Az emelőhátfal megbízhatóan, nagy teher alatt is működik, így az Iveco daily 35C15 típusú kisteherautónk bérlésével a költözés vagy akár az áruszállítás akadályait is könnyen veheti. Nagyobb árumennyiség vagy akár féltett, törékeny bútorai szállítása esetén válassza az Iveco daily emelőhátfalas kisteherautónkat!
Bár számos személyautós importőr kínálatában akad ilyen autó, de utoljára, ha jól emlékszem, 2009-ben akadt dolgunk ilyennel. Akkor kiderült, hogy Magyarországon gyakorlatilag nincsenek CNG-s kutak. 45 Ha nem is long, de azért nem olyan kicsi Galéria: Iveco Daily CNG Miután gyorsan tájékozódtam, kicsit megnyugodtam. Nem kell Győrbe mennem tankolni, már csak azért se, mert jelenleg az a kút nem üzemel. Iveco furgon: új felépítés az új Daily furgonhoz. Viszont például Budapesten már több állomás is akad, az egyik praktikusan pont a hozzánk közel lévő Bécsi úton. Budán egyébként ezen kívül a Budaörsi úton, az M1/M7 kivezetőjének elején akad még töltési lehetőség, illetve Pesten az Kőbányai úton. Sajnos kimondottan magyar CNG kút kereső okostelefonos appot nem találtam, viszont a (sajnos fizetős) gibgas programja egész jól megtalálja a nemrég nyílt keszthelyi kutat is. Ez már nem rossz, és reményteli, hogy például az Dailyt is adó Pannon Fuel a következő két évben 39 CNG/LNG kutat telepít, amiből az első alapozása már meg is kezdődött. Közben a versenytársak se üldögélnek ölbe tett kézzel, így előreláthatólag (némi EU-s segítséggel) két év múlva a jelenlegi 8 helyett már 60 körül lesz a CNG kutak száma.
Az opcionálisnak nevezett tulajdonságokat, nem tartalmazzák a termékek. A weboldalon található kedvezmények, a készlet erejéig érvényesek.
Magyari ez év, 2018 tavaszán hunyt el hosszú betegség után. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós a mai napig nem tudott napirendre térni afelett, hogy elszakították az égbolttól, nem engedték repülni, és kirakat-asztronautát faragtak belőle, de legjobban egy második űrrepülés hiányzott neki. Azóta rengeteg helyen tartott előadást és élménybeszámolót az egész országban. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és napjainkban is részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében. Sulyok Attiláné Források:,,, wikipedia A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor – magyar idő szerint 20 óra 20 perckor – indult a világűrbe a Szojuz-36 fedélzetén, ahol 8 napot töltöttek. Magyari Béla ezalatt az irányítóközpontban dolgozott. Néhány érdekesség az első magyar űrutazásával kapcsolatban. Az űrkutatás története során az amerikaiak és az oroszok egészen másképp tájékoztatták az embereket az eseményekről. Az Egyesült Államokban minden élő adásban ment, a Szovjetunióban azonban csak akkor szerezhettek tudomást a történtekről, amikor már biztos volt a siker, a kudarcokat pedig elhallgatták. Így mindenki tudta, hogy az élő adás csak akkor kezdődhet, ha a Szojuz-36 már pályára állt a Föld körül (ez a start után kb. 10 perccel történt). A moszkvai és bajkonuri helyszínen a várakozás alatt is forgattak, a filmen először a magyar stábok készülődését lehet látni. Sugár András műsorvezető elfoglalja helyét a moszkvai tévében. Bejelentkezik Bajkonur, ahonnan Farkas József azt kéri, hogy keressék meg az 1972-es füredi Anna Bál szépségkirálynőjét.
Ma ünnepli kereken 70. születésnapját Farkas Bertalan űrkutató, vadászpilóta, az első és máig az egyetlen magyar űrhajós, aki eljutott a világűrbe. 1980. május 26-án a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén jutott ki a világűrbe. Az űrrepülése után a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésben részesült. Itthon hősként ünnepelték az ország Bercijét. Farkas Bertalan 1969-ben végezte el Szolnokon a Repülőműszaki Főiskolát, majd 1970–71-ben a Szovjet Repülőműszaki Főiskola növendéke volt. 1972-től 1978-ig a magyar légierő tisztjeként a pápai repülőtéren szolgált, 1976-tól első osztályú vadászrepülő lett. 1978-ban önként jelentkezett űrhajósnak, a kiképzést még ebben az évben megkezdte Magyari Bélával a Gagarin Űrhajóskiképző Központban. Kettejük közül a választás már ekkor Farkas Bertalanra esett, de biztonsági okokból mindkettejüket kiképezték. 1980-ban az Interkozmosz, a Szovjetunió és kelet-európai országok közös űrkutatási programja keretében nyílt lehetősége az űrbe jutni.
Jól sejtem, hogy ma is a repülés a szerelme? Idén is sokszor repültem, ez egy életen át tartó szerelem. A legcsodálatosabb az, hogy ma már olyan pilóták ülnek mellettem, akik anno, gyerekként a nagyszüleik ölében ülve nézték a fekete-fehér tévében, ahogy Berci bácsi felszáll az űrbe. Ők azóta felnőttek, de Berci bácsi még most is repül, csak már nem a világűrbe – mondta mosolyogva az űrhajós. Régi szép emlékek (Fotó: Archív) Egy hetet töltött a csillagok közt Farkas Bertalan 1949. augusztus 2-án született Gyulaházán. Gyerekként focistának készült, később azonban a repülés szerelmese lett, ezért beiratkozott a Repülőműszaki Főiskolára. 1978-ban önként jelentkezett űrhajósnak. Kiképzését követően, 1980. május 26-án a Szojuz–36 fedélzetén indult el a világűrbe, ahol végül 7 napot, 20 órát és 45 percet töltött. A sikeres földet érést azóta a második születésnapjaként ünnepli. Legkedvesebb űrbéli emléke a súlytalanság. Nem ugyanazzal az űrhajóval jött, mint amivel ment Farkas Bertalan a Szojuz-36 fedélzetén indult a világűrbe és a Szojuz-35 kabinjában tért vissza.
Nem zajlott rendben a fékezés, és a megfelelőnél sokkal keményebben csapódott be a visszatérő kapszula. Az űrutazás során használt űrruha szovjet Szokol-K ("Vadászsólyom") típusú szkafander volt, melyből múzeumi tárgy lett: először a Magyar Tudományos Akadémia tanácstermében állították ki a közönség számára, később a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításán kapott helyet, ahonnan 2002-ben átköltöztették a Hírességek Csarnokába. Jelenleg a Hadtörténeti Múzeumban tekinthető meg. Farkas Bertalan számos kitüntetést vehetett át visszatérését követően, Magyarival együtt megkapta a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést, de Magyar Népköztársaság Hőse és a Szovjetunió Hőse címmel és Lenin-renddel is jutalmazták. Később alapító tagja lett az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének és az MTA űrkutató csoportjának. Napjainkban nyugalmazott dandártábornok a rendfokozata. Magyari Béla is az űrkutatásnak szentelte életét, Farkas Bertalan után ő képviselte a Honvédelmi Minisztériumot a Magyar Űrkutatási Tanácsban.
Minden, ami nem volt rögzítve, lebegett, amit fantasztikus élménynek írt le. A legcsodálatosabb számára mégis, a sok nagyszerű pillanatból viszont az volt, amikor legelőször vissza tudott nézni a Földre. Akkor már a Csendes-óceán fölött jártak, és a Szovjetunió keleti partjai, Kamcsatka, Japán távolodó félben voltak. Azt is megjegyezte: az első kozmikus sebesség (28 ezer kilométer per óra) alkalmával érezni lehetett, "már nem a kilométertáblák jönnek, hanem földrészek, óceánok". Az egykori űrhajós szerint nehéz eldönteni, hogy a visszatérés, vagy az elutazás volt a nagyobb élmény, de az biztos, hogy eltérő érzelmeket váltott ki az emberből. Azonban, mint mondta, az ember a munkája végeztével vágyik arra, hogy visszatérjen megosztani mindazt a tapasztalatot, amit átélhetett. Hozzátette: több mint 50 kísérletet kellett végrehajtania, ami igencsak kemény munkának bizonyult. Nyitókép: MTI/Földi Imre