shopping_cart Nagy választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat thumb_up Nem kell sehová mennie Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
Széleskörű kínálat Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat Egyszerű ügyintézés Vásároljon egyszerűen bútort online. account_balance_wallet Több fizetési mód Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
A speciális tolóajtó vasalatok közt a DIVA a legnépszerűbb. Ez nem véletlen, a szerelvény... Gardrób rendszereinkhez Új 25 kg-os gardrób középre csillapító Minden igényt kielégítő kínálat Sokoldalú megoldás üvegajtókhoz Egyedi megjelenésű rendszer Frissített fogantyú kínálat MWE Új harmonikaajtó vasalatok Megújult korpusz előtt futó rendszer Egyszerű és gyors bútorösszekötő rendszer Egyedi műszaki megoldások
Egybeforrnak, hiszen a két élet is egy volt, elválaszthatatlan egész. S ezért szerelmi történet is ez a könyv, persze az is a maga rendhagyó módján. Ez a szerelem maga volt a teljesség, csata, amelyben a szerelmesek megnyerték egymást, s elvesztették önmagukat. "Krúdy Gyulát is láttam egyszer a Zeneakadémián, egy Ady-esten, Ascher Oszkár és Péchy Blanka szavalt. Krúdy kényelmesen keresztbe vetette a lábát, és – miért, miért nem – csak arra emlékszem, hogy zöld nyilas, fekete selyemharisnya feszült a bokáin. " (Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának) Költőként indult, de 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta. A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles. Szabó Magda számos ifjúsági művet és meseregényt is írt. Első versesköteteit az újholdas stílus jellemezte, a sikert A Freskó és Az őz című regényei hozták meg.
Anyja arra nevelte őt, ami mindig átsegítette őt a nehézségeken, bármi is történt: "A szél is megfordul. Kicsit mindig lehetsz szomorú. De bízzál az életben. Nem ok nélkül kaptad. " "A nő erős, bátor, és ha felismeri a maga küldetését, mindenre képes és alkalmas" Ez volt az ő hitvallása, és neki minden kétség nélkül sikerült is mindez. Debrecenben diplomát szerzett latin-magyar szakos tanárként és bölcsészként, eleinte a helyi leányiskolában tanított, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett 1945-ben. 1947-ben férjhez ment Szobotka Tibor íróhoz, akivel 35 éven át élt házasságban, a férfi haláláig. A politika, mint oly sokaknak, az ő életébe is beleszólt: amikor 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, még aznap vissza is vonták tőle, sőt származása miatt kirúgták az állásából, és feketelistára került, a következő kilenc évben nem is publikálhatott Szabó Magda. 1958 után regény- és drámaíróként tűnt fel, hátrahagyva a költészetet. A Freskó és Az őz című regényei országos ismertséget és elismertséget hoztak számára.
Fotó: Valuska Gábor "Átok arra, aki engem munkámban meggátol" – a gépelt papírlap még mindig ott hever Szabó Magda írógépében. Jövőre lesz tíz éve, hogy elhunyt az író, aki regényeiben szélesre tárta olvasói előtt a sírig tartó szerelmekkel, évtizedes sérelmekkel, generációkon átívelő szenvedélyes érzelmekkel teli világának kapuját. Egy olyan fájdalommal és hétköznapi varázzsal teli világét, melyben saját családja ugyanolyan fontos szerepet játszott, mint szülővárosa, Debrecen, vagy akár a magyar irodalom nagyjai. 2017-ben ünnepeljük Szabó Magda születésének századik évét, ebből az alkalomból pedig a Jaffa Kiadó megjelenteti az írói életmű legfontosabb köteteit. Elsőként Az ajtó, az Ókút, a Freskó, a Pilátus és A pillanat jelent meg, a következő kötet a Für Elise lesz. Élete utolsó éveit Szabó Magda Kerepesen töltötte, keresztfia házában. "Ha most élne, csend lenne a szobájában, mert biztosan olvasna" – meséli róla kerepesi otthonában Tasi Géza, akivel a külföldi sikerekről, a Für Elise soha el nem készült második részéről, és a kilincsre akasztott latin szavakról is beszélgettünk, közben pedig egy hattyúdíszes porcelánkancsó története is szóba került.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus. 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Az édesapja jogász volt, de azt nem igazán szerette – az irodalom volt a mindene Szabó Eleknek is. " Szabó Magda 85 éves volt, amikor 2002-ben megjelent az élete korai éveiről szóló Für Elise, amely hamar bestseller lett, ám amelynek soha nem készült el a tervezett második része. És bár a keresztfiának elmesélte, hogy mit tervez a második kötetben, leírni végül nem írt le belőle semmit. Különben sem írt vázlatokat: "Fejben megcsinálta, és rögtön leült az írógéphez, majd amit leírt, azt javítgatta". Életének utolsó napjai főleg olvasással teltek. "Ha most élne, csend lenne a szobájában, mert biztosan olvasna. Úgy is halt meg, kiesett a könyv a kezéből, és elaludt. "
"Ez a könyv azért íródott, mert pár esztendővel ezelőtt egy régiségkereskedésben megvettem egy arasznyi, széles szájú, kék porcelánkannát, amelyen lótuszok között kék hattyú tollászkodott" – ezekkel a szavakkal kezdődik a Régimódi történet, melyet Szabó Magda édesanyja halála után vetett papírra, és amely egy egész országot ismertetett meg a Jablonczayak életével. A kannának ugyanakkor külön története van. Szabó Magda bátyja ugyanis egyszer vendégségben járt az írónőnél, aki teával kínálta. A férfi a kancsót a kezébe fogta, és csodálkozva kérte számon a húgán, hogy hol a ragasztás nyoma. Az írónő nem értette, miről beszél, hiszen alig egy éve vette a kancsót. A bátyja megharagudni látszott: "Menj a csodába (…) Hiszen én törtem el". Később mesélte csak el, hogy gyerekkorukban ugyanilyen porcelánkannát használtak, a hattyús hasonmását. "A Szent Anna utcai lakásban volt egy hattyús kannánk, ő eltörte, kidobták, elfelejtettük, elfelejtettem. Én bizonyosan, hogy igen. Az a valaki, aki újévi üdvözleteket ír újabban, esküvőre jár, konfirmációra, rekviemre, összekeresgéli a rokonait, vizitel, vendéget hív, az az idegen, az nem" – olvasható a Régimódi történe t első oldalain.
Nos, Gerhardnak annyira megtetszett Magda, hogy megkérte testvérér, hogy mutassa be őket egymásnak, a két fiatal pedig hamar egymásra talált, annak ellenére, hogy más dolgok érdekelték őket. Gerhard a kémia szerelmese volt, Magda pedig az irodalomé, habár a férfi szeretett fotózni is, barátnője személyében pedig új kedvenc modellre lelt. Dúlt a szerelem, el is jegyezték egymást, kapcsolatukból azonban sosem lett házasság, ugyanis eltávolodtak egymástól a háború miatt, ahol Gerhard élelmiszervegyészként dolgozott, majd hadifogságba esett. Magda levelei a külön töltött idő alatt egyre ritkultak, hamar kialudt benne a párja iránt érzett szerelem és szenvedély, utoljára pedig 1956 után találkoztak, amikor a férfi Budapestre jött és meglátogatta egykori szerelmét. Hiába volt ekkor még mindig szerelmes az íróba, korábbi jegyese visszautasította őt, és nem tartott vele Bécsbe annak ellenére sem, hogy Magda az osztrák város hatalmas rajongója volt egész életében. Egy valakinek azonban mégis sikerült megbabonáznia őt, méghozzá Szobotka Tibornak, akihez 30 évesen, 1947-ben ment feleségül, és akit élete szerelmének tartott – a férfi azonban nem Gerhard volt, aki egyből viszonozta volna Magda érzelmeit, ugyanis hatalmas szenvedélyéről, a nőkről eleinte nem tudott lemondani az írónő kedvéért sem.