Ám ha kutatom ezt a közöst, mélyre kell ásnom, egészen az emberi természet alapjaiig, ahol a félelem és a szeretet billeg, s hol egyik, hol másik győz. Snitt Rulez – Pálfi György: Final cut – Hölgyeim és uraim – kritika - Filmtekercs.hu. Az idős bácsi félti a nyugdíját, az italát, a kisfiú az apjától retteg, a nő az anyaság vállalásától, a szerelmesek a bacilusoktól, a menyasszony a többiektől, az édeshármas férfitagja a kitaszítottságtól, az oktató a tanítványa őt meghaladó tudásától. A szabadon szóló Szabadesés koreai támogatással jöhetett létre, mely egyszer volt, hol nem volt, én pedig a magam részéről azt kívánom, hogy Pálfi György, a mesterlövész még sokszor kapjon szabad kezet az alkotásban! Kísérőfilmként Tóth Luca A kíváncsiság kora című animációs filmjét nézhetjük meg, mely talányos elbeszélésmódjával, sűrű szövésű szimbolikájával igencsak illik a Szabadesés hez.
Pálfi filmje elsősorban a vágás hatalmát illusztrálja. Amikor a háború már nem a szomszédban van. Lev Kulesov orosz filmrendező 1929-ben publikálta híres kísérletét, amelyben egy férfi színész premier plánjára előbb egy ételt, majd egy kisgyerek holttestét, végül egy vonzó fiatal lányt ábrázoló felvételt vágtak rá, és a közönség a felvillantott vágóképek függvényében más-más érzelmi reakciót látott bele a férfi semleges arckifejezésébe: éhséget, szomorúságot, vágyakozást. A Kulesov-hatás állítása, miszerint – ahogy ezt Eisenstein is megfogalmazta – 1+1 nem kettő, mert az egymást követő, egymástól térben, időben akár teljesen független képsorok jelentésmódosító hatással bírnak. A Final Cutban ez a hatás minden egyes snittben hatványozottan érvényesül, hiszen az egymást követő jelenetekben a szereplők és a színészek állandóan változnak. A Nőt és a Férfit közel 300 színész és színésznő alakítja, sokszor egy pár másodperces mozdulatsorban is egymást váltják a szereplők, a jelenetek kontinuitását így csak a vágás ritmusa, illetve maga a néző biztosítja, akinek az absztrakciós munkát – az ezerarcú hős, illetve hősnő összeolvasztását egy-egy karakterré – fejben kell elvégeznie.
Mitől különleges? Pálfi György második rendezése ugyanolyan meghökkentő, besorolhatatlan film, mint a pályáját elindító Hukkle. A történettel látszólag a 20. századi viharos magyar történelmet kommentálja, hiszen a Horthy-korszaktól egészen a rendszerváltásig ível a cselekménye. A Taxidermia azonban nem egy létező, hanem egy sosemvolt közelmúltban játszódik (Balatony Kálmán epizódjában a szocializmus különböző korszakai mosódnak egybe), Pálfit pedig a közéleti vonatkozások helyett inkább a testiségét különféle módokon megélő egyén sorsa érdekli. Kritika: Mindörökké (Pálfi György). Az alkotói koncepció szerint a nagyapa története a sperma, a fiúé a nyál, az unokáé pedig a vér körül mozog. A nyúlszájú Morosgoványi igazi ösztönlény, akit csak testi vágyainak kiélése motivál, a disznófarokkal született Balatony a szenvedélyével, a zabálással már hírnévre is szert akar tenni, míg az anorexiás Lajoska szó szerint műalkotássá formálná a testét. A Taxidermia nem csak tabudöntögető témafelvetéseivel tűnik ki a kortárs magyar filmek közül, de vizuális megformáltságával is.
Az osztrák koprodukciós partner miatt Lajos szerepét az osztrák Marc Bischoff kapta meg, a speciális testi adottságokkal rendelkező Kálmánt pedig egy amatőrnek, az elsősorban énekesként ismert Trócsányi Gergőnek kellett megformálnia. A brazil elektronikus zenészen, Amon Tobinen és Pálfi állandó operatőrén, Pohárnok Gergelyen kívül Szöllősi Géza képzőművész nevét kell még kiemelni: ő készítette a filmben látható bizarr preparátumokat. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Különleges produkció a Taxidermia, ahogy előzménye, úgy folytatása sincs a hazai filmművészetben, külföldi előképei közt viszont megtalálhatóak Dušan Makavejev, Peter Greenaway és Luis Buñuel klasszikusai is. Bemutatójakor a közönséget, az alkotók szándékainak megfelelően, sokkolta, a magyar szakma viszont szerette. A 2006-os Filmszemlén a fődíj és a külföldi kritikusok elismerése mellett a látványtervezést és a legjobb női (Stanczel Adél), illetve férfi (Czene Csaba) epizódszereplőt is díjazták. Egy emlékezetes jelenet A Taxidermia legszellemesebb húzása, ahogy a sportfilmes kliséket következetesen adaptálja a szocialista evőversenyek világára.
Forrás: Vertigo Média Ebben a létbizonytalanságban pedig teljesen természetes módon felértékelődnek az emberi kapcsolatok, és az emberek olyanokkal is kapcsolatba lépnek, akivel amúgy nem tennék. A katonai kórházban ápolónőként dolgozó Edit is minden bizonnyal ezért (a háborúban elveszítette a férjét) kezd ki Ocsenással, akit amúgy szemmel láthatóan nem sokra tart. És Béres, a helyi alkoholista is ezért veszi magához gyakorlatilag házi kedvencnek azt az "égből aláhulott" lányt, aki a film elején látott kilőtt utasszállító repülőgép utasa lehetett, és magáról nem tudva, gügyögő gyerekként vegetál a férfi ágyában. Majd amikor Béres Ocsenásnak is bemutatja (vagy inkább megmutatja) Margitkát, és bizarr szerelmi háromszög alakul ki köztük, a(z anti)hős mintha egyszerre lenne féltékeny a nőre és újdonsült barátjára – olyan erősen kezdett el azonnal kötődni mindkettejükhöz. Pálfi pedig megmutatja a másik oldalt is: paradox módon ugyanis a háborúban egyszerre értékelődnek fel az emberi viszonyok, az egymás iránti együttérzés (ezt manapság a saját környezetünkben is tapasztalhatjuk: rengetegen mozdultak meg, hogy segítsenek az Ukrajnából menekülőknek), és értéktelenedik el az élet.
Idén második alkalommal választottak az év rovarává lepkét, és először olyan fajt, amely nem tartozik a pillangóalakúak közé. A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) a Magyar Rovartani Társaság tájékoztatása alapján 3912 szavazattal lett az év rovara, miközben a teljes szavazási időszakban végig magasan vezetett. A szenderfélék (Sphingidae) családjába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó rovar olyan, mint egy kis kolibri. A szender elnevezést a XIX. századi híres természettudós, Frivaldszky Imre használta a "zúgólepkék" családjára. Maga a szó utalhat arra, hogy e lepkék legtöbb faja a természet elszenderedése után kezd repülni, vagy arra, hogy többségük nappal szendereg. A kacsafarkú szender(Macroglossum stellatarum) - Irodalmi és ismeretterjesztő családi portál. A kacsafarkú szender nevének első tagja a potrohvég jellegzetes alakjára utal. Állandó populációi Eurázsia szubtrópusi területein a Földközi-tenger medencéjétől egészen Japánig megtalálhatók. Vándorlepke, aminek vonuló egyedei eljutnak az Északi-sarkkörig is, míg déli irányban akár Dél-Indiáig, Malajziáig.
Új!! : Kacsafarkú szender és Fehér · Többet látni » Fekete A fekete a színek egyike, bár a színelmélet nem tekinti színnek, hanem – a fehérrel és a szürke összes árnyalatával együtt – akromatikusnak, semleges színűnek tartja. Új!! : Kacsafarkú szender és Fekete · Többet látni » Giovanni Antonio Scopoli Scopolia carniolica-Farkasbogyó Zygaena carniolica-Fehérgyűrűs csüngőlepke Giovanni Antonio Scopoli (Cavalese, 1723. június 13. – Pavia, 1788. május 8. ) természettudós, geológus, kémikus, tanár, entomológus (lepidopterológus), róla nevezték el a szkopolamin alkaloidját. Új!! : Kacsafarkú szender és Giovanni Antonio Scopoli · Többet látni » Hatlábúak A hatlábúak (Hexapoda) (a név éppen a görög "hat láb" fordítása) az ízeltlábúak legnagyobb fajszámú altörzse. Új!! : Kacsafarkú szender és Hatlábúak · Többet látni » Hernyó Napraforgó virág (Helianthus annuus), közepében egy lepkehernyó hasi tolólábak (állábak), ''Papilio machaon'' szendereknél), a – frontal triangle, b – szemhalmaz (stemmata, vagy ocelli), c – csápok, d – rágó, e – alsó ajak (labium), f – fejpajzs.
Életmódja A lepke erdei tisztásokon, erdőszéleken repül, de gyakori a kertekben is. Május és november között 2-3 nemzedéke van. Vándorlepke, hazánk egyes szubmediterrán jellegű területein, például Pécs környékén áttelel és állandó. Napközben látogatja a virágokat, kolibrifélék módjára lebeg előttük, és igen hosszú pödörnyelvével szívja a nektárt. Röpte rendkívül gyors. Hernyói főképpen galajon táplálkoznak, zöld színűek, világos hosszanti csíkokkal. Lepke alakban telel át. Forrás Állat és növényhatározó természetjáróknak Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)