2018. 04. 26. Antal László Néptáncpedagógia – Motoojo. Szomorú, mégis felemelő eseménynek nyújtott otthont a Savaria Egyetemi Központ Díszterme április 24-én, kedd délután: Antal László néptáncpedagógust, nyugalmazott docenst búcsúztatták gyászoló pályatársak, tanítványok, kollégák, barátok és csodálók. Április 15-én hunyt el Antal László koreográfus, a magyar táncművészet és néptáncpedagógia fontos alakja, szakírója. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola táncoktatásától kezdve, a Vas megyében alapított számos néptáncegyüttesen át, egészen a hagyomány és múltőrzés megújuló szakirodalmáig, a kultúra számos területen hagyta kitörölhetetlen, értékes kézjegyét a közelmúltban távozott mester. A majdnem teljesen megtelt Díszteremben tartott megemlékezést dr. Gál László professzor emeritus, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola nyugalmazott főigazgatója, Antal László egykori kollégája vezette. Köszöntőjében kitért arra, hogy nem terveztek formális megemlékezést, de olyan sok megkeresés és érdeklődő üzenet jutott el hozzájuk, hogy végül az egyetem legnagyobb termét kellett igénybe venniük; ezzel párhuzamosan pedig összeállt a búcsú programja is.
Torocsesnyikov, N. V. Kolcov, Nádas Péter, Nádasy Miklós, Nagy István, Nagy Iván, Nagy Olivér, Nagypál Károly, Németh András, Németh J., Nowotny Cornél, Nyárády Mihály, Nyiri László, Orosz Anna, Óvári Ferenc, Ördögh Mária, Ötvös András, Ötvös László, Paál Zoltán, Pallai I.
), ráadásul mindez nekünk ingyen rendelkezésre áll, sajátunk, s éppen most folyik ki az ujjaink között… Magyarországon több pedagógusképző egyetem kínálatában is szerepel immár a népi játékok, népszokások, néptáncok helyes és hatékony oktatásmódszertanának tanítása. Néptáncpedagógia - Kenderkóc Kézműves Webáruház. Ezen módszerek legkomplexebbike/leghatékonyabbika pedig éppen a fentebb emlegetett, tatai fejlesztésű Fürkész program, melyben három székely néptáncpedagógus is részt vett: Kánya Réka, Imre Béla és jómagam. A lényeg: lehetőleg minden magyar óvodai és kisiskolai pedagógust még diákévei alatt ki kell képezni arra, hogy a mindennapi foglalkozásaik mindegyikében, minden tevékenységi területen tudjanak érdemben a hagyományos magyar népi kultúrára támaszkodni, abból meríteni, gazdálkodni! Ismerjék a játékokat, tudjanak minden helyzetben elővenni egy éppen megfelelőt, ismerjék a népdalokat, népszokásokat, a szokásköltészet gyöngyszemeit, a kézműves technikákat, a táncok alaptechnikáit (és ne akarjanak óvodásoknak rögtön forgatóstáncokat tanítani, csak azért, mert amúgy az a kedvencük).
Nincs meg a könyv, amit kerestél? Írd be a könyv címét vagy szerzőjét a keresőmezőbe, és nem csak saját adatbázisunkban, hanem számos további könyvesbolt és antikvárium kínálatában azonnal megkeressük neked! mégsem
- A néptánc mozgásai kötöttek, a zene ritmusa és gyakran az énekbeszéd tagolása köti a lépéseket. - Ez a tagolás a mondókákból és a gyermekjátékokból a gyermek számára már ismerős, s ez megkönnyíti a tánc tanulását. - A mozgás anyanyelv tanulása a legfiatalabb korban a leghasznosabb. - Hosszantartó folyamat. Kiteljesedése didaktikailag jól átgondolt oktatási-nevelési folyamat eredménye. ( - De lehet a tánc mint művészet eszköz a művészeten kívüli problémák megoldásában is. - Arra a felismerésre alapozva, hogy az esztétikai szféra és mindennapok között van átjárás. - A mindennapi élet jelenségeit, élményeit esztétikai kategóriák és normák, műveletek segítségével megérthetjük, kezelhetjük, feldolgozhatjuk (önismeret, mások megismerése, egyéni élethelyzetek tudatosítása, tárgyi, természeti környezetre vonatkozó problémák feldolgozása stb. ) (Zrinszky L.. László Antal könyvei - lira.hu online könyváruház. 8. o. ) II. AZ EMBERI TEST MOZGÁSA ÉS A MŰVÉSZI TÁNCNYELV Vitányi Iván, Körtvélyes Géza egymást kiegészítő felosztása - Közönséges avagy a köznapi élet mozgásai: a lét gyakorlati szükségleteivel kapcsolatos.
Pedig ott még van élő, erős néphagyomány, archaikus nyelvjárás, mesés gazdagságú szellemi és tárgyi örökség, de a hatékonyan félrevezetett fiatalok már úgy tudják, hogy az nem fontos, mi több szégyellni való, amitől mihamarabb szabadulni kell. És magyarul már nem is tudnak, pedig a még köztük élő nagyszüleik még semmi más nyelven nem beszélnek ma sem) A másik, hogy ilyenformán elesünk egy rendkívül fontos eszköztől, ami pedig megkopva bár, de egyelőre még megvan nekünk, s ami különösebb erőfeszítések nélkül a világ élvonalába röpíthetne minket a legmodernebb művészetpedagógia módszerével való képességfejlesztés terén! Erre vonatkozik az írásom elején olvasható idézet is.
Van azonban egy probléma, amit önmagában a fentebb megnevezett örvendetes táncoktató-képzés sem old meg. A friss diplomás szakemberek ugyanis leginkább olyan gyermekekkel, fiatalokkal fognak majd találkozni, dolgozni, akik valamiféle néptáncegyüttesbe, valamiféle néptáncoktatási programba becsatlakozva eleve keresik és igénylik a néphagyomány, a néptánc oktatását. Nem érinti azonban ez továbbra sem azokat a szélesebb tömegeket, akik nem keresik, nem igénylik mindezt és emiatt egyre távolabb vannak tőle, sőt, lassan akkor sem ismerik már fel, s nem érzik sajátjuknak, ha véletlenül találkoznak vele. Ez pedig két okból kifolyólag is rendkívül káros. Az egyik az, hogy a saját kultúrájától elfordított, hagyománytalan, gyökértelen fogyasztói tömeg nagyon könnyen manipulálható mindenféle ideológiák profi, dörzsölt és gátlástalan aktivistái által, s az a bizonyos asszimiláció, ami ellen oly erősek voltunk a közelmúltig, egyetlen generáció sikeres félrenevelése árán már be is következhet (lásd, moldvai csángók helyzete!
Általános információk: Szerző: Örkény István A mű címe: Tóték Műfaj: Drám A mű keletkezése: A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. Eredetileg filmforgatókönyvnek készült "Pókék, majd Csend legyen! " címmel. Először a Kortárs című folyóirat augusztusi száma közölte 1966-ban. Könyvként először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. Szintén 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak a színházak. Örkény e művéért 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. Nászutasok a légypapíron. I. RÉSZ 1. kép Tóték háza előtt. A postás folyton manipulál a levelekkel, nem kézbesít rendesen, azonban most örömhírt hoz a fiáról, aki a fronton van. Az őrnagyúr jön Tótékhoz, vendégségbe, azonban nagyon érzékeny egyes szagokra, de például a fenyőmag kifejezetten jót tesz neki. Tót hívatja a szivattyúst, hogy megszüntessék a kellemetlen szagokat, azonban hosszas tanácskozás után mégsem szívatják ki. Mivel az őrnagyúr szereti a csendet (mert álmatlanságban szenved), megtiltják a szomszédnak, hogy sörivás után cuppogjon, hogy a kocsmáros kiskapuja nyikorogjon, a Szűcs néni kutyáját megfojtják a postásnak pedig megtiltják, hogy a házuk előtt levegőt vegyen a hordómelle miatt.
Örkény ezeket a "talált" szövegeket kiemeli megszokott és elfogadott környezetükből, és új összefüggésekbe állítja (adott esetben ezt csupán a címadás által teszi), úgymond "irodalmi művé avatja". Például a Mi mindent kell tudni c. egypercesben egy villamos átszállójegynek a használati utasítását helyezi irodalmi környezetbe. Ezeket a használati utasításokat általában senki nem olvasta el, csak a jegy színét nézte, ahol a járatszámok és dátumok szerepeltek. A tárgyias-bürökratikus szöveg rendkívül groteszk hatást tesz irodalmi műként! Írói eszközök Az egypercesek jelenetező novellák, a jelenetezés mint eszköz inkább az epigrammákra jellemző. Az író egy helyszínen egy jelenetet mutat be és csattanóval zárja a művet. Tudásbázis ~ - G-Portál. Örkény nem szokott megfogalmazni tanulságokat vagy eszmei mondanivalót: az olvasónak kell továbbgondolnia a művet. Az egyperces azon az elven működik, hogy az olvasó világa és a leírt szöveg között feszültség keletkezik. Örkény azt akarja megmutatni, milyenek vagyunk. Rá akar vezetni, hogy észrevegyük mindennapi életünkben, a megszokott dolgokban, a jelentéktelenben a nem mindennapit, a szokatlant, a jelentőst.
AZ ASSZONYKA: Ez is zavar? A FÉRJ: Ilyet még nem is hallottam. AZ ASSZONYKA: Akkor megmagyarázom. Befúj a szél a lépcsőházból, az forgatja ezt a ragadós micsodát. Megnyugodtál? A FÉRJ: Hogy nyugodnék meg, amikor már hasig vagyok ebben a ragacsban! AZ ASSZONYKA: Te csak fújod a magadét! Húsz perc múlva hét. Már csak taxival érünk az Operába. A FÉRJ: Semmibe veszed az élet realitásait? AZ ASSZONYKA: Azt mondtuk, hogy ez a házasság nem olyan lesz, mint a többi. Mi nem fogunk kifogyni a szóból, elfásulni, veszekedni, elválni. Én még nagyokat akarok nevetni, és három gyereket akarok, és zenei iskolába akarom őket íratni. A FÉRJ: Már a szájamig ér. AZ ASSZONYKA: Légy szíves, telefonálj taxiért.
Végül kiderül, hogy a Tót szivarja is hangos. Néma csönd van. 3-kor megérkezik a busz, két őrnagy száll le. Tóték azt hiszik, hogy az elegánsabb az, de kiderül, hogy a ő a luxemburgi herceghez jött. A másik az "övék", de minden baja van, folyton azt hiszi, hogy Tót a háta mögé néz, és bárhogy fordul sehogy sem jó neki. Végül kitalálják, hogy húzza a szemébe a sisakját. Először nem akarja a tűzoltó szabályzat miatt, végül beadja a derekát. Bővebben..