A költemény két szerkezeti egységre osztható fel. Az első egység (1-3 versszak) tekinthető életképnek, ill. a 4. strófa nélkül kifejtetlen allegóriának vagy többféleképpen értelmezhető szimbólumnak. Az 1. strófa az életkép / allegória / szimbólum alaphelyzetét teremti meg. Megjelenik benne a két szféra, a fenti és a lenti ellentéte, ill. ezek lakói, az albatrosz és a hajó legénysége. Lényeges elem, hogy a magasság világával szemben nem a szárazföld, hanem egy hajó bizonytalan fedélzete áll. Az albatross elemzes 2020. A 2. strófában megtörténik a törés: a felső világ lakója a lenti világba kerül. Ezt a helyzetet írja le a költő, aki szépnek tartja ezt a madarat, amely kiállja a tenger nagy viharait, sőt, jól is érzi magát az elemek tombolása közepette. A magasban van ennek a madárnak a sajátos közege, az éltető eleme: itt érzi jól magát felszabadultan csatangolva, és száll újabb és újabb kalandokra. De ugyanez a szép madár, ha elfogják, lent a hajó fedélzetén a pipázgató matrózok között, idegen közegben egy esendő, szánalmas, kigúnyolható jószág, amely esetlenül, sután biceg törött szárnyát a földön vonszolva.
Charles Baudelaire: Az albatrosz Vegyes allegóriának nevezzük az olyan költeményeket, amelyekben a költő már utal a rejtett értelemre is. Ilyen pl. Charles Baudelaire (sarl bodler) Az albatrosz című verse. Charles Baudelaire: Az albatrosz Olykor matrózi nép, kit ily csíny kedvre hangol, albatroszt ejt rabúl, vizek nagy madarát, mely, egykedvű utas, hajók nyomán csatangol, míg sós örvényeken lomhán suhannak át. Alig teszik le a fedélzet padlatára, a kéklő lég ura esetlen, bús, beteg, leejti kétfelé fehér szárnyát az árva, s mint két nagy evezőt vonszolja csüggeteg. Szárnyán kalandra szállt, most sántít suta félsszel, még tegnap szép csoda, ma rút röhejre készt, csőrébe egy legény pipát dugdosva élcel, másik majmolja atört szárnyú bicegést. A költő is ilyen, e légi herceg párja, kinek tréfa a nyíl s a vihar dühe szép, de itt lenn bús rab ő, csak vad hahota várja, s megbotlik óriás két szárnyában, ha lép. Az albatross elemzes 3. (1859; Tóth Árpád fordítása) Charles Baudelaire költeménye már az első elolvasás után sugallja, hogy nem a címszereplő tengeri madárról, az albatroszról szól.
Stabil kolónia A genetikai elemzés tanúsága szerint az Amszterdam-szigeti albatrosz már 265 ezer éve leválhatott rokonától. Annak ellenére, hogy kitartó repülő, a költéshez mindig visszatér a sziget egy bizonyos fennsíkjára, amelyen egyetlen másik albatroszfajjal nem osztozik. Valószínűleg e földrajzi elszigeteltség okozta önálló fajjá válását. A kutatók remélik: most, hogy egyedülállónak bizonyult a faj, többet sikerül majd tenni védelme érdekében. Bár a jelenlegi állomány stabilnak mondható, az Amszterdam-szigeti albatroszt kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolja a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Könyve. Charles Baudelaire: Az albatrosz (elemzés) – Jegyzetek. Becslések szerint 18-26 pár szaporodik minden évben egy parányi területen a sziget közepén. Egy életre választanak párt, és kétévente egyetlen tojást raknak. Legfőbb veszélyforrások rájuk nézve a halászhálók, amelyekbe belegabalyodhatnak, továbbá a fészkelőhelyüket zavaró háziállatok.
37 EUR + 27% Áfa 10. 63 EUR 27. 97 EUR + 27% Áfa 35. 52 EUR 55. 12 EUR + 27% Áfa 201. 6 EUR + 27% Áfa 256. 03 EUR Fizessen bankkártyával vagy és használja a rendszert azonnal!
Április 30-án, pénteken a közmédia egész napos műsorfolyammal készül, benne a legnagyobb nevekkel és tévépremierekkel. A Magyar Film Napján a hazai filmgyártás gyöngyszemeit, kiemelkedő alkotók munkáit láthatják a nézők. A közszolgálati csatornák gazdag ünnepi programkínálata ebben a mozit nélkülöző időszakban is biztosítja az élménydús kikapcsolódást. A közmédia és a Nemzeti Filmintézet idén is közösen ünneplik a Magyar Film Napját, amely ebben az évben egyben a magyar film születésének 120. évfordulója is. Az ünnepre először 2018. április 30-án került sor, annak emlékére, hogy 1901-ben ezen a napon mutatták be nyilvánosan Zsitkovszky Béla és Pekár Gyula A táncz című alkotását. Ez volt az első magyar tudatosan rendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó ismeretterjesztő film. Az esemény célja, hogy a páratlan magyar filmkincsre helyezze a hangsúlyt. Ennek alkalmából a nézők változatos műfajú filmeket láthatnak, a legnépszerűbb filmvígjátékokat, romantikus szerelmi történeteket, irodalmi adaptációkat, és történelmünk nehéz időszakáról tanúskodó műveket.
1901. áprils 30-án mutatták be az első magyar filmet Zsitkovszky Béla rendezésében A tánc című alkotást. 2018-tól ünneplik a magyar film napját. Erre emlékezve filmszínházak, művelődési házak, könyvtárak, iskolák és más kulturális és oktatási intézmények vetítésekkel, találkozókkal szakmai beszélgetésekkel tiszetelegnek a magyar film nagy korszakai, valamint kiemelkedő tehetségű filmalkotók előtt, akik hazai vagy küldföldi pályájuk során világhírűvé tették a magyar filmet. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara egy rendhagyó eseménysorozattal ünnepli a Magyar Film Napját. A Facebook oldalukon online lehet csatlakozni a programokhoz. Az eseménysorozat programjairól dr. Virginás Andreával, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának Média Tanszékének vezetőjével, egyetemi docenssel beszélgetünk. Riporter: Bálint Enikő Please follow and like us: