A szakemberek röntgen abszorpciós spektroszkópiai módszereket (XANES, EXAFS) használtak, ezzel meg tudják határozni a vas oxidációs állapotát, ami az agyagedények jellegzetes vörös és fekete színét adja. Az ún. EXAFS-eljárás által a vas molekuláris szerkezete ismerhető meg, a magas felbontású digitális mikroszkopikus analízis pedig a tárgy felületét vizsgálja meg. "A tudományos eljárásokat felhasználva az ókori görög műhelyek szociológiai kontextusát is meg szeretnénk vizsgálni" – jelentette ki Marc Walton, a GCI munkatársa. Az ókori görög fazekasság időszakai: Vázák típusai. "Számos műhely létezett egymás mellett. Kérdés, hogyan találták fel ezt a technikát. Egy műhely volt, a többi pedig másolta és tökéletesítette? Együttműködtek, vagy rivalizáltak egymással? Meg szeretnénk tudni, hogy a technológia hogyan működött a társadalomban: hogyan fejlődött, hogyan változott, mi tartotta életben, más eljárások miért tűntek el. Ezzel talán azt is megtudhatjuk, hogy mindez hogyan játszódik le ma" – magyarázta a szakember. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Tisztelettel kérjük, hogy részvételi szándékát az alábbi elérhetőségeken jelezze felénk. 2013. 02. 12.
Athéni geometrikus hüdria Az ún. protogeometrikus stílus a Kr. e. 10. században jelent meg. Jellemzője a koncentrikus körök és félkörök, hullámvonalak használata, mindez szigorú szabályossággal. Sokkal komolyabb lesz a változás a század második felében felbukkanó geometrikus vázafestészetben. Határtalan antikvitás - MEGHÍVÓ. Nemcsak a körkörös motívumok adják át helyüket a szögletes, mértani pontosságú díszítőelemeknek, hanem a díszítés is összhangba kerül a váza formájával, kiemelve a nyakat és a vázatest felső részét. Ez a megoldás ettől fogva állandó jellemzője lesz a görög világ vezető vázakészítő műhelyeinek. Ebben a műfajban már Athén városáé a vezető szerep. A korszak vége felé (8. század vége) megjelennek az ember alakok a képeken, és ettől fogva lehetőség nyílik a festők egyéniségének felismerésére. Az ember- és állatalakok megformálására a Közel-Keletről ismert legnagyobb felületek elve jellemző, egy alapvető különbséggel: a művészek a test hangsúlyos részeit emelik ki, a többi szinte teljesen elvékonyodik.
A legnagyobb feketealakos vázafestő kétségkívül a 6. század 3. negyedében alkotó Exékiasz, aki a feszültség és a lélekábrázolás addig ismeretlen magasságaiba jutott. Remekül ábrázolja pl. az Aiasz öngyilkossága előtti pillanatot, a magára maradottságot, vagy Akhilleusz és Aiasz kockajátékában a csata közbeni, feszültséggel terhes pihenőt. Aiasz öngyilkossága
Az mutatja, hogy a baba Megszerettette magát: Hogy a szigoru kritikus Rímekben ír kritikát.
Úgy, hogy nem is kovetitek. Beteges. Ha a személyre térünk ki: pl ő nem mindig hiteles, vegyük úgy ez a hibája. Te meg lehet önző vagy. Vagy megbízhatatlan. Mindenkinek van gyengesége, de hatalmas erény, ha valakiben meg tudjuk látni a jót. És igazad van, ha úgy gondolod, hogy te a helyében így és így viselkednel. Jár a baba jar candles. De nem vagy a helyében. Biztos vagyok benne, hogy nehéz egy akarhanyezres követőtabor elött élni az életed. Köszönöm, ha végig olvastad. Tényleg nem védeni akartam, csak leírni az én perspektívámat.
Én most kezdtem, ez az első félévem. Tapasztalatokat, véleményeket szeretnék kérni, melyek azok a tárgyak, amik húzósabbak, melyik tanár milyen stb. Önmagában a képzést mennyire mondanátok nehéznek, van szivatás? Köszi!