A munkaviszony megszüntetésére irányuló, azt rendező közös megegyezés – még ha elnevezése szerint az megállapodás is – nem tekinthető polgári jogi szerződésnek. A megállapodás alapján megszüntetendő munkaviszony speciális jellege folytán, az a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint értékelendő, és az Mt-ben rögzítettek szerint támadható meg. A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel mind a határozott időre, mind a határozatlan időre szóló munkaviszonyt bármikor megszüntetheti. A munkaviszonynak ilyen módon történő megszüntetéséhez mindkét fél feltétel nélküli akarat-elhatározása szükséges, vagyis a közös megegyezés akkor állapítható meg, ha a felek minden lényeges kérdésben egybehangzóan és befolyásmentesen azonos álláspontra jutottak. Ha a felek között nincs akarategység a munkaviszony megszüntetésének módját és feltételeit illetően, közös megegyezésről nem beszélhetünk. Az, hogy a munkavállaló új munkáltatónál kötött munkaszerződést és munkába lépett, önmagában nem jogosítja fel a korábbi munkáltatóját arra, hogy ezen időponttal közös megegyezésre hivatkozással megszüntesse a munkavállaló nála fennálló munkaviszonyát.
Nem vitatott tény, hogy a munkaviszony-megszüntetési módok között a legkevesebb kockázattal a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés jár. Itt is vannak azonban olyan szabályok, melyek betartására ügyelni kell, mivel a felek a jognyilatkozatukat később megtámadhatják. Ennek szabályait mutatjuk be az alábbiakban. Mikor és hogyan támadható meg a közös megegyezés? A megtámadás feltételeit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ( Mt. ) 28. §-a tartalmazza. E szerint a megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta.
Ennek különösen bizalmi munkakörökben, illetve akkor lehet nagy jelentősége, ha a felek a jogcím ellenére valójában nem barátságban váltak meg egymástól. A munkaviszony fennállása ugyanis hivatkozási alap lehet a munkavállaló részéről a munkahelyre való belépésre, a munkaeszközök használatára és ekként adatokhoz való hozzáférésre, amely a munkáltató számára komoly kockázatokat hordozhat. A közös megegyezések tipikus eleme a munkaviszonnyal, illetve annak lezárásával összefüggő jogokról, illetve igényérvényesítésről szóló kölcsönös lemondás. Ez egyrészt mindkét fél részére garancia arra, hogy a másik fél a jövőben jogi eljárást, munkaügyi pert nem kezdeményez vele szemben. Másfelől azonban a felek saját magukat is elzárják a későbbi – a munkaviszony megszüntetésekor esetleg nem kellően végiggondolt – igények érvényesítésétől. Számos alkalommal előfordul például, hogy valamely alkalmazott távozása után "kihullik a csontváz a szekrényből", a munkáltató hibákat fedez fel, amely miatt esetleg anyagi kár is érte.
A PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha megfelelő hullámhosszú energia éri őket. Monitor típus rejtvény segédlet. Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben. Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben vezérelhető, a monitor villódzástól mentes, akár 10 000:1 kontrasztarányú, tökéletes színekkel rendelkező képet is adhat, bármely szögből nézve. A PDP fogyasztása vetekszik a CRT monitorokéval, a régebbi típusok képernyője viszont előszeretettel beég. A gázkisülésnek helyet adó parányi cső ugyanúgy használódik, mint az LCD-kben lévő egyébként cserélhető, a háttér világításáért felelős fénycső: az első kétezer órában erőteljes fénye lassan csökkenni kezd, de az újabbak akár 60 000 órát is kibírnak.
Az első működőképes televíziót 1926. január 26-án Londonban mutatták be. Az első színes adást 1928. július 3-án továbbították nagy távolságra. A technika feltalálója Karl Ferdinand Braun volt, aki 1897-ben már megtudott így egy képpontot jeleníteni. (Ezért régi neve a Braun-cső. ) A töltéscsatolt elvű CRT tévé és kamera feltalálója Tihanyi Kálmán volt (1928). Működési elve: A CRT monitorban egy található, elektronágyúval az egyik végén, bevont képernyővel a másik végén. Az elektronágyú elektronnyalábot lő ki, ezt mágneses mező irányítja. Az elektronnyaláb a foszforborításba ütközik és felvillan, majd elhalványodik. Monitorok - Kijelző Típus: LCD - ShopMania. Ha elég gyorsan követik egymást az elektronnyalábok, akkor az a pont nem halványodik el. Tehát az elektronágyúk írnak a képernyőre a számítógép utasításának megfelelően, balról jobbra, egy másodperc alatt többször is frissítve a képpontokat. Azt, hogy másodpercenként hányszor frissíti a képpontokat, képfrissítési frekvenciának nevezzük. (Az CRT monitoroknál a képfrissítési frekvencia egy kicsit mást jelent, lásd az.
Ha kristályokra feszültséget kapcsolunk, nem forgatják el a fényt, az eredmény pedig fekete képpont. A polárszűrő elé már csak egy színszűrőt kell helyezni. Előfordulhat a gyártás tökéletlensége miatt, hogy a képernyőn halott vagy "beragadt" képpontokat találunk. Az LCD monitorok minőségre egyre javul, áruk csökken, de egy jó CRT monitor még mindig teltebb színeket ad. TFT/PDP: (Thin Film Transistor / Plazma Display Panel) A PDP, egyszerűbb nevén plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán. Később, 1983-ban az IBM készített egy 19" méretű monokróm, 1992-ben pedig a Fujitsu egy színes, 21 colos változatot. Monitorok fajtái. Az első plazmatelevíziót a Pioneer mutatta be 1997-ben. Jelenleg is folyik a gyártók versenye a minél nagyobb képátlóért: már a 100 colt is bőven meghaladják a legnagyobb kijelzők. Működési elve: A PDP működése az LCD-nél is egyszerűbb. A cél az, hogy a három alapszínnek megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen.