00-kor Igét hirdet:Lakatos Gabriella ref. lelkész 07:15 Fúvószene - 7. 15 -kor Marcellina női big bandjének műsora 10:00 Ébredés- vasárnaponként - 10. 00-kor Igét hirdet:Németh Tihamér lelkipásztor 15:00 Igazi kuriózum - Nógrádi Tóth Ístván népdalénekes életműsorozata:vasárnap:15. 00-kor Minden vasárnap délután csodálatos dallamokkal szórakoztatja a cigányzene szerelmeseit Nó... Heti tv műsor rtl. 17:00 Csak beszélgetek- vasárnap - 17. 00-kor Tartsanak velem!, ódy Péterrel 19:00 A méltóság órája:Iványi Miklós, a MET lelkipásztorának igehirdetése vasárnap:19. 00-20. 00-ig 22:00 Igehirdetés:22. 00-kor Igét hirdet:Baranyi László Zsolt prédikátor Élő TV adás Bulvár hírek Virtuális állatok is lehetünk a megbeszéléseken Metán lehet a kulcs a földönkívüliek megtalálásá... Megszületett a láthatatlanná tevő pajzs Ő beszél a konferencián - Újabb kozmetikai cég v... Humanoid robotként is vonzó Dan Stevens Darab egy másik világból - Földönkívüli tesztlab... Mini robotzenekar lett a szintetizátorból Technológia - Földbe csapódó aszteroidára készül...
Külön hozzájárulás szükséges a viselkedésalapú cookie-k használatához. A hozzájárulást aktív magatartással kell megadni (pl. üres checkbox bepipálása, OK gomb). Tv műsor hetic. Ha nem járul hozzá, legyen egy NEM, NEM JÁRULOK HOZZÁ lehetőség. Az érintettnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a hozzájárulását később visszavonja (pl. a profil oldalon, vagy felugró ablakban). A weboldal működését biztosító alapvető cookie-k (pl. nyelv, kosár, session, felhasználói környezet stb. ) esetén nem szükséges hozzájárulást kérni!
04. 06 szerda angol, német, héber nyelven Politikai és kulturális szórakoztató reggeli magazin és hírfolyam. Napi Tóra: reggeli zsidó ima, valamint a napi evangélium keresztény egyházaktól. Rangos Katalin, Szegvári Katalin Soós Eszter Petronellával és Perintfalvi Ritával Politikai és kulturális szórakoztató reggeli magazin és hírfolyam.
Alapító-főszerkesztő:Beregszászi Mária 20:00 Zenesarok - szerda - 20. 00 -kor Tandory Sándor énekművész músora 22:00 Ébredés 22. Műsorvezető:Theofilus Isesele misszionárius 23:55 Nem vagy egyedül - fejezetek a Bibliából - 23. 59-kor Iványi Miklós lelkipásztor Lelki tanácsadást nyújt Takács Ferenc misszionáefon: 06-30-726-6726. 14:00 Mindenünk a család! Családvédő műsor - csütörtök - 14. 00-kor Válás, gyerekek, italozás, megjelent a harmadik - megannyi napi kérdés a családokban. Van-e e... 20:00 Zeneszalonba fellépő jelentkezés:06707055908-számon Adás:csütörtök:20. 00, ismétlés-szombat:22. 00 Műsorvezető:Tomi... 08:00 Kata-Lizátor - 08. 00-kor. Zugló TV » Heti műsor. Műsorvezető: Tölgyesi Katalin újságíró 20:00 A méltóság órája:Iványi Miklós, a MET lelkipásztorának igehirdetése péntek:20. 00-21. 00-ig 21:00 Csak beszélgetek - péntek - 21. 00-kor A műsorban igazi hungarikumok jelennek meg, akik tudják, és ismerik az élet értelmét 22:00 Bárosan Műsorvezető:Kóródi Péter 07:15 Fúvószene - 7. 15 -kor Régi magyar hagyományt elevenít fel a műsor:a fúvószene kedvelőinek 10:00 Ébredés - szombatonként - 10.
De amikor már biztosnak látszott a győzelem, a Habsburgok leváltották Zrínyit, és az olasz származású Montecuccolit ültették a helyére, aki megkötötte a törökkel a szégyenletes vasvári békét (az osztrákok még területeket adtak át a töröknek Magyarországból). De Zrínyi nem csupán katona és tanulmányíró, hanem költő is volt. Műveinek első kiadása az Adriai Tengernek Syrenaia címmel 1651-ben jelent meg Bécsben. A kötet címlapján található Zrínyi Miklós jelmondata: "Sors bona nihil aliud" (Jó szerencse, semmi más). A kötet címe onnan ered, hogy az Adriai-tenger a Zrínyi-birtok határa volt, az Adriai-tenger szirénája, azaz énekese pedig maga Zrínyi, a költő. A kötet tartalmazza leendő feleségéhez, Draskovich Mária Eusebiához írt szerelmes verseit (akit verseiben Violának nevezett) és a Szigeti veszedelem című eposzt, melynek címe latinul szerepel a nyomtatott kiadásban (Obsidio Szigetiana). A Szigeti veszedelem keletkezése és műfaja A Szigeti veszedelem a költő Zrínyi (1620-1664) dédapjának, gróf Zrínyi Miklósnak (1508-1566), a szigetvári hősnek a történetét dolgozza föl, aki egy utolsó nagy csapást mérve a törökre kirohant megmaradt katonáival a várból és hősi halált halt.
Miután 1546-ban I. Ferdinánd érdemei jutalmául neki ajándékozta egész Muraközt, Csákvár várával, Zrínyi már inkább magyar, mint horvát főnemes lett. Zrínyi egyszerre volt féktelen kiskirály és a honvédelem példás bátorságú hőse, aki 1556-ban Babocsánál ismét megverte a törököt. Mivel azonban Ferdinánd már nem bízott benne és a horvátok is zúgolódtak, amiért a magyarokért harcol, 1561-ben lemondott horvát báni tisztségéről, s Szigetvár kapitányának nevezték ki. 1562-ben meghalt Nádasdy Tamás nádor, a törökverő társ, s a védelem megszervezése érdekében a király Zrínyit 1563-ban dunántúli főkapitánnyá tette, hisz vitathatatlanul ő volt a legtapasztaltabb katona a törökellenes harcokban. Az 1556-ban szinte rommá lőtt várat helyrehozták, Paolo Mirandola itáliai építész tervei szerint erős olasz bástyás földvárrá építették ki. Mitták Ferenc történész írásai szerint Zrínyi Miklós is sok figyelmet fordított az 1560-as évek elején a megerősítésre. Szigetvár tulajdonképpen több lépcsőből álló erődítményrendszer volt: a legbelső várhoz csatlakozott a középső vár (együtt: belső vár); vizesárokkal, külön kapuval elválasztva következett a külső vár, majd ehhez elővárként épült az Óváros és az Újváros palánkja.
Ettől persze még a felmentő hadműveleteket – éppen, mint tíz évvel korábban olyan példásan megoldották – végrehajthatták volna. Azonban a szultáni erőt nagyon erősnek becsülték – önmagukat viszont (alá vagy) lebecsülték. Féltek a nyílt összecsapástól, s a ki nem mondott koncepció az lehetett, hogy had vérezzen el csak a szultáni hadsereg Szigetvár ostromában (ez meg is történt), ha tovább kíván nyomulni, akkor már egy leharcolt sereggel szemben ütközhetnek meg (a császárváros, azaz Bécs védelmében). A felmentő akció elmaradt, Szigetvár elesett, a szultán is meghalt, a török hadsereg nem nyomult tovább – így a királyi had dicstelenül maga is szétoszlott. Sz. M. A képen a kétújfalusi származású Konrád Ignác Szigeti veszedelem ihlette festménysorozatából Zrínyi Miklós alakjával.
Döntésében szerepet játszott az is, hogy a török közeledtének hírére a parancsnokságot visszavevő Zrínyi Miklós emberei több sikeres támadást hajtottak végre a törökök ellen, így Szigetvár okkal tűnhetett az ellenállás veszélyes fészkének. Zrínyi és Szulejmán végzete Zrínyi 2500 magyar és horvát katonájával maradt Szigetváron, várva a nyilvánvalóan hatalmas török túlerőt. Döntésükben egyrészt jelen volt a kor heroikus szelleme, másrészt pedig bíztak abban is, hogy az 1556. évi ostromhoz hasonlóan kívülről segítséget kapnak. Ebben volt is okuk reménykedni: Miksa német-római császár és magyar király mintegy 80 ezer katonája élén személyesen jött Magyarországra. A hadsereg azonban részben az élelemellátás nehézségei miatt megakadt Győrnél, és nem volt képes Szigetvárnak segíteni. Szigetvár 1566-os ostroma egy korabeli metszeten Forrás: Wikimedia Commons Az ostrom 1566. augusztus 1. és szeptember 7. között zajlott. A korszerű, olaszbástyás védelemmel ellátott várban jelentős készletek voltak felhalmozva, ám a védők fokozatosan egyre beljebb szorultak: először az Újvárost, majd az Óvárost kellett feladniuk, így augusztus 21-én a várba szorult vissza az ekkorra már 800 főnyire apadt védősereg.
A helyszíni ásatások egyértelműen bizonyítják, hogy a vártól néhány kilométerre fekvő zsibóti dombon állt a szultáni emléktürbe, így 1566-ban a szultáni sátor is. A korabeli hiedelmek szerint az uralkodó belső szerveit is itt temették el. Dédunokája énekelte meg Míg a hadvezér Zrínyi ízig-vérig katona volt, dédunokája, a szintén Miklósnak keresztelt utód a költészet terén is maradandót alkotott. Bár az unoka is elsősorban katonának tartotta magát, ennek ellenére a barokk irodalom legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon. Szigeti veszedelem című művében dédapjának állít emléket. Az eposz legfőbb eszméje a magyarok erkölcsi ereje, összetartásának felgerjesztése és a törökök megtörése. Szigetvár Szulejmán törökök
Az eposz témája tehát a török ellen való harc és a hazáért való önfeláldozás. Zrínyi egy tél alatt írta meg a művet, 1645-46 telén írta, de még 1646-47 telén is javítgatta, és 1648 májusára fejezte be. Előszavában Zrínyi utal rá, hogy a történelmi hitelesség és a költői szándék időnként keresztezi egymást. Ez azért fontos, mert a szerző a magasabb művészi igazság visszaadása érdekében lazán kezelte a történelmi hitelességet (pl. Szulejmán szultán a műben Zrínyi kezétől hal meg). A Szigeti veszedelem írói munka, fantáziával, színesítéssel, érdekesítéssel, és nem dokumentáció, tehát nem a történelmi hűség a célja, hanem egy példamutató tett irodalmi megjelenítése. Bár a 17. századra már kialakultak az antik mintákat kevésbé követő regénytípusok is, a barokk kor Arisztotelész nyomán az eposzt tartotta a legmagasabb rendű műfajnak. Ehhez az is hozzájárult, hogy a barokk kedvelte a monumentalitást és a heroizmust (=hősiességet). Zrínyi eposza megfelelt a korabeli esztétikai normáknak, tehát korszerűnek számított.