1458-1494) gyermekeként látta meg a napvilágot. Miután az Aragóniai-dinasztia dél-itáliai udvara ebben az időben a reneszánsz kultúra egyik fellegvára volt, Beatrix igen előkelő nevelésben részesült, gondos oktatása pedig később nem csak előkelő házasságában, hanem a magyar humanizmus születésében is igen fontos szerepet játszott. Beatrix mátyás felesége elköltözött. Miután Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin 1464-ben életét vesztette, az uralkodó hosszú ideig nem választott másik feleséget, és bár Aragóniai Beatrixot időközben két itáliai hercegnek is odaígérték, a 17 éves hercegnő végül a magyar király menyasszonya lett. A leánykérés után két esztendővel, 1476 őszén Beatrix és népes udvartartása Magyarországra utazott, decemberben pedig már meg is tartották a királyi pár fényes esküvőjét. A nápolyi királylány érkezésével gyökeres változások mentek végbe Visegrádon, ugyanis az itáliai etiketthez szokott Beatrix Mátyás addig nyitott és közvetlen udvartartása helyett sokkal reprezentatívabb – és egyúttal zárkózottabb – udvari életet szervezett.
A megsemmisült Beatrix hazatért Nápolyba, és miután végignézte, ahogy a spanyolok megbuktatják az egész Aragóniai dinasztiát, ott érte a halál is. Forrás: Mudra László Kibeszélő! Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk! Nyitókép: Wikipedia
Mátyás király második felesége, a csodálatos Aragóniai Beatrix tényleg olyan volt, mint a mesékben a királyné. Szerette a pompát, de egy pillanatra sem okozott problémát a számára, ha a köznéppel kellett töltenie az időt. Beatrix mátyás felesége edina. Mondjuk kivette muzsikus kezéből a hegedűt és játszott… Mátyás és Beatrix, a magyar történelem egyik legfontosabb párja. Világra szóló esküvőjükön még azt hihettük volna, hogy Mátyás nem igazán választott jól, ugyanis Beatrix már menyasszonyként, kissé arrogáns módon elrendelte, hogy az esküvői lakomán a sok ezer meghívott közül kizárólag a rokonok és a legelkerülhetetlenebb nemesek foglalhassanak helyet. Mátyás belement a dologba, s még rendelet is született a királyi esküvők témakörében. Állítólag egy ünnepség alkalmával a fiatal királyné, nem messze Visegrádtól, azt is bemutatta, hogy milyen az, amikor egy valódi reneszánsz embert nem érdekli, hogy mi a módi. Egész egyszerűen elkérte zene szünetében a hegedűstől a hangszert, majd gyönyörű játékával kápráztatta el a jelenlévőket, akik nem is sejtették, hogy Beatrix a zenében is otthonosan mozog.
Horváth Gábor Felhasznált irodalom: Dümmert Dezső: A két Hunyadi. Bp., 1985. ; Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv; Szamota: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. 1054-1717. Bp., 1891. A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. Mátyás fényében, árnyékában - Aragóniai Beatrix (Királyi házak) - kiadó.. kép.
Mátyás halála után Esztergomban rendezkedett be, és Corvin Jánossal szemben II. Ulászlót támogatta – egy új házasság reményében. Bakócz Tamás esztergomi érsek Beatrixot titokban "összeházasította" II. Ulászlóval, aki már korábban nyilatkozatot tett arra, hogy a házasságot nem fogja elismerni. Bakócz a szertartás szövegében szándékosan formai hibát ejtett. Beatrix csak az 1492. évi országgyűlés alkalmával ismerte fel, hogy kijátszották. Anyagi helyzete rohamosan romlott, s a "házasság" pápai felbontása (1500) után visszavonult Itáliába. Ischia szigetén, majd Nápolyban a Castel Capuano-ban élt. Ugyanitt hunyt el 1508. szeptember 23-án. Beatrix mátyás felesége 2020. A nápolyi San Pietro Martire monostorában temették el, édesanyja mellé. ________________________________________________________ * Beatrix az Aragóniai-ház egyik törvénytelen ágának leszármazottja. Nagyapja Nagylelkű Alfonz (1396–1458), aki Aragónia királya, Barcelona grófja, Valencia, Mallorca, Szicília, Szardínia és – 1442–1458 között – Nápoly királya is volt.
A stúdióban felépített áruházi díszlet szintén nagy kihívást jelentett, mert a berendezés a mintaként szolgáló Újpesti Állami Áruház méreteit is meghaladta. A stúdiómunka mellett a történetben Budapest is megjelenik: a nyitókép az Astoria nyüzsgő kereszteződése, de feltűnik a filmben a Duna és a város látképe is. Ezeket a jelképes helyszíneket leginkább a képeslapokhoz hasonló módon láthatjuk, az ábrázolás nem törekszik rá, hogy a mindennapokat a maguk valóságában mutassa be. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
Első játékfilmje a Mária nővér (1936) volt, és bár moralizáló melodrámát ( Gázolás, 1955) és klasszikus adaptációkat ( A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1960; Az aranyember, 1962) is jegyzett, vígjátékaival lett különösen ismert ( Díszmagyar, 1949; Dollárpapa, 1956). Az Állami Áruház közvetlen előképét az azonos című zenés komédia szolgáltatta, amelyet a Fővárosi Operettszínház mutatott be. A darab ötlete megtörtént esetből indult ki: a közelgő pénzügyi válságról szóló hamis, külföldi rádióhír miatt pánikszerű vásárlási láz lett úrrá a lakosságon. A sikeres színpadi produkcióból nemsokára az eredeti szerzők, Barabás Tibor, Darvas Szilárd és Gádor Béla írtak forgatókönyvet. Ennek cselekményébe olyan epizódokat is beillesztettek, amelyeket egy másik operettből, az 1936-os Meseáruház ból emeltek át. A film premierjét 1953. január 23-án tartották, és a nyilvánvaló propagandatartalom ellenére mind Magyarországon, mind a keleti blokk országaiban gyorsan a közönség kedvence lett. A Magyar Nemzet korabeli beszámolója szerint a történet azt ábrázolja, hogy "mennyi vidámsággal, éneklő örömmel tudnak dolgozni – s az ellenségnek visszaütni – egy áruház alkalmazottai az új, szocialista kereskedelem légkörében".
A munkaverseny motívuma kötelező elem a cselekményben, az áruhiány témája szintén aktuális, de ezeknél nagyobb hangsúlyt kap a két ifjú főhős között kibontakozó szerelem, valamint a különböző formákban megnyilvánuló helyzet- és jellemkomikum. A klasszikus hazai kabaré humorát és típusait elsősorban a mellékszereplők figurái, többek közt a rafinált mestereladót alakító Latabár Kálmán, a vidám szíve hölgyét, Boriskát játszó Turay Ida és a Glauziusz bácsit megformáló Feleki Kamill képviselik. A film azért is emlékezetes, mert több, azóta örökzöldnek számító, romantikus, nosztalgikus érzéseket keltő fülbemászó dallam szólal meg benne. A mára már klasszikus Dunaparti csónakházban című sláger szövegét Szenes Iván írta, zenéjét Kerekes János szerezte. A híres epizód, amelyben a strandon pihenő és játszadozó áruházi dolgozók ezt a dalt éneklik, a Gyarmat (ma Róna) utcai filmgyár III–IV-es műtermében készült. Az itt kialakított medencét meleg vízzel töltötték fel, hogy leforgathassák a kánikulai pillanatokat, miközben odakint fagyos koratél volt.