Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
5 ° SmartCross-Lase... 26 990 Ft 27 840 - Készlet erejéig Rotációs lézer készlet, BeamControl-Master 120 136 990 Ft 137 840 - Készlet erejéig Forgatható vonallézer Laserliner SUPERLINE 2D 081.
Világszerte csökken a ragadozó madarak száma – figyelmeztetnek a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban, írja az MTI. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a BirdLife International nevű szervezet adatainak legfrissebb elemzése szerint a világszerte élő 557 ragadozómadárfaj 30 százaléka mérsékelten fenyegetett, sebezhető, veszélyeztetett vagy súlyosan veszélyeztetett. Utóbbiak közé 18 faj tartozik, köztük a majomevő sas és a csuklyás keselyű is. Gerardo Ceballos, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint egyes fajok bizonyos területekről pusztulhatnak ki teljesen, ami azt jelenti, hogy többé nem töltik be csúcsragadozói szerepüket az adott ökoszisztémákban. – A szirti sas Mexikó nemzeti madara, mára azonban alig maradt belőle néhány egyed az országban – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy egy 2016-os számláláskor mindössze 100-ra becsülték a mexikói költőpárok számát. Madarak Szigete • Téma megtekintése - Fehérfejű rétisas - Cambridge, Maryland, USA (kamera). A hárpiák egykor széles körben elterjedtek voltak Dél-Mexikóban, valamint Közép- és Dél-Amerikában, ám a fakitermelés miatt mára drasztikusan csökkent az elterjedési területük.
Világszerte pusztulnak a ragadozó madarak 2021. augusztus 31., kedd, 12:04 Világszerte csökken a ragadozó madarak száma - figyelmeztetnek a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban. Világszerte pusztulnak a ragadozó madarak – Magyar Állatvédelem. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a BirdLife International nevű szervezet adatainak legfrissebb elemzése szerint a világszerte élő 557 ragadozómadárfaj 30 százaléka mérsékelten fenyegetett, sebezhető, veszélyeztetett vagy súlyosan veszélyeztetett. Utóbbiak közé 18 faj tartozik, köztük a majomevő sas és a csuklyás keselyű is. Gerardo Ceballos, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint egyes fajok bizonyos területekről pusztulhatnak ki teljesen, ami azt jelenti, hogy többé nem töltik be csúcsragadozói szerepüket az adott ökoszisztémákban. "A szirti sas Mexikó nemzeti madara, mára azonban alig maradt belőle néhány egyed az országban" - jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy egy 2016-os számláláskor mindössze 100-ra becsülték a mexikói költőpárok számát.
Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve január tizenhat és tizennyolc között 12-ik alkalommal szervezte meg a Magyarországon telelő sasok éves számlálását. Az egy időben történő megfigyelések miatt "sasszinkronnak" nevezett kezdeményezésen igen nagy létszámú, háromszázkilencvennégy felmérő vett részt. Idén nagyobb lett a megfigyelt területek száma és területe is. Ezek érintették az ország legjelentősebb ismert sas-telelőhelyeit, ebből következően a lehető legjobb, legpontosabb képet alkothatunk a Magyarországon tartózkodó fajokról és ezek számáról. A ragadozó madarak vérbeli vadászok - a zsákmányszerzés mindenre elszánt és ördögien ügyes bajnokai a madarak birodalmában. Fehérfejű szirti sas.upenn.edu. A levegő éles szemű urai; fegyvereikkel, a hajlított karmokkal és a kampós csőrrel sokféle állatot ejtenek el és tépnek szét. A"ragadozó madarak" megjelölés leggyakrabban a Falcortiformes (sólyom-alakúak) rendjébe tartozó madárfajok megjelölésére szolgál. Ez a nagy és szerteágazó madárrend közel háromszáz fajt ölel fel, köztük a különféle sasokat, héjákat, ölyveket és sólymokat.
A tanulmány szerint inkább a napközben aktív ragadozómadarak, mint a sólyom-, a sas- vagy a keselyűfélék állománya zsugorodott – mintegy 54 százalékkal –, míg az éjszak aktív fenyegetett fajoknál (baglyok) ez az arány 47 százalék. A veszélyeztetett fajok azonnali figyelmet igényelnek, ugyanis az állománycsökkenés tendenciája a mai napig tart. Hogy mik jelentik a legfenyegetőbb problémákat a ragadozómadarakra? – az élőhelyek elvesztése, a klímaváltozás és a mérgező anyagok, magyarán az emberi beavatkozás közvetlen vagy közvetett tényezői. Csak egy példa a sok közül: a DDT rovarméreg kijuttatása Amerikában a fehérfejű rétisasok tojáshéjának elvékonyodását eredményezte, és csak 1972-től, a szer visszavonásától kezdett lassan regenerálódni a populáció. Fehérfejű szirti sas www. A rágcsálóirtók azonban további fenyegetést jelentenek a ragadozómadarakra szerte a világban. És bizonyos haszonállatok kezelésére használt gyulladáscsökkentő készítmények is tömeges keselyűhullást okoztak Dél-Ázsiában, miután az elhullott haszonállatok tetemeiből táplálkoztak.
A tanulmány szerint a döntően napközben aktív, fenyegetett ragadozó madarak – úgy mint a sólyom, a sas és a keselyű – 54 százalékának zsugorodott a populációja, míg az éjszaka aktív fenyegetett fajoknál – például baglyok – ez az arány 47 százalék. A szakemberek szerint mindez azt jelzi, hogy a populációcsökkenésért felelős tényezők még mindig fennállnak, és ezek a fajok azonnali figyelmet igényelnek. A ragadozó madarakra az élőhelyeik elvesztése, a klímaváltozás és a mérgező anyagok jelentik a legnagyobb fenyegetést világszerte. Egy nagy hatású rovarméreg (DDT) a fehérfejű rétisasok tojása héjának elvékonyodásához és populációinak megtizedelődéséhez vezetett Észak-Amerikában. A veszélyes kemikáliát betiltották az Egyesült Államokban 1972-ben, aminek nyomán a populációk mostanra regenerálódtak. Világszerte csökken a ragadozómadarak száma | National Geographic. A rágcsálóirtók és a vadászlövedékekben lévő ólom azonban továbbra is fenyegetést jelent a ragadozó madarakra, mivel nagy részük rágcsálókon és elhullott állatokon él. Egy haszonállatok kezelésére használt gyulladáscsökkentő gyógyszer a keselyűk tömeges pusztulását okozta Dél-Ázsiában.