A haszonélvezeti jog általános szabályai A Ptk. alapján a haszonélvezeti jog jogosultja a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti, és amely jog a dolog tulajdonosának személyében bekövetkezett változástól függetlenül is fennmarad. Lényeges szabály továbbá, hogy a haszonélvező a haszonélvezeti jog gyakorlását ellenérték fejében csupán akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára vagy hasznosítására nem tart igényt. Amennyiben tehát a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen lakott és haszonélvezeti joggal terhelt lakást jövedelemszerzési céllal bérbe kívánja adni, elsőként fel kell ajánlania azt azonos feltételek mellett a lakás tulajdonosának. Amennyiben a lakás tulajdonosa nem él a bérlési lehetőséggel, úgy a túlélő házastárs jogosult a lakás bérbeadására és az abból befolyó bérleti díj is a haszonélvezőt illeti meg. A túlélő házastárs öröklése A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a túlélő házastárs öröklésére vonatkozó szabályokhoz visszatérve, az új Ptk.
Az új szabályozás a bejegyzett élettársakra vonatkozó jogi szabályozást is törölte. Dr. Izsák Orsolya ügyvéd a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: ha nincsen végrendelet, a törvényes rend szerint történik az öröklés. Végrendelkezni bárki javára lehet, de a törvényes rend szerinti leszármazókat és a házastársat is megilleti a köteles rész, amely az új Ptk szerint a törvényes örökrész egyharmada. Ha nincsen leszármazó, a régi szabályozás szerint mindent a házastárs örökölt. A jelenlegi változások szerint a házastárs örökli azt a közös tulajdoni illetőséget, amely a lakhatást biztosítja, azon túl fele részben örököl a szülővel együtt. A túlélő házastárs csak abban az esetben örökölhet mindent, ha a szülő már nem él. Az új szabályozás a bejegyzett élettársakra vonatkozó jogi szabályozást törölte. A jogász ezért azt javasolja, hogy aki élettársi kapcsolatban él, mindenképpen végrendeletben rendelkezzen. Eddig az élettárs a jogszabályban közeli hozzátartozóként szerepelt, az új törvényben azonban csak hozzátartozói minőségben.
a korlátozott haszonélvezeti joggal mindenekelőtt azt kívánja biztosítani a túlélő házastárs számára, hogy az örökhagyó halála után is a megszokott környezetében maradhasson, ezen felül a korábbi szabályozással ellentétben nem engedi meg, hogy leszármazók a haszonélvezeti jog korlátozását vagy a házastárssal szembeni megváltását igényelhessék. Ezzel szemben a törvény alapján az özvegy időbeli korlát nélkül bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A megváltásra kerülő vagyonból a túlélő házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg. Alapvető módosítás, hogy a túlélő házastárs új házasságkötése nem szünteti meg a holtig tartó haszonélvezeti jogot. Az új Ptk. értelmében így a haszonélvezeti jog elveszti tartási rendeltetését, valamint azt az erkölcsi felfogást is, miszerint a túlélő házastársnak választania kell e jog megtartása és a házasságkötés között. Mindezek mellett az új Polgári Törvénykönyv lényegesen változtat a túlélő házastárs és a szülők törvényes öröklési jogi helyzetén.
Ugyanis ilyenkor, ha az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás, és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát, akkor a házastárs részére tett végrendelet hatálytalan. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy különélő házastárs javára nem lehet végrendelkezni, akár az életközösség megszakadása után is. Házastárs öröklése leszármazók mellett Ha az örökhagyó nem hagyott végrendeletet, akkor az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv szabályai határozzák meg. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek. Ha az elhunytnak vannak élő leszármazói, akkor a házastársat az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, amelyet özvegyi jognak is neveznek. A túlélő házastársat a hagyaték többi részéből egy gyermekrész illeti meg. Ha például az örökhagyónak 2 gyermeke és házastársa volt, és a hagyatékában volt egy közösen lakott lakás és egy nyaraló 1/2 tulajdona, akkor a törvényes öröklés a következőképpen alakul.
Az ági vagyon jogi jellegét állító örökösnek polgári perben van lehetősége bizonyítani a vagyontárgy ági jellegét, ha a túlélő házastársa hagyatéki eljárás házastársa e körben egyezségre nem jut. Szeretném megkérdezni, mi azaz ági vagyon? A ház, termőföld ági vagyonnak számít? Örökölhet-e ági vagyont az a személy aki nem egyenes ági leszármazott? Ági vagyon a hagyatéki eljárásban csak akkor jöhet szóba, ha pl. kizárólag a házastárs örököl, mert ebben az esetben nincs leszármazó, sem felmenő. Ági vagyon előterjesztésére a testvér jogosult – belépve a hagyatéki eljárásba – ha valószínűsíti, hogy az adott vagyontárgy a hagyatékban ági vagyon. Ági vagyonnak minősíthető az örökhagyó részére szüleitől vagy nagyszüleitől kapott vagyontárgy, mely lehet termőföld is. A testvértől távolabbi rokon ági igényt nem terjeszthet elő. A testvérem csok- ból építkezik feleségével. Én 10 M. Ft-ot adtam neki. Milyen szerződést kell kötnöm, hogy válás esetén a feleség ne szerezzen vagyontárgyat, a testvérem külön vagyona legyen?
A szeretett társ elvesztése nem csupán érzelmileg, de anyagilag is nehéz helyzetet jelent az özvegy számára. Ilyen esetben még fontosabb, hogy tisztában legyünk az öröklési szabályokkal, és akár előre felkészüljünk a váratlan helyzetekre is. Sokan a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek az őket érintő öröklési szabályokkal. Különösen igaz ez a házastársak és élettársak öröklése esetén, ahol három makacs tévhit is él. A tévhiteket dr. Kocsis Ildikó ügyvéd oszlatja el. Házastársak és élettársak öröklése Először is fontos tisztázni, hogy a következő szabályok a törvényes öröklés esetére vonatkoznak. Törvényes öröklésre akkor kerül sor, ha az örökhagyónak nem volt érvényes végintézkedése. A törvényes tehát azt jelenti, hogy érvényes végintézkedés hiányában a törvény szerint meghatározott személyek és meghatározott módon örökölnek. A végintézkedés alapján történő öröklésnél az örökhagyó dönti el, hogy halála után mi történjen a vagyonával. A fő szabály, hogy "ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. "
Bár gondolhatják, hogy a házasságkötés csak egy papír, ami semmin sem változtat, ám az egyikük távozásakor bizony nem ez a helyzet. A felmérésben résztvevők több, mint fele úgy gondolta, hogy az élettárs automatikusan örököl majd. Ez azonban nem így van. Az élettárs nem lesz törvényes örökös. Ha az elhunyt személynek nem volt érvényes végintézkedése, melyben gondoskodott volna élettársáról, akkor bizony nagy bajba kerülhet a szeretett személy. Az élettárs, miután nem válik törvényes örökössé, még a közösen lakott lakáson sem szerez automatikusan haszonélvezeti jogot. Így az örökösök akár ki is tehetik onnan. Ám, ha ez a legrosszabb forgatókönyv nem is következik be, akkor sem lesz egyszerű a helyzete. Lehet, hogy az ingatlan részben az ő tulajdona is, de mivel az elhunyt társ után más örököl majd, a kialakuló osztatlan közös tulajdoni helyzet is szülhet komoly problémákat. Mindez megelőzhető, és csak emiatt még házasodni sem kell. Ilyen esetekben fokozott jelentősége van, hogy legyen érvényes végrendelet, ami biztosíthatja a társ megfelelő életkörülményeit.
A sírban egy 20-21 éves fiatal nő jó megtartású csontváza feküdt. A vázon és mellette számos, főként aranyozott ezüstből készült test- és ruhaékszer került elő. Kiemelkedő lelet a hajfonatot díszítő nagyméretű, lemezes hajfonatkorongpár, a finom ezüsthuzalból kialakított lánc és a honfoglaló magyar nőknél divatos gömbsorcsüngős fülbevaló. Kaftánját aranyozott ezüst, csüngős veretekkel díszítették, míg viselete további gazdagságát a rávarrt kerek, préselt ezüstveretek hangsúlyozták. Honfoglalás kori ékszerek olcsón. A felsőruházatot ezüst és bronz fülesgombok fogták össze, kezén karperecet viselt, és a temetés során egy bőrlyukasztásra szolgáló vasárt tettek még a halott mellé. A HAJFONATKORONGOK A honfoglalás kori női viselet kiemelkedő és ritka elemei az általában párban előforduló díszes korongok, melyeket a hajfonatba rögzített bőrszalagokon, függesztve viseltek. A derekegyházi korongpárt jó minőségű ezüstlemezből készítették, egyszerű, bemélyített koncentrikus körökkel díszítették, melyeket gazdagon aranyoztak. A főként méretükben kiemelkedő - átmérőjük közel 10 cm - derekegyházi hajfonatkorongokat valószínűleg hátlaplemezek merevítették, melyekhez szegecsekkel kapcsolódtak a felfüggesztő bőrszalagok.
A Honfoglalás kori gyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legnagyobb múltra visszatekintő, mégis legfiatalabb gyűjteménye. E látszólagos ellentmondás abban rejlik, hogy jóllehet első darabjait már 1846-ban nyilvántartásba vették, a korszak tárgyi emlékanyagát 1909-ig az Érem- és Régiségtár egyéb tárgyaival együtt őrizték és lajstromozták, majd az Éremtár önállósulása után 1926-ig továbbra is a Régiségtár leletei között helyezték el. Ezt követően közel három évtizedig a Népvándorláskori gyűjtemény adott otthont a 10–11. századi sírleleteknek is. Önálló, saját leltárkönyvvel rendelkező gyűjteményi egységként csak a Középkori Osztály megalakulásától fogva, 1953 szeptemberétől szerepel. A gyűjtemény anyagát 10–11. századi temetők és sírleletek alkotják, 4042 tételben összesen 12 642 db tárgy. A gyűjtemény összetétele az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott. Honfoglalás kori ékszerek gyöngyből. A 19. század utolsó harmadáig – mivel ekkor még más közgyűjtemény nem létezett – a Nemzeti Múzeumot gazdagították a földből előkerült honfoglalás kori leletek.
Az egykori közösség militáns jellegét mutatják a férfi síroknak az egész Kárpát-medence viszonylatában szokatlanul gazdag fegyvermellékletei is. A csontokon végzett genetikai vizsgálatok valószínűsítik, hogy voltak olyan sírok is, amelyek között közeli, vér szerinti rokoni kapcsolatok feltételezhetők. A feltárást az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének munkatársai végezték, a leletegyüttest a területileg illetékes Rippl-Rónai Múzeumba helyezték el Kaposváron, azonban a megtalált tárgyi emlékek a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításrészében mutatkoznak be először - olvasható a közleményben. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Új, egyedülálló honfoglalás kori leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban – Artkalauz. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Az egykori ruhadíszek és ékességek többnyire ezüstből készültek. Jól keltezhető a temető a feltárt pénzérmék segítségével: a sírok egy része a Nyugat-Európában, Provence-i Hugó és II. Lothár által vert érmékkel biztosan a 10. század középső harmadára, vagy az azutáni időszakra tehető. Az érmék egyben arra is utalnak, hogy a temetkezési helyet választó közösség tagjai részt vehettek a magyar történelemben "kalandozásokként" számon tartott katonai vállalkozásokban. Magyar Múzeumok. Az egykori közösség militáns jellegét mutatják a férfisíroknak az egész Kárpát-medence viszonylatában szokatlanul gazdag fegyvermellékletei is. A csontokon végzett genetikai vizsgálatok valószínűsítik, hogy voltak olyan sírok is, amelyek halottjai között közeli, vér szerinti rokoni kapcsolat feltételezhető. A feltárást az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének munkatársai végezték, a leletegyüttest a területileg illetékes Rippl-Rónai Múzeumban helyezték el Kaposváron, azonban a megtalált tárgyi emlékek a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításrészében mutatkoznak be először – olvasható a közleményben.