó (Nagyvárad, 1914. január 5. – Budapest 1996. február 15. ) biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke. A szerző könyvei Találatok száma egy oldalon: Rendezés Cím szerint Újdonság Ár szerint növekvő Ár szerint csökkenő 40% Hűségpont: Szerves kémia Kiadás éve: 1969 Antikvár könyv 1 500 Ft 900 Ft Kosárba 50% Magyar Tudomány 1984/6. Kiadás éve: 1986 450 Ft akár 60% Biológiai lexikon 4. (S-Z) Kiadás éve: 1978 Antikvár könyvek 400 Ft-tól akár 50% Biológiai lexikon 2. (G-L) Antikvár könyvek 500 Ft-tól Enzimek, molekulák, életjelenségek Kiadás éve: 1966 Biológiai lexikon 3. (M-R) Kiadás éve: 1977 Kiadás éve: 1967 Előjegyzés Kiadás éve: 1982 Biológiai lexikon (Kiegészítő az 1-4. kötethez) Kiadás éve: 1987 Biokémia Biológiai lexikon 1. (A-F) Kiadás éve: 1965 Általános és szervtelen kémia Kiadás éve: 1961 Általános szervetlen és analitikai kémia Kiadás éve: 1952 Kiadás éve: 1975 Kiadás éve: 1950 Kiadás éve: 1951 Találatok száma: 20 db
TERMÉSZETTUDOMÁNY / Biológia kategória termékei tartalom: Straub F. Brunó (1914-1996) Kétszeres Kossuth -díjas biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnöke. Kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik. 1941-ben ő fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem együttműködési szerződése jött létre a "Nagyjaink bronzban" című dombormű-sorozat, amelynek egyik darabja Straub F. Brunót idézi. Straub Ferenc Brunó (1914–1996) biokémikus, akadémikus, politikai munkásságáról is ismert: a rendszerváltás előtt két évig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. Tudományos munkássága: biokémikusként dolgozott, de már 1937-től a Szegedi Egyetemen tanított. 1945-ban egyetemi tanár volt a Biokémiai Tanszéken. Ezt követően egyre magasabb szintű vezetői tisztséget töltött be. Kutatói tevékenysége "az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik". Nevéhez felfedezések is kapcsolódnak (ld. bővebben a forrás cikkében). Tudományos eredményeiért két alkalommal kapta meg a Kossuth-díjat és egyéb kitüntetésekben is részesült. Politikai tevékenysége során a rendszerváltás előtti utolsó ciklusban párton kívüliként került a Parlamentbe. 1988-ban Németh Károly utódaként választották meg az Elnöki Tanács utolsó elnökévé.
Források:
A nagyszabású konferencián a "Straub Örökség" Alapítvány kuratóriumi elnöke, Vígh László átadta a Farkas Tibor-emlékplakettet, melyet idén Hegedüs Csilla, az MTA-Semmelweis Egyetem Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport munkatársa vehetett át. A tudományos ülés részletes programja itt elérhető. Gajzer Erzsébet Fotó: Herner Donát
Saláta sajttal, nagyon jó párosítás szerintem. Amitől nem lesz unalmas ez a saláta az az, hogy bundát kap a sajt. Egy mézes-mustáros dresszing még ad egy nagy csavart az egésznek és így lesz egy laktató, de nem nehéz finom vacsoránk akár. Hozzávalók: 25 dkg feta sajt kb 1 dl száraz fehér bor 2 tojás liszt 1 csipet só 1/2 cs sütőpor salátakeverék tetszés szerint 1 ek méz 1 ek mustár só bors 4 ek olívaolaj olaj a sütéshez A sajtot felkockázom, majd elkészítem a bundához valót. Ehhez felverem a tojásokat, majd felöntöm a borral, bekeverem az 1 csipet sót, majd a sütőport és annyi lisztet teszek hozzá, hogy nagyjából egy palacsinta tészta sűrűségű masszát kapjak. A sajt kockákat megforgatom benne és forró olajban arany színűre sütöm. Vegán görög saláta (feta sajt nélkül) - Nemzeti ételek, receptek. Egy papírtörlőre szedve leitatom az olajat róla. A dresszinghez összekeverem az olívaolajat a sóval, borssal, a mézzel és a mustárral, majd krémesre kikeverem. A salátát elterítem a tányérom, rászedek a sajtból, majd a dresszinggel meglocsolom a salátát.
Az eredeti verziót éppen a feta sajt karakteres íze teszi egyedivé és népszerűvé. Ez a karakteresség nagyon jól jön önálló salátaként vagy előételként felszolgálva, viszont ha más ételhez szeretnénk fogyasztani, akkor könnyen túlságosan uralkodóvá válhat. A feta sajt nélkül készített – tehát tulajdonképpen csak a zöldségeket tartalmazó – vegán görög saláta változat viszont bármilyen étel mellé kiváló kísérő, hiszen egyetlen hozzávaló sem uralkodó benne. Ugyanakkor egyáltalán nem egy unalmas ételről van szó. A változatos zöldségek, a fűszerek, és a jó minőségű extra szűz olívaolaj nem csak egészséges, de kifejezetten finom egyveleget alkotnak. Mi például házi hamburgerhez szeretjük nagyon, amihez az ember elsőre talán nem párosítaná, és természetesen egyáltalán nem is vegán, de mégis szuper jól összeillenek. Vegán görög saláta recept A vegán görög saláta elkészítéséhez első lépésben készítsd elő a zöldségeket. Ízlés szerint hámozd meg és vágd kisebb darabokra az uborkát. Ha koktélparadicsomot használsz, azt vágd negyedbe vagy félbe.
45 perc alatt, mikor puha, szűrjük le, öblítsük át hideg vízzel. Hámozzuk meg, majd vágjuk kockákra a feta sajttal együtt. A petrezselymet aprítsuk össze, ha használunk diót, pirítsuk meg. Keverjük össze a céklát, fetát, petrezselymet, diót. A vinaigrette hozzávalóit - a fokhagymát zúzzuk össze - tegyük egy tálba, alaposan keverjük össze. Öntsük nyakon a salátát a vinaigrette-tel, majd tálalhatjuk is. Fotó: Getty Images