Rudolf Péter született: 1959. 10. 15. "Ha mi árnyak nem... " 91 látogató kedvencei között szerepel. Neked is kedvenced? Akkor jelöld meg te is! Jelentkezz be / regisztrálj az oldalra! 166 látogató jelölte meg, hogy felismeri a hangját. 162 biztosan és 4 csak alkalmanként. Ha felismered a hangját, akkor jelöld meg te is! Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: figyelmeztetés Felhívjuk figyelmedet, hogy az itteni értékek mindig az adatbázis aktuális állapota alapján adódnak, s mivel a szereplő filmek nem képezik az összes szinkronizált film reprezentatív mintáját, ezek a statisztikák nem feltétlenül tükrözik a valós viszonyokat – ahogy bővül az adatbázis, úgy közelítik majd ezen értékek a valódiakat.
Arról, hogyan nem tudunk és hogyan tudunk összekapaszkodni"– fogalmazott a rendező. Kihívást jelent a regényt a film nyelvére lefordítani, mert Fehér Béla egy egészen különös világot teremtett – mondta el Rudolf Péter, hozzátéve, hogy az író "stíljátéka", a regény nyelvezetének közvetítése fontos része a filmnek. A hatszor 52 perces történelmi road movie, amelynek elengedhetetlen kelléke egy zöld delizsánsz (postakocsi), egy-egy nap történetét beszéli el. A Pozsonyból Debrecenbe tartó csomag – benne a Kossuthkiflinek elnevezett "tizenöt diós és ugyanannyi mákos bejgli" – útját követve a néző a találkozik majd egyebek mellett Vödric Demeter cukkerbakkerrel (cukrász), Elepi Kőszállal, Estillával, Swappach Amadéval vagy Batykóval. A sorozatot 107 helyszínen veszik fel, amelyben kiemelkedő helyet foglalnak el a szentendrei Skanzen tájegységei, lakóépületei és belső terei. Több mint 100 színész alakítását láthatják majd a nézők, a főbb szerepeket Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kőszegi Ákos, Haumann Péter, Reviczky Gábor, Kálloy Molnár Péter és Lengyel Tamás játssza.
Péter Rudolf képek Tekintsd meg Péter Rudolf legszuperebb profil képeit, találhatsz régi és új képeket is a színészről és folyamatosan bővítjük a képeket, így érdemes visszatérni, hogy megnézhesd az új képeket is. Ne felejts el lejjebb görgetni, mert lent találod Péter Rudolf fimjeit és sorozatait.
Október 23-a alkalmából összeválogattuk azokat a legfontosabb - és általunk legkedveltebb- magyar filmeket, amelyek mozivászonra vitték az '56-os forradalmat. Családok, disszidensek, hazatérők, vízilabdázók, totógyőztesek és pesti vagányok a lyukas nemzeti lobogó alatt. Szerencsés Dániel (1982) A rendszerváltás előtt nem lehetett olyan filmeket készíteni, amelyek direktben szóltak volna az 1956-os eseményekről, de a diktatúra enyhülésével legalább áttételesen megjelenhetett egy idő után a téma a mozivásznon. Például úgy, hogy a forradalom utóéletével, a hétköznapi emberek mindennapjaira gyakorolt hatásával foglalkoztak a filmek, mint például a Megáll az idő, vagy a Szerelem. Ide sorolható a Szerencsés Dániel is, ami a fiatal Rudolf Péter és Zsótér Sándor főszereplésével két disszidálni készülő srác kalandjain keresztül legerősebben fogalmazta meg a kérdést, mellyel egy egész generáció szembesült: menni vagy maradni? Szamárköhögés (1986) A magyar mozi történelmének talán legzseniálisabb telefonbeszélgetése hangzik el Gárdos Péter filmjében, amikor az amerikai rokonok felhívják a forradalom idején az otthon, bezárkózva izguló családot, ők pedig virágnyelven próbálnak meg tudósítani a nagy eseményekről.
A feltárást az MTA Régészeti Intézetének munkatársai végezték, a leletegyüttest a területileg illetékes Rippl-Rónai Múzeumba helyezték el Kaposváron, de a feldolgozás után a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításrészében mutatkozik be először. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
A derekegyházi lánc finom, jó minőségű ezüstből készült, a láncszemek kialakítása egy gondos, nagy szakértelemmel bíró mester kézügyességéről tanúskodik. A lánc a fej mögött futott, és két végét sodrott ezüstdróttal egy-egy gömbsorcsüngős fülbevaló karikájához erősítették. A gömbsorcsüngős fülbevaló a honfoglaló magyar nők egyik kedvelt ékszere volt. Több típusa is ismert a feltárt régiségek között, van ahol valódi gyöngyök díszítették a függőrészt, míg más esetekben préselt lemezes tagokból alakították ki a gömbsort, de nem volt ismeretlen a dísz öntött megformázása sem. A derekegyházi fülbevalók háromszög alakú karikáihoz négy-négy lemezes ezüstgömbből kialakított csüngőrész kapcsolódik. Nem múlt el nyomtalanul… - Honfoglalás kori leletek Pest megyében - Nem múlt el nyomtalanul… - Honfoglalás kori leletek Pest megyében Archeologia. A láncékszerek más esetekben megfigyelt viseleti szokása szerint elképzelhető, hogy a láncot a fülbevalóval együtt a pártára rögzítve viselték. A RUHADÍSZEK A kaftánveretek feltárás közben A 10. században élt eleink ruházatáról nagyon kevés konkrét információval rendelkezünk. Főként a történeti forrásokból valószínűsítjük, hogy a gazdag családok tagjai minden bizonnyal bizánci brokátból és selyemből készített ruhákat viseltek, amelyeket aranyozott ezüstveretekkel díszítettek.
A helyzet akkor változott meg gyökeresen, amikor a megalakuló vidéki múzeumok, múzeumi egyesületek egyre több olyan leletet fogadtak be, melyek korábban Budapestre kerültek volna. Honfoglalás lap - Megbízható válaszok profiktól. 1945-ig a jelentős vagy látványos leletek tekintélyes része azonban továbbra is – vásárlás, ajándékozás révén – a Nemzeti Múzeumot gyarapította. 1926 után, a korábbi évtizedekhez képest, ugrásszerűen megnőtt a teljesen vagy nagyobb részt feltárt temetőkből származó zárt leletanyagok száma, jóval nagyobb lehetőséget biztosítva a tudományos elemzésre. Ez a folyamat az önállóvá válás után még karakterisztikusabbá vált, szórvány anyag 1953 után alig került be a gyűjteménybe. Mindez azonban azt is eredményezte, hogy igazán látványos, a különböző kiállítások "sztárdarabjainak" számító egyedi tárgyakkal az immár önálló gyűjtemény lassan gyarapodott.