Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Keresésednek megfelelő új ingatlanokról e-mailben értesítést küldünk Neked! KÉREM Közvetítői segítség Jelentkezz be, hogy el tudd menteni a kedvenc hirdetéseid vagy keresésed! Klikk ide! Hasonló keresések Budapest, XV. kerület városrészei Környékbeli települések Az Ön által megagadott keresési feltételek alapján rendszerünk XV. kerület ingatlanjait (panellakások) listázta. Az portálján mindig megtalálhatja XV. 33 db Eladó panellakás a XV. kerületben (Budapest) - Ingatlannet.hu. kerület aktuális ingatlanhirdetéseit, legyen szó eladó házról, lakásról vagy albérletről. XV. kerület közintézményei: 13 általános iskola, 8 szakközépiskola, 7 bölcsöde, 8 gimnázium, 11 óvoda, 10 orvosi rendelő.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
A WHO és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenza elleni oltás beadatása a jelenlegi helyzetben. Bár ez nem hatásos a koronavírus ellen, a kevesebb influenzás eset jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátás terhelését. Továbbra is nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, távolságtartás és rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés, ezek mindkét kórokozó ellen bizonyítottan hatásosak a megelőzésben. A két vírusról és a járvány elleni védekezésről Dr. Kemenesi Gábor biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, és Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője az számára foglalta össze az eddigi információkat. A COVID-járvány és szezonális influenza | National Geographic. Az influenzamegbetegedések tünetei nagyrészt átfednek a SARS-CoV-2 tüneteivel, így a diagnosztikai ellátásra hatalmas pluszteher várhat az elkövetkező hónapok során. Különösen fontos ennek mérséklése, így 2020-ban az influenza elleni oltás széles körű alkalmazása tudományos tények mentén is indokolt.
A koronavírusos halálesetek napi száma Magyarországon márciusban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data) A hónap második felének egyes napjain Csehország mellett nálunk volt a legmagasabb a világon a halálozási arány lakosságszámra vetítve – a hónap végére pedig világelsők lettünk (és vagyunk jelenleg is). Többen hunytak el napi szinten, mint például a nálunk nyolcszor nagyobb lakosság számú Németországban. Koronavírus: Európában átlagos, a régióban magas a magyar halálozási ráta - Privátbankár.hu. A brutális adatokat a magyar kormány a brit mutánssal magyarázta, amely nem csak jóval fertőzőbb, hanem becslések szerint mintegy hatvan százalékkal halálosabb is a vírus "alapverziójánál", és a fiatalabb korosztályokat is jobban sújtja. De mi történt a szomszédban? Adódik a kérdés: vajon ugyanilyen súlyosan érintette-e a szomszédos országokat a harmadik hullám? Ott is rekordokat dönt a járvány, vagy ez csak "magyar jelenség"? Az új, diagnosztizált Covid-fertőzöttek számát bemutató ábrán látszik, hogy a harmadik hullám mindenhol körülbelül február közepén indult, utána azonban országonként eltérően alakult a helyzet.
Jelenleg azonban a Covid-19 esetében, mivel egy új, a populáció számára még ismeretlen kórokozó, az R0 tartósan és dinamikusabban magasabb. Bár a tünetek nagyrészt átfednek, a súlyos esetek arányában már markánsabb különbség figyelhető meg. A Covid-19 esetében a fertőzések 80 százaléka enyhe vagy tünetmentes, míg sajnos 15 százalék súlyos manifesztációval jelentkezik, kórházi ellátást igényelve, és további 5 százalék szorul gépi lélegeztetésre. Ez nagyságrendekkel nagyobb érték, mint a szezonális influenza esetében, korcsoportszintű eloszlás tekintetében pedig a kórházi bekerülés aránya a munkaképes korosztályt is nagyobb arányban érinti a Covid-19 esetében jelenleg. Sokkal nagyobb lehet a Covid-19-ben elhunytak száma világszerte, mint azt gondolnánk | Paraméter. Az influenzavírus által okozott súlyos megbetegedések szempontjából leginkább a gyermekek, az idősek és a terhesek érintettek. Jelenlegi ismereteink szerint ez a Covid-19 esetében az idősek és valamely krónikus vagy lappangó betegségben szenvedőknél áll fenn. A legsúlyosabb különbség a halálozási ráta vonatkozásában figyelhető meg.
Ami a nemek szerinti megoszlást illeti, jóval több férfi, mint nő halt meg a járványban: az előbbiek körében 2, 8, utóbbiaknál 1, 7 a halálozási arány. A kutatók kimutatták, hogy az új koronavírus-fertőzésnek nagy a kockázata a más betegségekben szenvedők esetében, a legnagyobb a szív- és érrendszeri betegségekben, majd a diabéteszben, a krónikus légzőszervi betegségekben és a magas vérnyomásban szenvedőknél. Az egészségügyben dolgozók közül 3019-en betegedtek meg, közülük 1716 eset bizonyítottan Covid-19-vírusfertőzés, február 11-ig, a vizsgálat határnapjáig öten haltak meg. Kedden azt is bejelentették, hogy a járványban meghalt a vuhani Vucsang Kórház 51 éves igazgatója, az intézmény a járvány gócpontjában az egyik legfontosabb kórház. A tanulmány szerint a megbetegedések számát mutató járványgörbe január 23. és 26. között csúcsosodott, február 11-ig lefelé mutat. Február 13-án kibővítették a kínai esetdefiníciót, ettől kezdve a klinikailag igazolt esetek laboratóriumi megerősítés nélkül is az igazolt esetek kategóriájába tartoznak.
A tíz legkedvezőbb halálozási mutatóval rendelkező ország közül nyolc, a húsz legjobb közül 16 ország tartozik a régiónkba. Rajtuk kívül csupán Málta (81 ezer lakos/haláleset), Görögország (69 ezer), Izland (35 ezer) és Norvégia tudott bekerülni a top 20-ba. A legjobb helyzetben egyértelműen Szlovákia van, ahol 200 ezer lakosra jut egy koronavírusos áldozat. Északi szomszédunk – Görögországhoz hasonlóan – anno gyorsan és szigorúan reagált a járvány kitörésére. (Háttéranyagunk: Két uniós ország, amely eddig kifogott a koronavíruson. ) Szlovákia után Lettországban, Ukrajnában és Albániában követelte a legkevesebb áldozatot a fertőzés a lakosságszámhoz mérten: a letteknél mintegy 100 ezer, az ukránoknál és az albánoknál pedig 94, illetve 92 ezer lakosonként van egy elhunyt a hivatalos adatok szerint. A tíz legrosszabb mutatóval rendelkező ország közül kilenc dél- vagy nyugat-európai. A lista végén Belgium áll, ahol 1300 lakosra jut egy koronavírussal összefüggésben elhunyt személy. A belgáknál tehát – kissé lesarkítva – 150-szer nagyobb a koronavírusos halál veszélye, mint a szlovákoknál.
Az azóta zajló harmadik hullám után sem várható, hogy hazánk a halálozásban vezetni fog, hisz a jelenleg kalkulált többlethalandóság még mindig Lengyelország, Bulgária, Csehország értékének a felénél jár a súlyos harmadik hullám ellenére is. Ez nem meglepő akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezek az országok eddig a többlethalandóságuknak csak harmadát, felét jelentették koronavírus-halálozásként. A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
Mindemellett a második hullám a mediterrán- és Benelux-államok többlethalandóságát is ugyanezen tartományba emelte az 52. hét végére. A járvány egészét egyben kell nézni A szerzők arra is felhívják a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány halálozásra kifejtett hatását egyben, a járvány során végig, összességében érdemes vizsgálni, ugyanis a koronavírus leginkább a nagy kockázatnak kitett idős, súlyosabb betegek esetén jelent nagy halálozási kockázatot, s ha egy hullám során az ilyen populációban a veszteség jelentős, az áldozatok a következő hullám során már nem szerepelhetnek a statisztikákban, azaz a rizikónak kitett populáció csökken. Ezért félrevezethető lehet olyan elemzések készítése, mely egy-egy hullám hatását önmagában szemléli. A cikk a koronavírusjárvány hatásának tudományos értékelése szempontjából annak fontosságát is hangsúlyozza, hogy amennyiben az egyes országok koronavírus-járvány halálozásra kifejtett hatását összevetik, fontos figyelembe venni azt a jelenséget is, hogy főként a fejlett nyugat-európai országok idősebb átlagéletkorú lakossága nagyobb mértékben kitett a járvány halálozási kockázatának.