A PVC-hez különböző lágyítókat adnak, így különböző keménységű műanyagok készíthetők. PVC-ből készülnek fóliák, csövek, padlóburkolatok és számos használati tárgy. Veszélyei [ szerkesztés] A vinil-klorid mérgező tulajdonságú. Klórmetán – Wikipédia. Keringési zavarokat idézhet elő, a máj és a lép károsodását okozhatja. Májrákot okozhat hosszabb behatás esetén. Források [ szerkesztés] Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet Furka Árpád: Szerves kémia Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai. Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp Vegyészeti Lexikon, 1984 Műszaki Könyvkiadó, ISBN 963-10-4749-0 Hivatkozások [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85143414 GND: 4188331-7 BNF: cb119665347 KKT: 01048640
Előállítása [ szerkesztés] A klórmetán előállítható metanolból sósavval: Gyártják metánból is katalizátor jelenlétében végzett klórozással is. Körülbelül 90%-os termeléssel állítható elő klórmetán metán és klórgáz 9:1 arányú elegyéből, ha cérium-kloridot is tartalmazó, 450 °C-ra melegített réz(II)-klorid kontakton vezetik át. Laboratóriumban előállítható enyhén melegített konyhasóoldatba dimetil-szulfát csepegtetésével is. Felhasználása [ szerkesztés] Metilezőszerként használják (metilcsoport beépítésére O, S, N, C atomokra). Erre a célra azért nem a legalkalmasabb, mivel kisebb a reakciókészsége, mint a brómmetáné vagy a jódmetáné, illetve gáz halmazállapota miatt körülményes vele dolgozni. Elsősorban a festékiparban, egyes purinok szintézisekor és metil-cellulóz előállítására alkalmazzák. Nem tudom a kemia házimat! Tudnatok segiteni? 1. Kén dioxid és hidrogén klorid.... Korábban hűtőgépekben is alkalmazták, ma már toxicitása miatt erre nem használják. Felhasználják műanyagok, szilikonok előállítására is. Források [ szerkesztés] Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai Hivatkozások [ szerkesztés]
A klóretán vagy etil-klorid egy halogénezett szénhidrogén, az etán klórtartalmú származéka. Színtelen, szúrós szagú, gyúlékony gáz, könnyen cseppfolyósítható. [5] A klóretán gőze kábító, narkotikus, gyengén altató hatású. Vízben és kloroformban csak kis mértékben oldódik, de jól oldható alkoholban és éterben. Hydrogen klorid szerkezeti képlete. [1] A cseppfolyósított klóretánt a gyógyászatban helyi érzéstelenítésre használják. Kémiai tulajdonságai [ szerkesztés] Vizes oldatban hidrolizál, különösen, ha lúgok vannak jelen. A hidrolízis termékei az etanol és a sósav. Ez egy szubsztitúciós reakció. Gyúlékony gáz, lángja zöldes szegélyű. Az égésének termékei a víz, a szén-dioxid és a sósav, de az égéstermékek között a mérgező foszgén is megtalálható. Fizikai tulajdonságai [ szerkesztés] Hármaspontja -138 °C [6] Fagyáspontja -136 °C, fagyáshője 4, 45 kJ/mol Forráspontja +15, 8 °C, párolgáshője 24, 6 kJ/mol Kritikus pontja 182, 7 °C 52, 4 bar nyomáson; sűrűsége 330 kg/m³ A fentiekből következően nulla celziusz fokon lehet akár folyadék és gőz is; szobahőmérsékleten viszont már csak gőz.
Szobahőmérsékleten csaknem minden molekula a v = 0 rezgési alapállapotban van. Ahhoz, hogy egy HCl molekula a v = 1 állapotba gerjesztődjön, körülbelül 2880 cm −1 -es infravörös gerjesztés szükséges. Ezt a Q-ágba tartozó abszorpciót szimmetria tiltott volta miatt nem figyelhetjük meg. Ehelyett két jelcsoport (P- és R-ágak) észlelhető, melyeket a molekula forgása okoz. A kvantummechanikai kiválasztási szabályok miatt csak bizonyos forgási módusok megengedettek. Ezt a J forgási kvantumszám jellemzi, J = 0, 1, 2, 3,.... A kiválasztási szabályok szerint ΔJ értéke csak ± 1 lehet. E(J) = h·B·J(J+1) B értéke sokkal kisebb, mint ν·e, ezért a molekula megforgatásához sokkal kisebb energia szükséges, az átlagos molekulák esetén ez az energia a mikrohullámú tartományba esik. Hidrogén-klorid – Wikipédia. A HCl molekula rezgési energiája azonban már az infravörös tartományba esik, így a molekula forgási-rezgési módusait mutató spektrum kényelmesen felvehető egy hagyományos gázcella és infravörös spektrofotométer segítségével. A természetben előforduló klór két izotópból áll, ezek a 35 Cl és 37 Cl, arányuk közelítőleg 3:1.
bongolo {} megoldása 5 éve 4. Az első sor is hidrogén-klorid, csak fél mol. Annyi mol, amennyi elé van írva. A tömege: ki kell számolni egy molnak a témegét és felezni. 1 mol tömege pedig: a periódusos táblában benne van az anyagok relatív atomtömegei. H: 1, Cl: 35, 5, F: 19. Mondjuk a HF (hidrogén-fluorid) esetén van benne 1 H atom, annak a relatív atomtömege 1, a fluoré 19, együtt minden az 20. Ha ez 1 mol lenne, akkor 20 gramm a tömeg, de 2 mol, ezért 40 g. A második sorban kiszámolod a HCl relatív molekulatömegét ugyanígy, és a 10-szerese lesz a tömeg. Nem akarom helyetted megcsinálni, próbald meg, szerintme menni fog. Ha nem, szólj. 5. Hidrogén-fluorid/bromid/jodid. A szerkezeti képlet olyan, hogy vonal jelzi a kötést. Ezeknel egyetlen kötés van, mert a külső héjon 1 elektron hiányzik a VII főcsoportba, és 1 többlet van a hidrogénnél, 1-szeres kovalens kötés lesz. Tehát pl. a hidrogén-jodid ilyen lesz: Szerkezeti képlet: H-I Összegképelt: HI 1 mol tömege: megint a periódusos táblából: H=1, I=127, tehát 1 mol = 128 g A többi is hasonlóan megy.
Bár a kétféle izotópot tartalmazó molekulák rugóállandói nagyon hasonlóak, a redukált tömeg különbsége miatt a forgási energiák eléggé eltérnek ahhoz, hogy az abszorpciós vonalak alaposabb tanulmányozásával ezek a dublettek megfigyelhetők lehessenek. A dublett vonalainak intenzitásaránya ugyanúgy 3:1. Jegyzetek Szerkesztés ↑ Perrin, D. D. Dissociation constants of inorganic acids and bases in aqueous solution. Butterworths, London, 1969. ↑ Hydrogen Chloride. Gas Encyclopaedia. Air Liquide ↑ a b c A hidrogén-klorid (BGIA GESTIS) [ halott link] ↑ a b Hans Breuer. Atlasz – Kémia, második, javított kiadás, Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó, 191. o. (2000). ISBN 963 926124 6 ↑ szerk. : Náray-Szabó Gábor: Kémia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 355. (2006). ISBN 963 05 8240 6 ↑ a b Römpp vegyészeti lexikon: Második kötet F–K. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 457. (1982). ISBN 963 10 3813 0 ↑ Greenwood, N. N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1102. (1999). ISBN 963-18-9144-5 ↑ Natta, G. (1933).
Az oxidáló hatású anyagok (például nátrium-hipoklorit azaz hypo, kálium-permanganát, kálium-klorát stb. ) a hidrogén-kloridot elbontják és ekkor klórgáz fejlődik belőle. Szerkezete és tulajdonságai Szerkesztés 77 K-es DCl por neutrondiffrakciós vizsgálattal meghatározott szerkezete. HCl helyett DCl-t használtak, mivel a deutériummagot könnyebb észlelni, mint a protont. A "végtelen" DCl láncokat szaggatott vonalak jelölik A szilárd HCl 98, 4 K-en fázisátmeneten megy keresztül. Az anyag porröntgendiffrakciós vizsgálata alapján a szerkezet az átmenet során rombosból köbös rendszerűvé változik. A klóratomok mindkét szerkezetben lapközéppontos rácsot alkotnak, ám a hidrogének helyzetét nem lehet meghatározni. [8] A spektroszkópiai és dielektromos jellemzők vizsgálata, valamint a DCl (deutérium-klorid) megállapított szerkezete alapján a HCl szilárd fázisban zegzugos láncokat alkot, ugyanúgy, mint a HF (lásd a jobb oldali ábrát). [9] A HCl oldhatósága (g/l) a szokásos oldószerekben [10] Hőmérséklet (°C) 20 30 50 Víz 823 720 673 596 Metanol 513 470 430 Etanol 454 410 381 Éter 356 249 195 Infravörös (IR) abszorpciós spektrum Dublett vonal az IR-spektrumban, melyet a klór izotóp-összetétele okoz A gázállapotú hidrogén-klorid – oldalt bemutatott – infravörös spektruma számos éles abszorpciós vonalat tartalmaz, melyek 2886 cm −1 (~3, 47 µm-es hullámhossz) körül csoportosulnak.
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia A magyarság kézikönyve Képzőművészet A gótika építészete Teljes szövegű keresés A gótikus művészet a 12. század közepén Franciaország ile-de-France-nak nevezett középső részén született meg. A magyar királyság területén már néhány évtized múltával megjelent, elsőként a Franciaországtól keletre eső országok közül. Ettől kezdve a 16. század elejéig jelen volt, eleinte mint a késő román művészet, a korszak végén pedig mint a reneszánsz alternatívája. Esztergom, az egykori királyi palota kápolnája (1200 körül) Az új építészeti stílus az épületek szerkezetét ugyanúgy átformálta, mint az építészeti ornamentika elveit. Kezdettől észlelhető a gótikus építőmesterek azon törekvése, hogy a tömör falakat áttört, könnyed támszerkezettel váltsák ki, és az így keletkezett óriási nyílásokat ablakokként értelmezzék. Gótika építészet jellemzői kémia. A fénnyel teli templomépületeket karcsú pillérekkel osztották meg, és a magas tereket könnyen áttekinthető, világos szerkezetű, bordás boltozatokkal fedték le.
A gótikus stílus Magyarországon - fontos terjesztője volt a stílusnak a ciszterci rend, amely Magyarországon is jelen volt - az ő építészetük hatott az esztergomi királyi kápolna építőire is - elkezdték építeni a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomot, és a Szent Miklós-templomot - jelentős gótikus emlékek voltak a korai időkből még a soproni Bencés (Kecske) templom, a felvidéki várak, és sok falusi templom is - Nagy Lajos építette meg a budai várkápolnát, és magasabb színvonalra fejlesztette Visegrádot. Gótika építészet jellemzői angliában. Ő építette meg Diósgyőr várát is, ami szabályos négyszög alaprajzú királyi rezidencia, nagy termekkel, kétszintes kápolnával - a magyar gótika Zsigmond alatt virágzott, az ő uralkodása idején épült a budai Friss-palota, a bazilikális rendszerű templomokat csarnoktemplommá építette át - a nagyurak is jelentős építkezéseket folytattak. Ekkor épült ki Siklós, Csesznek, Gyula és Kisnána vára. A városok fejlődése felgyorsult, a legtöbb városfal is ekkortájt épült - Mátyás alatt Európában körülbelül harmadik országként, Magyarországra is betört a reneszánsz, de a gótika még sokáig élt.
A további fejlődés megfigyelhető a laoni, chartres-i, reimsi katedrálisokon; utóbbi gyönyörű szobrairól is híres. A világi gótikus épületek közül figyelmet érdemel St. Quentin és Arras városháza, valamint a roueni, pierrefondsi stb. paloták és kastélyok. - A németalföldi ~ legszebb példája a löveni városháza, melyhez Brüsszel, Gent és Brügge középületei csatlakoznak; legtöbbjét harangtorony is díszíti. - Angliában a ~et Guillaime de Sens honosította meg, aki 1175-78: a →Canterbury ben a katedrálist újjáépítette. Az ang. gótika később eltér a fr-tól; jellegzetessége, hogy a konstruktivitással szemben a dekorativitást hangsúlyozza. - Németországban a ~ később fejlődött ki, mint Angliában, mégis tisztábban jelent meg, és sajátos nemzeti vonást vett föl. Első igazi gótikus tp-a 1235-83: a marburgi Szt Erzsébet-tp. ( →Erzsébet, Árpádházi), csúcspontja 1250: a freiburgi Münster. A strassburgi szegyh. Gótika - építészet. a fr. katedrális-stílust fejleszti tovább. A meisseni dóm a 14-15. sz: nyerte mostani alakját.