MEGJELENT: 2019. április 11., csütörtök | SZERZŐ: Oxi A nyolcvanas évek közepén, mint középiskolás diák, osztálytársaimmal lehetőséget kaptunk, hogy irodalmi műsort állítsunk össze a tananyagban szereplő alkotókból. A zenével, gitárral, furulyával megspékelt lírai előadás József Attila és Ady Endre lázadó és Istenről valló verseire is épültek, az akkor tanári kar nem kis megrökönyödésére, a csúcspont pedig egyértelműen Ady Álmom az Isten című opusza volt. Most amikor újra felidézem ezt, nagy örömmel vettem le a könyvesbolt polcáról A Sion-hegy alatt – Ady Endre istenes versei című könyvet, tiszta szívből ajánlom mindenkinek. Kép forrása A költő halálának századik évfordulójára újra kiadták istenes verseit. Az Ady 100 program és kiadványsorozat méltó fejezete ez, ahogy a ma irodalomrajongói is rácsodálkoznak a sok egyéb más, szintén karakteres műfaji és stílusbeli jellemzővel illetett költőt. A könyv nagy erénye, hogy Ady Endre istenes költészetéről nem más, mint Szabó Lőrinc kistanulmánya olvasható a kiadvány első lapjain.
Az első istenes ciklusban a magányosan vívott harcaiban megfáradt és elárvult lélek fordult mindenből kiábrándultan istenhez: a Semmivel, a Nihillel szemben ő jelentette az egyetlen biztos fogódzót. Az első ciklusnak címet adó szép költeménye A Sion-hegy alatt. Ady szerint a világ A világ nem befejezett, hanem folyamat. Saját létét táltoslétnek gondolja (különlegessége, hogy hat ujja van), egész életét belengi az énmítosz. Táltosnak/sámánnak születni kell, de nem jó annak lenni ïƒ A muszáj-Herkules Zseninek sem jó lenni, mert a zseni az abszolútumot keresi, amit nem lehet elérni – lehetetlen a küldetése – szenvedés, tragikum Általános iskolában kiemelt ember, aztán katolikus gimnáziumban kálvinistaként – megjelenik a másságtudat, a kívülállás tudata Verseinek jellemzői Versei róla szólnak. Meglepően sok a "vagyok". Módszere: egy témát körbejár, 50 versben leírja azt, amit más 6 versben bonyolultabban Istenkép Katolicizmus szerint az Isten egyfajta kasszás Kálvinizmus szerint a bűnt nem levezekelni kell, hanem könyörögni.
Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: »Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. « »Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát. « Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. »Csak nagyszerű nevedet tudnám. « Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt.
S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt. A vers a nagy létharc-versek ( Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján) balladaszerű műfajában íródott. A beszédmód és a történetfelépítés is nagyon hasonló. A Sion-hegy alatt típusa szerint istenes vers. Hangulata bánatos, szomorú, melankolikus, kétségbeesett. Az ábrázolt táj, a vers díszletezése is nyomasztó, szorongásos hangulatot áraszt és valamilyen homályos belső látást vetít ki, az idegenség tapasztalatát érzékelteti (" Nyirkos, vak, őszi hajnalon ", " valahol ", " Paskolta, verte a ködöt "). Témája az istenkeresés, az egykor eleven istenhithez, a gyermeki hithez való visszatalálás lehetősége vagy lehetetlensége. A beszélő kétségbeesett kísérletet tesz egykori mély, eleven hitének visszanyerésére, de kiderül, hogy a gyermekkori imák nyelvén Istent már lehetetlen megszólítani. A lírai én ugyanis elfelejtette a régen tanult nevet. A szöveg azonban azt sugallja, hogy az a hagyományos vallásosság is kiüresedett, aminek a nevében meg tudná szólítani a "szép, öreg Urat", hiszen szerepel a szövegben az Isten szó, de csak mint a vágyott Úr egyik megfelelője (" Isten-szakállal "), így hiába nevezzük meg Istent, a megszólítás nem fejezi ki a megszólított létének teljességét.
Arra utal, hogy a költő is meg akarja találni az istenhitet. Maga az eseménysor csak sejtet. Egy elképzelt, különös cselekménysorral találkozunk. Az a valaki, aki készül a találkozásra rendkívül rezignált, nyomasztó hangulatban lévő, szorongó valaki. A vers egy meghiúsult találkozást ír le. A műnek 2 szereplője van és 3 részre lehet osztani. Az első 3 vsz-ban külön-külön jelenik meg a 2 szereplő. Az Úr messze elszakadva a vallás patetikus Istenképétől: "borzas", "szakállas", "tépett", kopott a ruhája. Ehhez az istenképhez egy dermesztő, hátborzongató nyirkos, őszi táj társul. Víziók jelennek meg a versben: Isten "paskolja, veri a ködöt", amely kísérteties jelleget ad a műnek. A költemény utal a Karácsony közeledtére is: "Róráté", "piros betű". A lírai én kiszolgáltatott léthelyzetben jelenik meg, amire a "reszkető kéz", a "rongyolt lélek" kifejezések utalnak. A 3. vsz-ban megjelenő "régi ifjúság" a költő lelkének a metaforája. Ady különös szóalkotási módja is feltűnik: "Isten-szag". A 4-6. vsz.
Kép: Az Atya (orosz ikon) Magyar Kurír
2015. augusztus 24. Tisztelt ünneplő kalocsaiak! Nem könnyű ünnepi beszédet írni és mondani, ha az ember el akarja kerülni az unalmas szófordulatokat, az unalomig ismert mondatokat, ha le akarja kötni hallgatóságát. Ezért úgy döntöttem, elmondom Önöknek, hogy nekem életem különböző szakaszaiban mit jelentett, s mit jelent ma augusztus 20-a. Kisgyermekként egyértelmű volt. Augusztus 20-án Szelídre mentünk. Ez volt a nyár utolsó napja. Azt mondták, ezután már elromlik az idő, jönnek a hűvösebb napok, kezdődik az iskola. Volt-és talán ma is van – ennek a napnak nyárbúcsúztató jellege. Iskolásként már azt tanultam, hogy ez az alkotmány ünnepe. Így hívtuk akkoriban. Nem biztos, hogy tudtuk, mi az az alkotmány, de a napot így neveztük. Aztán hívtuk még új kenyér ünnepének is. Eddigre mindenütt megtörtént az aratás. Júliusban még láttuk a kombájnokat a falu útjain, augusztusban már nem. Én még láttam házikenyeret sülni a kemencében, de igazából már inkább a falusi boltban vártuk a Kalocsáról érkező kenyeres autót.
Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon hunyt el. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Szent-István kultusza a középkorban az egész Kárpát-medencében élt, de a török hódoltság alatt eltűnt. Az Aranybullában is szó esik a "szent király ünnepéről", melyet Székesfehérváron tartottak. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében egy elfelejtett szokás bukkant fel, augusztus 20-án, az aratóünnep. Az aratás befejezése után az aratók búzakalászból, mezei virágból aratókoszorút, vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték.
A Nemzeti Lovas Díszegység felvonulása, tisztavatás Budapesten, feledhetetlen családi hétvége és még sok-sok lovas program vár augusztus 20-án. Ünnepi programajánLÓnk következik. Budapesti programok Az ünnepség idén is 8:30 -kor, a Magyar Honvédség legkiemelkedőbb és leglátványosabb eseményével, a Tisztavatás sal kezdődik a Kossuth tér en. A nemzeti lobogó felvonása után a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtiszt-jelöltjei teszik le a tiszti esküt. A zenés fegyveres alaki bemutató után a Magyar Honvédség Központi Zenekar, a Díszzászlóalj, majd a Nemzeti Lovas Díszegység a zenekar zenéjére a térre vonul. A történelmi zászlóvivők után a nemzeti lobogót tartó katonák is elfoglalják helyüket. Tisztavatás a Kossuth téren Idén sem maradhat ki a Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztes süteménye. Az idei verseny győztese az "Pöttyös Panni", melyet a budapesti Zazzi Cukrászda képviseletében, Varga Margit cukrász készített. Emellett számos családi program és fellépő várja az érdeklődőket egész nap: többek közöttt a Magyar Ízek Utcája foglalja el teljes egészében a Lánchíd utcát a fővárosban, légi és vízi parádé az Országház előtt, koncertek, valamint a Mesterségek Ünnepe is vár minden érdeklődőt a Budavári Palotába.
Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik. )