dr. Kiss László polgármester egyéni képviselő Szervezeti egység: Képviselők MOMENTUM-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP Választókerület: 1. Fogadóóra: Előzetes telefonos bejelentkezés alapján Helyszín: Polgármesteri Hivatal I/23. Telefon: +36 1 437 8913 E-mail cím: önéletrajz 1979. július 2-án születtem Kaposváron. A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskolában érettségiztem és szereztem élelmiszeripari laboráns szakképesítést 1997-ben. Ezt követően történelem szakos középiskolai tanári, közoktatásvezetői, majd jogászi végzettséget szereztem. Jelenleg doktori képzésben veszek részt. Több mint 10 évet tanítottam, dolgoztam a központi közigazgatásban. A III. kerületi közéletben 2002 óta veszek részt, 2006-2014 között önkormányzati képviselőként. 2014-ben a III. kerület országgyűlési képviselőjének választottak. 2019. októberében Óbuda-Békásmegyer polgármesterévé és az 1. számú önkormányzati választókörzet képviselőjévé választottak. Családommal a III. kerületben élek. vagyonnyilatkozatok
Kiss László Született 1979. július 2. (42 éves) Kaposvár Állampolgársága magyar Házastársa Polyák-Kiss Ágnes Gyermekei Kiss Dávid László Foglalkozása politikus középiskolai tanár jogász Tisztség magyar országgyűlési képviselő (2014. május 6. – 2018. május 7. ) polgármester (2019. október 14. –, Budapest III. kerülete) Iskolái Károli Gáspár Református Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem (–2004) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–2008) Politikai pályafutása Párt Magyar Szocialista Párt (1996–2020) Demokratikus Koalíció (2020 óta) Budapest III. kerülete polgármestere Hivatalban Hivatalba lépés: 2019. október 13. Előd Bús Balázs Kiss László ( Kaposvár, 1979. –) történelem szakos középiskolai tanár, közoktatási vezető, jogász, politikus. 2014 –2018 között a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, 2018-tól önkormányzati képviselője, 2019 októberétől Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere. Óbudán lakik. 2020 februárjában átlépett az MSZP-ből a Demokratikus Koalícióba.
Megszüntette továbbá az eddig sportolási programokat szervező Óbudai Sport Kft-t, valamint megállapodást kötött a kínai HC Nemzetközi Televíziós Alapítvánnyal. Ez utóbbi azért érdekes, mert a döntés értelmében a megállapodás "fő célkitűzése a Magyarországon élő kínai nemzetiségiek hagyományápolásának támogatása, annak bemutatása, a két nép közötti kapcsolatok elmélyítése és kölcsönös megismertetése. " Ez teljesen rendben is lenne, de vajon egyeztetett erről a döntésről dr. Kiss a főnökével, Gyurcsány Ferenccel, mert a Fudan egyetem kapcsán a DK még azon a véleményen volt, hogy a kínaiakkal való együttműködés megengedhetetlen egy olyan demokratikus európai országban, mint Magyarország. Kiss Lászlótól ezekre a kérdésekre sem kaphattak választ az óbudai polgárok a Fidesz frakció által kezdeményezett rendkívüli ülésen, amit azért hívtak össze, hogy a polgármesternek legyen alkalma részletesen beszámolni, milyen további döntéseket hozott még egyszemélyben a testület tájékoztatása nélkül a járványhelyzet ideje alatt.
Tizenöt éve az önkormányzat a szóban forgó helyszínt magántulajdonostól vásárolta meg. A kerület alpolgármestere a tervezett bérbeadás részleteinek ismertetésével hűti a kedélyeket. A Pók utcai lakótelep mellett, a Nánási út és a Vitorla utca találkozásánál lévő, mintegy 6000 négyzetméteres zöldterület hasznosításának pályázati kiírásáról döntött Kiss László, Óbuda DK-s polgármestere. A "Római kapuja" címet viselő pályázati felhívás szerint kifejezetten előnyben részesítik azt a vállalkozást, mely az egész zöldterületre kiterjedő koncepciót tesz a bírálóbizottság asztalára. A helyszínen két épületet is fel lehet majd húzni, ezek működtetéséhez pedig a területet közművesíthetik. A határozat mellékleteként olvasható pályázati kiírás szerint akár konténer szerkezetű épületek is létesíthetők a területen. A helyzet érdekessége, hogy Tarlós István polgármestersége idején a füves, fás ingatlan külföldi magántulajdonban volt, annak birtokosa pedig az egyik nagy német élelmiszer üzletlánchoz tartozó szupermarketet szeretett volna felépíteni, de az önkormányzat akkor kivette a szabályozási tervből a tervezett funkciót, megtartva ezzel azt parkos, zöld területnek.
Ebben a helyzetben kérik a teljes terület védelmét - mondta a képviselő. Kiss László polgármester "hisztériakeltésnek" nevezte a Fidesz eljárását. Hangsúlyozta, hogy nincs és soha nem is volt szándékukban lakópark építése a területen, illetve mindig is a zöldterület megóvására törekedtek. Az értékesítésre és lakópark építésére vonatkozóan soha semmilyen megállapodást nem kötöttek senkivel - szögezte le. Kiss László hozzátette: szerinte a Fidesz is pontosan tudja, hogy nem mond igazat. Nem létezik semmilyen, a Mocsárosdűlőre vonatkozó szabályozási terv, így semmilyen építkezésnek nem adottak a feltételei - tudatta. Ebben a helyzetben azt javasolta valamennyi képviselőnek, hogy szavazzák meg a Fidesz előterjesztését. Az ülésen a Fidelitas aktivistái "Nem akarunk lakóparkot a Mocsárosdűlőn", illetve "El a kezekkel a Mocsárosdűlőtől! " - feliratú transzparenseket feszítettek ki, az arcukon pedig "SOS Mocsárosdűlő" feliratú maszkokat viseltek. Nyitókép: Facebook/Mocsárosdűlő
A rendező műfajok sorát idézi meg, de olybá tűnik, hogy nem veszi komolyan, ezért összehangolni is képtelen azokat egymással. Összességében filmje műfajok fantáziátlan összekutyulásának tetszik: "A western bűnügyi filmbe torkollik, mely a krimi és a gengszterfilm közötti tétovázás után a szerelmi bohózatban szeretné oldani, ha volna mit, a vélt feszültséget" – írja Balogh Györgyi és Király Jenő. Szintén a szerzőpáros jegyzi meg, hogy Lázár Lajos műfajokhoz és műfajisághoz fűződő alkotói attitűdjének vizsgálata a magyar filmtörténet későbbi – a Horthy-korszakon túlnyúló – trendjeit illetően is tanulságokat hordoz. A Kék bálvány nem egyszerűen félresikerült "műfaji" film; ha tágabb dimenzióba helyezzük, akár a század második felének tendenciáit illetően is prototipikusnak láthatjuk. Mint a magyar szórakoztató hangosfilm megteremtésére irányuló első kísérlet, a szocializmus korszakában hit nélkül és a masszív művészöntudatból eredő gőggel levezényelt tömegfilmek szomorú előképeként is szemlélhető.
Milyen nehéz lehetett a némafilmek színészeinek hangosfilmre váltani. Megválni az addig alkalmazott, az élőbeszédet pótló módszerektől. Szelidíteni a gesztusokat, mozdulatokat, mimikát vagy a színpadi színésznek beszédmodort váltani … pedig ez várt a hangosfilmek első szereplőire. 90 évvel ezelőtt, 1931. április 28-án kezdték forgatni a Kék bálvány című, első magyar hangosfilmet a régi Corvin Filmgyár telepén, a budapesti Gyarmat utcában. Öt hónappal később, szeptember 25-én mutatták be a budapesti Royal Apolló moziban. Olyan népszerű színészek játszottak benne, mint Jávor Pál, Beregi Oszkár és Gózon Gyula. A filmet Lázár Lajos rendezte, operatőre Eiben István volt. A bemutatót nagy várakozás előzte meg, sokat reméltek az újtechnika bevezetésétől, a film azonban nagy bukás volt. Nem aratott sikert a téma, az Amerikába kivándolorolt, elszegényedett magyar báró és inasának története. Két betétdala a filmzenék népszerű slágere lett, a legismertebb talán a Van London, van Nápoly, van Konstantinápoly …című.
A szélesebb közönséget kiszolgáló hangosfilmek gyártása a Hyppolit, a lakájjal kezdődött, majd a sikerszéria a Meseautó, a Nászút féláron, a Lila ákác című filmekkel folytatódott. A magyar filmipar dinamikus fejlődésének a második világháború kirobbanása vetett véget.