Szeptember végén számos országban "ünnep" a kávé világnapja, a kávézók és kereskedések akciókkal, különleges kóstolókkal, izgalmas kávéitalokkal várják a vendégeket Európa-szerte és a tengerentúlon is. Magyarországon kilencedik alkalommal fognak össze a szakma képviselői, és tehetséges, alkotókedvű baristák avatják be a közönséget a kávé ízgazdag világába október 3-án, vasárnap. A belépőjegy árában korlátlan kávékóstolást biztosítunk, mellé a BWT gondoskodik az ingyenes tisztított vízfogyasztásról, és számos programmal várjuk vendégeinket az Akvárium Klubban. Természetesen vásárolni is lehet A Kávé Napján, hiszen a kiállítók izgalmas szemeskávékkal, kapszulás kollekciókkal, kávés eszközökkel készülnek az eseményre. Idén is szerepet kap a fenntarthatóság az eseményen, ezért minden vendégünk számára újrahasznosított kávéspoharat adunk ajándékba, melyet a standokon cserélhetnek és a rendezvény végén hazavihetnek. A hatályos jogszabályoknak és a helyszín házirendjének megfelelően a rendezvény kizárólag védettségi igazolvánnyal vagy 48 órán belüli negatív PCR teszttel látogatható.
Részletes életrajzát a linkre vagy a képre kattintva olvashatod el. A több mint 300 éves páros A kávét legtöbbször egy pohár vízzel együtt szolgálják fel. A szokás 1670-es évekbeli Ausztriáig nyúlik vissza. A bécsi kávéházakban kezdték, szakértők javaslatára a kávét ezüst tálcán, egy pohár víz kíséretében felszolgálni. Számos tévhit kering manapság is arról, hogy miért szervíroznak vizet a kávé mellé. Mi az igazi funkciója a kísérőnek? Korábbi cikkünkben megtalálod a választ a kérdésre, kattints a linkre. A tökéletes kávé mellé minőségi kísérő dukál. Párosítsd kedvenc kávédat a selymes ízű Monti ásványvízzel a maximális gasztronómiai élményhez! Ismerd meg a Káli-medencében felszínre törő, kiegyensúlyozott ásványi-anyag tartalmú ásványvizet, és rendeld házhoz díjmentesen! További információkért kattints a linkre! TOVÁBBI HÍREK Mit jelent a fenntarthatóság? 2022. 04. 01 Napjainkban egyre gyakrabban hallott kifejezés a fenntarthatóság. Azonban a fogalom nagyon összetett, szerteágazó, és manapság egyre többször használják olyankor is, amikor nem lenne szabad.
A szerzetesek pedig rákaptak, és később rájöttek, hogy ha még meg is pörkölik a bogyókat és italt főznek belőle, jobb lesz az íze, hatása pedig megmarad. A legősibb legenda szerint Gábriel arkangyal közvetítésével Allah adott egy csésze, gyógyító italt Mohamednek, ami fekete volt. Miután a próféta megitta, negyven férfit legyőzött, és negyven nőt lefektetett. Egy másik történet szerint egy száműzött szufi bölcset a kávécserje gyümölcse mentett meg az éhhaláltól. A következő legenda egy Phazes nevű arab orvoshoz köti a kávé felfedezését, aki 900-ban a kávét orvosságként említette. Ami biztosnak tűnik, az az, hogy az arab világban itták először a kávét és az arabok ismertették meg a világgal a kávécserje örökzöld terméséből, a kávébabból, és vízből készülő koffeintartalmú italt. Elterjedése A kávét először a 15. században, Jemenben kezdték el termeszteni, ahol teraszos gazdálkodást folytattak. A kávézás szokását mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, innen terjedt tovább a kávé fogyasztása az egész Közel-Keletre.
Szeptember 29 a Kávé Világnapja, így arra gondoltuk, hogy pár mondatban mi is megemlékezünk a korán kelő ember legjobb barátjáról! A Kávé Világnapja Japánból indult hódító útjára 1983-ban, ám csak 2009 óta ünnepeljük hivatalosan is ezen a napon a koffeines nedűt. A legenda születése A kávézás nagy hagyományra tekint vissza, így nem csoda, hogy születését is legendák övezik. Nevét minden bizonnyal az etióp Kaffa tartományról kapta, és innen ered az egyik története is: Kr. e. 300 körül egy Káldi nevű kecskepásztor észrevette, hogy állatai jóval élénkebbé válnak egy bizonyos bogyó lelegelése után. A pásztor nem volt rest, ő maga is megkóstolta a bogyót, amitől magán is hasonló tüneteket tapasztalt. Egyúttal azonban meg is ijedt, attól tartott ugyanis, hogy valamiféle méreg okozza a termés energizáló hatását. Vitt hát belőle a közelben található apátságba, ahol végül a szerzetesek is rákaptak, sőt kiderítették, hogy nagyon finom, ha megpörkölik és italt készítenek belőle. Természetesen nem ez a kávé születésének egyetlen története, egy ősi legenda szerint ugyanis Gabriel arkangyal közvetítésével Allah adott egy fekete, gyógyító italt Mohamednek, aki olyannyira erőre kapott a kávétól, hogy 40 férfit is legyőzött.
13. 1785-ben Poroszországban kávéforradalom tört ki, mert a törvény szerint csak nemesek, papok és magas rangú tisztek fogyaszthatták, és a nép ezt roppantmód nehezményezte. 14. A legnagyobb kávéfogyasztó országok az Egyesült Államok, Franciaország és Németország. Ezen nemzetek fiai és lányai a világ kávéfogyasztásának 65 százalékáért felelősek. 15. Évente 500 milliárd csésze kávét fogyaszt a világ, ez naponta 1, 37 milliárd csésze, azaz 57 millió csésze óránként, 956 ezer csésze percenként, és 16 ezer csésze másodpercenként. 16. A világ vendéglátásának legdinamikusabban fejlődő ágazata a kávézóké: évente 7 százalékkal nő a számuk világszerte. A növekedés fő motorja Ázsia feltörekvő piacai, amelyekben a lakosság hagyományosan a teát részesítette előnyben, de napjainkban a trend megváltozni látszik. 17. A legtöbb csésze kávé fejenként a skandináv országokban fogy, egy főre vetítve Norvégia vezet, majd Finnország, Svédország és Dánia. Forrás:
A belépő a programokon való részvétel mellett a korlátlan kóstolást is biztosítja a standoknál. A barista szakma színe-java és remek hangulat várja a látogatókat a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyén egész nap. JEGYEK A HELYSZÍNEN VÁSÁROLHATÓK! További infók: Facebook:
A nyolcvanéves mester a fiataloknak, tanítványainak és az ismeretleneknek is azt üzeni: ne a divatjelenségeket kövessék, hanem próbáljanak önmaguk lenni. Alig tértek vissza művei a Római Magyar Akadémiáról, Marton László már a másik nagy európai metropolisba készül: november végén a Párizsi Magyar Intézetben mutatják be szobrait. Amikor azt kértük tőle, fogalmazzon meg valamiféle ars poeticát, így válaszolt: "A művészetet egy ponton túl nem lehet elemezni, mert úgy járunk, mint amikor kezünkbe veszünk egy pillangót, hogy közelről vizsgáljuk meg, közben ujjaink között szétporlad a lepke szépsége. A művészetet magyarázni lehet, de megmagyarázni lehetetlen. Marton László szobrászművészre emlékeztek Tapolcán (veol.hu) – hirbalaton.hu. Goethe szerint a művészet a kimondhatatlan tolmácsa. "
Az olyan munka, ami taszít, az elveszik" - írta a honlapján olvasható ars poeticában Marton László. Nem térkép e táj – Marton László: Fekvő nő szobra a hajóállomásnál. A háromszoros Munkácsy Mihály-díjas, érdemes és kiváló művész több mint fél évszázados, nemzetközileg is számon tartott művészi pályafutása elismeréseként 2003-ban részesült Kossuth-díjban. A Fővárosi Körgyűlés szeptember 25-én választotta meg Marton Lászlót Budapest díszpolgárává. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Bereczky Loránd (MTI) – A könyvet forrásértékű memoárnak, mérföldkőnek nevezte Bereczky Loránd művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria címzetes főigazgatója. Mint kifejtette, a kötet a szobrász személyes vallomásait tartalmazza mini esszék formájában gyermekkoráról, pályakezdéséről, az egyes művekhez fűződő gondolatairól. A kötet végén hatalmas információanyag található, amely az összetett életműben ugyanúgy pontosan eligazítja az érdeklődőt, mint a kutatót. Minden alkotásról jegyzék van hiteles adatokkal, fénykép-dokumentumokkal, ami az özvegy, Marton Marianna, valamint lánya, Marton Kinga szerkesztői munkájának köszönhető – hangsúlyozta a művészettörténész. Az Életutam című kétnyelvű (magyar-angol) kötetben, amely a Kner Nyomdában készült, Marton László (1925-2008) 784 műve, köztük budapesti és országszerte felállított köztéri szobra, portréja, kisplasztikája, valamint több mint 300 akvarellje és rajza található. Marton lászló szobrász. Bereczky Loránd szerint ezekről a képekről sugárzik, hogy szobrász készítette őket, mert érzi a teret, benne él.
15. Marton László, szobrász (1925): Beethoven portré (1961) | 50. grafikai aukció | ARTE | 2011. 10. 01. szombat 11:30 | axioart.com. 1980 • Tihanyi Múzeum, Tihany 1981 • Szilády Galéria, Kiskunhalas 1983 • Galerie Marktschlösschen, Halle • Senlis 1984 • Balatoni Múzeum, Keszthely 1986 • Budapest Galéria, Budapest, Budapest 1988 • Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa • Marton Galéria, Tapolca 1993 • Thermál Szálló, Hévíz 1994 • Marton Galéria, Szigliget (állandó) • Hévíz • Sümeg 1995 • Hilton Szálló, Dominikánus kerengő • Ockley, Surrey (GB) • Mestermű Galéria, Veszprém 1996 • Bank Center Galéria, Budapest • Városi Könyvtár, Balassagyarmat • Bank of Ireland, Dublin. 2000 • Japán vándorkiállítás Tokió; Niigata; Tochigi; Naganó; Shizuoka; Gunma 2001 • Pforzheim, Németország 2002 • Klovicevi Galéria, Horvátország Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1950 • Ifjúsági képző- és iparművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1951 • Fiatal művészek diplomamunkái, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest 1951-1955, 1959, 1960, 1962, 1966 • 2-6., 7., 8., 9., 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 • Tavaszi tárlat a Műcsarnokban, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1957 • Ifjúsági kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • III.
Ezzel az általa gyakran idézett latin mondással kezdi curriculum vitae-jét, amelyet a közeljövőben szeretne sajtó alá rendezni. – Nem könnyű ez nekem – vallja be. – Aligha tudok művészetemről érdemlegesen szólni, mert ha képes lennék rá, akkor ugyan miért formáznám meg az agyagot – bocsánat anyagot. Az elszólás nem véletlen. Még beszélni is alig tudott, már buzgón gyúrta, formálta az agyagot, a vörös színű bauxitot, amely a Tapolcán és környékén élő gyerekeknek korlátlan mennyiségben hozzáférhető volt. Tizenhárom éves korában csodagyerekként fedezték fel, Tapolca egyik nevezetességének számított. Tizennégy esztendős fejjel, 1940-ben felvették a Budapesti Iparművészeti Főiskola díszítő szobrász tanszakára. Háborús viszontagságoktól megszakított tanulmányait 1945-ben folytatta, 1946-ban a Képzőművészeti Főiskolára került Pátzay Pál tanítványaként. Fiatalon komoly feladatokat kapott. A millenniumi emlékmű, majd Bocskai lovas szobra alapozta meg azt a hírnevet, amely kicsúcsosodott többek között a Kiskirálylány, a Cantata profana, a Fészekrakók, a Fürdőző kisfiú, A Dunánál, a Liszt Ferenc című, emblematikus szobrokban.
1940: Magyar Iparművészeti Főiskola; 1946-1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, szobrász szak, Pátzay Pál és Ferenczy Béni tanítványa. Mesterének vallja Bernáth Aurélt és Szőnyi Istvánt is. 1949: a Főváros Világifjúsági Találkozó-díjának I. fokozata; 1949: a Magyar-Szovjet Társaság I. díja; 1952, 1953, 1956: Munkácsy-díj; 1973: érdemes művész; 1980: kiváló művész; 1980: Budapest Pro Urbe-díja. 1989: Veszprém megye művészeti díjának arany fokozata; Jose Marti emlékérem, Havanna; 1992: Pro Cultura, Hévíz; 1995: Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, Pro Comitatu és emlékplakett, Veszprém; 1996: Hévíz díszpolgára. Szobrászi munkái – a 40-es évek első felének egy-két korai próbálkozásától (Pásztorfiú, Lovas, Dinnyét evő gyermekek) eltekintve – az 50-es évek elejétől készülnek, jórészt megrendelésre, s kezdettől fogva inkább a hagyományos figurális szobrászat tradíciójához, mintsem a progresszív irányzatokhoz kapcsolódva. Fél évszázados munkásságának jelentős részét köztéri művei teszik ki.
Ezen alkotásai mind tematikájukban, mind plasztikai megformálásukban egymástól tisztán elkülöníthető szobrászi megoldásokat mutatnak. A korai munkákon feltűnő erős, vaskos, élettől duzzadó alakok a későbbiekben egyre inkább a kisplasztika műfaja felé hajló, azzal érintkező munkák esetében őrzik meg az emberi test dicséretének eme klasszikus szobrászi vonulatát: Vígh Tamás (márvány, 1952); Anya (márvány, 1957); Galambos lány (márvány, 1960); Emberpár (márvány, 1961); Pénelopé (márvány, 1968); Aphrodité (márvány, 1969); Torzó (márvány, 1971); Termékenység (márvány, 1976); Vastag Margot (márvány, 1978); Zsuzsanna (márvány, 1982). A nagyobb, köztéri alkotások esetében láthatunk példát a sematizálásra, tömbszerű, ugyanakkor mozgalmas csoportokra: Rácskompozíció (1972); Történelmi allegória (Veszprém, 1978-1979), éppúgy, mint dekoratív jellegű alkotásokra: Bocskai István lovas szobra (Hajdúszoboszló, 1969); Zrínyi Miklós lovas szobra (1978). A 80-as évek elejétől ~ mind nagyobb méretű, történelmi alakokat, allegóriákat ábrázoló, mind zsánerszerű műveit az expresszivitás jegyeivel ruházza fel, továbbá mint köztéri alkotásokat közvetlenebbül érzékelhetővé teszi azokat – s e gesztusával a 70-es, 80-as évek szobrászatában megjelenő deheroizáló, illetve az újfajta hős szerep kialakulásának folyamatába (annak is a genre-ral érintkező vonalába) illeszkedik: Petőfi (1969); Dózsa (1973); Egry József (1978); József Attila (1980); Liszt (1986); Erdei faun (1986); Lukács György, Apor Vilmos (1997).