Hogy teljes legyen a kép, a mű végén ismét a himnusz műfajának tesz eleget, és megismétli az istenséghez való könyörgést. Nos, ha megértjük a Himnusz műfaji sajátosságait, akkor az alcímhez is közelebb jutunk. Arról van szó tehát, hogy egy himnusszal, de egyben egy jeremiáddal állunk szemben. A himnusz műfaj az, ami keretet ad a költeménynek, hiszen alapvetően ez egy istenséghez szóló fohász, és ennek megfelelően könyörgéssel kezdődik és könyörgéssel zárul. Ugyanakkor megtalálhatóak benne a jeremiád sajátosságai, mely szerint a magyar nép elszakadt korábban az istenségtől, és ez a fajta elszakadás hozta el "Isten bosszúját", vagyis a zivataros évszázadokat. Ugyanakkor a Himnusznak van két sora, mely utal rá, hogy a magyarság ismét visszatért Istenhez, és megbánta az elfordulást: Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!
"a magyar nép zivataros századaiból" Dicső múltunkból energiát és bátorságot meríthetünk napjaink jövőt formáló cselekedeteihez. De ez csak akkor sikerülhet, ha ismerjük a múltat, és ismerjük azokat, akik hozzájárultak alakításához. Ne feledjük Egry József gondolatát: "Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői. " (Az összeállítás a világi és egyházi ünnepekre, a magyarság történelmi és egyéb évfordulóira szeretné ráirányítani a mai elfoglalt, túlterhelt, sok más irányú információval bőven ellátott ember figyelmét. Az egyes címekhez tartozó ismertető a címre kattintva olvasható. ) "Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn. " (Gróf Széchenyi István) "Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen. " (Kölcsey Ferenc) "Emlékezem a múltra, gondolok a holnapra" "Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szeme előtt lebeg azok példát adó munkássága. "
Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvák hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. (1823)
Hungarian National Anthem - Himnusz - A magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villamidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág, és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette.
Himnusz A magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek.
Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. A multat s jövendőt!
Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el szegény magyarokról! Vedd el országodról, ezt a sok ínséget, Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el szegény magyarokról Dicséret, dicsőség legyen az Atyának, A te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak. Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. ápr. 6. (PDF)
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 2104 bájt Kertészet Üvegszárnyú almafalepke ( Synanthedon myopaeformis, Syn: -) Más neve(i): almafa szitkár Az üvegszárnyú almafalepke a szitkárfélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja. Palearktikus faj, így Magyarországon is ott van mindenütt, ahol megtalálja tápnövényeit, elsősorban az almát. Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye fénylő kék, a potrohgyűrűi viszont vörösek. A szárny fesztávolsága 12–22 mm. Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. Szilvafa metszése korona alakitása. A különféle stádiumú hernyók telelnek át a kéregbe rágott járataikban. Tavasszal, nyár elején bábozódnak az ugyancsak a kéregben kialakított bábkamrában. A bábállapot 2–3 hetes, a lepke kikelése előtt a báb nagyobbik felét kitolja. Egész nyáron rajzik. A lepkék nappal aktívak. Virágokon táplálkoznak, de nagyon nehéz észrevenni őket, mert darázsra hasonlítanak. Fő tápnövénye az alma, de kifejlődhet a birsben, a körtében és a szilvában is.
Magyar Mezőgazdaság Piacvezető agrárgazdasági hetilap A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen, hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát csaknem 70 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz. Kertészet és Szőlészet A professzionális kertészek mértékadó hetilapja A zöldség, - gyümölcs, - szőlő- és dísznövénytermesztők, zöldfelületgazdálkodók és szakoktatók hetilapja friss, és a gyakorlatban jól hasznosítható ismeretekkel. Szilvafa metszése mikor. Termesztési technológiák, aktuális és fontos növényvédelmi kérdések, fajtaújdonságok, az új kutatási eredmények tárháza már több, mint hatvan éve. Megbízható, hiteles, mértékadó. Kistermelők Lapja Állattenyésztők gazdasági magazinja A Kistermelők Lapja közérthetően juttatja el az állattenyésztőkhöz a legújabb tudományos, technikai, gazdasági ismereteket. Külön foglalkozik a helyi termékfeldolgozással, a saját termékek piacra juttatásával, annak marketingjével.
Olvasmányosan nyújt bepillantást A Mi Erdőnk rejtekébe, szakszerű ismertetőkkel, tanácsokkal, túraajánlatokkal segít fölfedezni annak értékeit. Állattenyésztés A professzionális állattenyésztők lapja Elsősorban a professzionálisan működő nagy gazdaságok állattenyésztőinek, felsővezetőinek nyújt magas színvonalon információkat. Tájékozódhatnak a legújabb kutatási eredményekről, az új nagyüzemi tenyésztési, termelési rendszerekről, az élenjáró cégek input anyag ajánlatairól, azok alkalmazási feltételeiről, lehetőségeiről.
Ültetéskor a friss hajtások mintegy kétharmadát kell lemetszeni. Az ültetéskori metszést a korona alakító metszés követi az első néhány évben, mely során a vezérágakat körülbelül fele hosszúra kell kurtítani. Ilyenkor a vázágak kialakításához ki kell választani 3 – 4 vesszőt. Ezeket hosszúságuk egyharmadára vissza kell metszeni, törekedve arra, hogy a visszavágott korona vesszők csúcsa azonos magasságban legyen, és a végálló rügyeik lehetőleg kifelé álljanak. A visszametszet oldalvesszők csúcsa felett, mintegy arasznyira, vissza kell vágni a korona tengelyét, a sudarat. A következő évben a második ágemelet hasonlóan történik, a különbség az, hogy a legfelső oldalág felett a sudarat el kell távolítani. Fontos, hogy az első és második emelet között 70 – 80 cm távolság legyen, illetve, hogy a vázágak kellően megerősödjenek és a korona őrizze meg a szellős jellegét. Ázsiai Datolyaszilva (Diospyros kaki) gondozása, szaporítása (Hurma, Kakiszilva, Paradicsomfa). Ezt követően már a fenntartó metszés következik, melyet minden évben ajánlott elvégezni, hogy az egymást keresztező, illetve a zavaró irányban növő, a korona fényellátottságát hátrányosan befolyásoló ágak eltávolításra kerüljenek.
A Kerti Kalendárium a kertészek és kertbarátok havilapja. Évi 10 alkalommal, 10 ezer példányban, havonta jelenik meg, január-februárban és november-decemberben összevont számokkal. Pegazus Tenyésztés, sport és háttér első kézből: Pegazus- a lovasok lapja A Pegazus a Magyar Lovassport Szövetség hivatalos lapja, mely havonta megjelenő szakmai tartalmával kielégíti a lovassport aktív résztvevőinek igényeit: a tenyésztésben, a sportban és a háttériparban tevékenykedők részére szolgáltat hasznos információkat. Borászati Füzetek A hegyközségek szakfolyóirata A Borászati Füzetek szerkesztői, munkatársai maguk is ismert és elismert szakemberek. Kertészet/Rovarok/Almafaszitkár – Wikikönyvek. Az újság sokszínű, kiegyensúlyozott tájékoztatásával széles olvasótábort tudhat maga mögött. Speciális témaköreivel, szakszerűségével a hazai szőlész-borász sajtópiacon nem csak vezető, de egyedülálló is. A Mi Erdőnk A magyar állami erdészeti részvénytársaságok lapja A kéthavonta megjelenő magazin bemutatja az állami erdőgazdaságok tevékenységét, feladatait, ahogyan védik és gyarapítják az állami erdővagyont, és eleget tesznek a társadalom közjóléti elvárásainak is.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 3853 bájt Kertészet Almafaszitkár ( Synanthedon myopaeformis, Syn: -) Más neve(i): üvegszárnyú almafalepke Az almafaszitkár a szitkárfélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja. Elterjedése, élőhelye [ szerkesztés] Palearktikus faj, így Magyarországon is ott van mindenütt, ahol megtalálja tápnövényeit, elsősorban az almát. Megjelenése [ szerkesztés] Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye fénylő kék, a potrohgyűrűi viszont vörösek. A szárny fesztávolsága 12–22 mm. Életmódja [ szerkesztés] Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át a kéregbe rágott járataikban. Tavasszal, nyár elején bábozódnak az ugyancsak a kéregben kialakított bábkamrában. A bábállapot 2–3 hetes, a lepke kikelése előtt a báb nagyobbik felét kitolja. Egész nyáron rajzik. A lepkék nappal aktívak. Szilvafa metszése. Virágokon táplálkoznak, de nagyon nehéz észrevenni őket, mert közönséges darázsra hasonlítanak.