A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján () a "Gyakran ismételt kérdések" rovatában látja el információkkal azokat, akik a végrehajtások szövevényes eljárásrendszerében tájékozódni szeretnének. Ez fontos és hasznos tevékenység – abban az esetben, ha pontosan, és a jogszabályokhoz hűen történik. Önkényes lakásfoglalás és kilakoltatási moratórium Egyesületünk egy hozzá érkező kérdés kapcsán szembesült azzal, hogy a kilakoltatási moratóriummal foglalkozó tájékoztatás nem felel meg a hivatkozott jogszabálynak. A Végrehajtói Kar honlapja szerint a kilakoltatási moratórium azt jelenti, hogy a végrehajtó november 15. és április 30. között nem intézkedhet az ingatlanból történő kilakoltatás iránt. Nem vonatkozik ez az önkényes lakásfoglalókra, és azokra, akiket a végrehajtási eljárás során korábban rendbírsággal sújtottak. Ezen személyek esetében a végrehajtónak a fenti időszakban is intézkednie kell a kilakoltatás iránt. Továbbá – és itt következik a téves tájékoztatás: "önkényes lakásfoglalónak nemcsak az minősül, aki üresen álló ingatlanba önkényesen beköltözik, tehát nincs és nem is volt jogcíme az ottlakásra, hanem az is, aki határozott idejű bérleti szerződést kötött, annak elteltével azonban az ingatlant önként nem hagyta el.
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a felhasználói élmények fokozása érdekében sütiket használ, erről bővebben itt olvashat. Az adatkezelési szabályzatot itt olvashatja.
Pert indított a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ellen a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet – közölték csütörtökön. A K-Monitor azután fordult közérdekűadat-igényléssel az MBVK-hoz, hogy annak elnökét, Schadl Györgyöt korrupciós cselekmények gyanúja miatt letartóztatták. Azt szerették volna kideríteni, hogy a botrányba keveredett intézmény kikkel és milyen összegben kötött szerződést az elmúlt években. A végrehajtói kar azonban arra hivatkozva megtagadta az adatok kiadását, hogy hivatali szervezetükben nem tartják nyilván a közfeladatok ellátásával kapcsolatos szerződéseket. A K-Monitor érvelése szerint a bírósági végrehajtás közfeladat, az MBVK közfeladatot lát el, tehát rá is vonatkoznak az információszabadságról szóló törvény átláthatósági rendelkezései. A közfeladatot ellátó szervnek pedig a törvény szerint lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatokat bárki megismerhesse. Mivel a civil szervezet nem tudta elfogadni a végrehajtói kar magyarázatát, a Fővárosi Törvényszéken pert indított a szerződések megszerzéséért.
(Vht. 182/A. §)" Miért téves ez az információ? Röviden szólva azért, mert nem ezt tartalmazza a jogszabály: valójában a lejárt, határozott idejű szerződést kötött egykori bérlőkre is vonatkozik a kilakoltatási moratórium. A hivatkozott törvény szövegéből megállapítható, hogy nincs helye elhalasztásnak (kilakoltatási moratóriumnak) önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során. A jogszabály következő szakaszai azonban – pont ellentétesen a Végrehajtói Kar tájékoztatásával – tisztázzák, hogy a bérbeadó a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén annak lejártát követő 60 napon belül kérheti ugyan – bizonyos feltételekkel – a lakás kiürítésé eljárásban szintén alkalmazni kell a kilakoltatási moratóriumot, azonban ebben az esetben az ingatlan nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak (Vht. 183/A. § (2) bekezdés). Mi ennek a jelentősége? Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére speciális szabályok vonatkoznak, a gyorsított eljárás jellegéből adódóan kevesebb eljárási garanciát kínál a felek számára, mint egy hagyományos peres eljárás.
Nem csak a lakáskiürítés elhalasztásának nincs helye, többek közt a bíróság a kérelem beérkezését követő öt munkanapon hozza meg végzését, a kérelem pedig nem kerül megküldésre nyilatkozattételre a másik félnek. A lejárt, határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkezők helyzetének összemosása az önkényes lakásfoglalással, azon túl, hogy téves jogszabály-értelmezés, alkalmas arra, hogy jogalap nélkül fosszon meg embereket lakhatásuktól.
Az MBVK fellebbezett a döntés ellen, de a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Tavaly 1, 45 milliárd forintot költöttek kommunikációra A másodfokú ítélet ellen már nincs helye fellebbezésnek, és az MBVK a döntésnek eleget téve meg is küldte részünkre a 2015. szeptember és 2016. július között kötött szerződéseinek listáját. Tavaly ősszel a birtokunkba került három számla, amelyekből az látszott, hogy csak 2016. június elején 725 millió forintot fizetett ki az MBVK kommunikációs feladatokra két cégnek: a kormányzati reklámkampányokat szervező, Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge Design Kft. A munkát nettó 7, 2 millió forintért vállalta a Századvég Zrt., a teljesítési határidő 2017. február 14. volt. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf, akit tavaly ősszel nevezett ki a kormány londoni nagykövetté. Szalay-Bobrovniczkynek korábban közös cége volt Habony Árpáddal, akit 2015-ben a Heti Válasznak adott interjújában bajtársának nevezett. Látták őket együtt a Four Seasons hotelben és a londoni repülőtéren is.
írt kommunikációs tanulmányt Miután jogerősen megnyertük az MBVK elleni pert, és megkaptuk tőlük a 2015. szeptember eleje és 2016. június vége között kötött szerződések listáját, egy újabb adatigénylésben kikértük a 2016. június vége és 2017. szeptember közepe kötött megállapodások összesítését is. Ki kell adniuk a gazdálkodási adataikat Ezzel a válasszal nem értettünk egyet, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk. A NAIH helytállónak találta a beadványunkban foglalt érvelésünket, miszerint az MBVK a jogszabályok szerint közfeladatot ellátó szerv, így közérdekű adatokat kezel, ezért a Hatóság felszólította az MBVK-t, hogy adja ki részünkre az általunk kért szerződéslistát. A bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, hogy az Átlátszó nem késett el a perindítással nem releváns, hogy az újságíró az átlátszós email-címéről küldte el az adatigénylést az MBVK közfeladatot lát el, ezért a gazdálkodási adatai közérdekű adatok. Kitért az elsőfokú ítélet arra is, hogy az MBVK az üzleti titokra hivatkozással kapcsolatban semmilyen tényt és körülményt nem igazolt, ezért a szervezet védekezésének ezt a részét sem fogadta el a bíróság, és kötelezte a Végrehajtói Kart az Átlátszó által kért adatok kiadására.
Meleg Mikulással reklámozza magát a norvég posta Norvégiában ötven évvel ezelőtt szűnt meg a homoszexualitás kriminalizációja. Ennek apropóján a norvég postaszolgálat igazán különleges karácsonyi videóval készült. A reklám azzal kezdődik, hogy Harry rajtakapja a Mikulást, amint az eltűnik a kéményben. A következő évben a Mikulás egy darabig időzik nála, hogy elmondja Harrynek, hogy a… Norvégiában homoszexuális Mikulás hozza idén az ajándékot Hogy is fogalmazzunk, "különleges" reklámmal rukkolt elő a norvég posta advent első vasárnapja előtt néhány nappal. A karácsonyi kórus hangjai által kísért reklámfilmben szerelemre lel a Mikulás, egy másik középkorú férfi személyében. A meghökkentő reklámfilmet a Mandiner szerkesztősége szúrta ki. Amikor a szemét mindent elönt… Semmi se szent. Szent Miklós sem. A gyermekek védőszentje sem… Ott tartunk, hogy már a Mikulást is melegnek kell bemutatni? Igen, vannak országok, ahol ez az új természetes. Nem mentünk utána, hogy ki a történet kiötlője, de tény, hogy a Posten (a norvég posta) olyan karácsonyi videóval jött ki, amire egyszerűen nincs épeszű…
Egészen bizarra sikerült a norvég posta, a Posten idei karácsonyi reklámfilmje. Ebben az 50-60 év körüli Harry várja évről évre karácsony napján a Mikulást, majd az utolsó találkozásukkor már csókolozni is kezdenek. A norvég posta ezzel kívánt megemlékezni arról, hogy idén van 50 éve, hogy a homoszexualitást dekriminalizálták az országban. Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: A reklámfilmben Harry minden évben a családjával ünnepli a karácsonyt, miközben a szentestén várja, hogy megérkezzen a Mikulás a kéményen keresztül. A történetben mindig néhány órát együtt töltenek, beszélgetnek, nevetgélnek - de csak ezen a napon. A videó végén aztán Harry azt kéri a Mikulásnak címzett levelében, hogy ezúttal önmagát adja ajándékként. "Amit igazából akarok karácsonyra, az te vagy. " A csattanó a reklámfilmben ott van, hogy a kérésre válaszul a Mikulás beszervezi a norvég postát az ajándékok kézbesítésére, majd Harry-nek önmagát adja, csókolózni kezdenek a férfival az utolsó képkockákon.
A norvég posta elmondása szerint már 375 éve összekötik az embereket, és ezt nemi identitástól és szexuális orientációtól függetlenül továbbra is meg fogják tenni. A kérdés persze adott, hogy miért pont a gyermekek számára emblematikus figurából kell homoszexuálist faragni ilyen mesterkélt módon. ( Pink News)