Van, ahol lencsével készítik, van, ahol fehérborral, máshol citromlével ízesítik, megint máshol pedig egyáltalán nem is raknak bele se virslit, se kelkáposztát - mondjuk az itt elképzelhetetlen lenne, de legalább is biztosan kitörne miatta az évszázad botránya. Az mindenesetre biztos, hogy a frankfurti egy tartalmas, gazdag zöldségleves, amit nem nagyon lehet elhibázni. Mivel nincs egy kőbevésett recept, ami német precizitással meghatározná, mikortól frankfurti egy leves és mikortól nem az, így most egy saját verziót mutatunk, momentán habarásmentes verzióban. Kelkáposzta, köménymag, két jó barát Tegyük hozzá, a mindenféle, leveszöldség gyűjtőfogalom alatt ismert gyökér teljességgel opcionális hozzávaló. Ha például csak egy kisebb fej kelkáposzta, meg esetleg egy hagyma van otthon, már akkor is bátran belekezdhetünk a frankfurti levesbe. A köménymagot viszont nem érdemes kispórolni belőle, az ugyanis nemcsak az ízére van hatással, hanem káposztaféléknél az emésztésünkre is. Hozzávalók 6 adaghoz 1 darab kis fej kelkáposzta 2 darab sárgarépa 1 darab közepes méretű krumpli 1 darab kisebb zellergyökér 1 darab karalábé 2 darab kisebb fej vöröshagyma 3 darab gerezd fokhagyma 3 evőkanál étolaj 6 darab frankfurti virsli 1 kávéskanál só 1 kávéskanál bors 1 kávéskanál őrölt kömény 1 kávéskanál őrölt pirospaprika 1 liter zöldségalaplé, ha nincs, akkor víz Előkészítési idő: 15 perc Elkészítési idő: 45 perc Elkészítés: 1.
Hogyan lehet elrontani? Ritka az az eset, amikor ez a leves nem sikerül otthon, hiszen elővesszük hozzá a jó fajta szalonnánkat, egy adag füstölt virslit és valójában már be is ízesítettük a kelkáposztát. De! Sajnos nekem is van egy maradandó élményem, amit azóta sikerült felülmúlni, viszont nem volt egyszerű. Egy kedves barátom anyukája gyakran készítette ezt a levest, mi pedig gyakran jártunk arra, így mindig behívott ebédre. A frankfurti leves viszont nem tartozott az erősségei közé. A gyanús színű (kicsit narancssárga, kicsit zöld a káposztától) leves tetején dobókocka nagyságú, főtt kenyérszalonnák úszkáltak. Mikor egy kicsit mélyebbre kanalaztunk, akkor pedig hasábburgonya alakú, közepesen kemény burgonya csíkokat találtunk a káposztalevelek között. Ilyen kompozícióval azóta sem találkoztam. Azt hiszem, a néni elnézhette a frankfurti leves készítésének idejét, minden egy kicsit nyers maradt. A szalonnát mindenképpen le kell pirítanunk, hogy csak a pörc maradjon, a többi alapanyagot pedig a megfelelő időben kell beletenni.
Add a káposztához a fűszereket pirospaprikát majorannát, köményt, sót, borsot, keverd össze. Öntsd fel kb. 1, 5 liter forró vízzel és főzd a diétás frankfurti levest kb. 10-12 percig közepes lángon, míg a kelkáposzta és a csirkemell meg nem puhulnak. A joghurtot keverd simára a zabpehelyliszttel, majd adj hozzá egy merőkanállal a levesből és keverd össze, majd öntsd a joghurtos habarást a diétás frankfurti leveshez és keverd el. Végül add a sült virsli karikákat a leveshez, és már kész is a diétás frankfurti leves! A recept eredetileg a -on jelent meg, ahol további frankfurti leves változatokat találsz, és a szerző engedélyével lett publikálva.
1, 5 l víz Elkészítés: A virslit karikára vágjuk és egy lábasban 2 ek olajon megpirítjuk, majd félretesszük. Egy fazékban a maradék olajon üvegesre pirítjuk a finomra vágott hagymát. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és együtt kissé lepirítjuk. Ezután a kockára vágott burgonyát és a karikára vágott sárgarépát is hozzáadjuk (sok receptben répa nem szerepel, de én így szeretem). Átkeverjük és kicsit lepirítjuk. Félrehúzzuk a tűzről és megszórjuk a pirospaprikával, az őrölt köménnyel és a majorannával. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és az egészet jól elkeverjük. Felöntjük a vízzel és takarék lángon félig puhára főzzük a burgonyát (ez körülbelül 10 perc). Ezután a kis szeletekre, csíkokra vágott kelkáposztát hozzáadjuk. Addig főzzük, amíg minden megpuhul, még 15-20 percig. A lisztet elkeverjük a tejföllel és egy merőkanál forró levest adunk hozzá. Csomómentesre keverjük, majd a forrásban lévő levesbe öntjük. Pár percig főzzük. Végül a levesbe szórjuk a virsli karikákat. Egy kis tejföllel meglocsolva tálaljuk.
Só, bors, kevés kömény, petrezselyem, kevés tárkony és két gerezd fokhagyma megy a lébe. Hagyom, hadd főljön és párolódjon a leves alap, majd jöhet a répa, később pedig a karfiol. Alakulnak az ízek, szép a levesünk színe, de dobunk még bele kelkáposztát – ez azért jó, mert így ressebb, kicsit roppanósabb zöldségek is a fogunk alá kerülnek – vagyis komplexebb az élmény. Kevés chili vagy erős paprika is kerül még a szinte kész levesünkbe, bár ezzel én óvatos vagyok – mert aki az erősebb ízeket szereti, az majd magának feltunningolja, ha akarja. Egy serpenyőben kevés olajon a felkarikázott frankfurti virsliket lepirítom úgy, hogy minden oldaluk szép aranybarna és ropogós legyen, majd a kész levesünk tetejére is öntöm az egészet. Kész a tartalmas vitaminbomba, amiben szinte megáll a kanál – és egy ilyen leves után már nem is olyan biztos, hogy szükséges a második fogás. És ügye, hogy nem olyan, mint annó a menzán?
§ A Mirabeau híd a Mirabeau utcáról kapta a nevét, a neve "csodálatos szép" jelentésű. A híd pedig két partot köt össze, tehát egy kapcsolat. Nem véletlen, hogy a két különbözőséget, két embert összekötő "csodálatos szép" kapcsolat, vagyis a szerelem jelképe. Az egyik utolsó híd, a város széle, mégpedig épp Nyugat felé, ahol a Szajna elhagyja Párizst, és ahol a Nap lebukik a horizont alá, így a messzeség, de az elmúlás is hozzá kapcsolódhat. A híd szerkezete maga is, kicsit oldalra felemelt karokra hasonlít, amelyek a szobroknál fonódnak össze, az egyik szobor maga a "Bőség". A szobrok fölött pedig Párizs címere ("armoiries... " vagy "armes ville de Paris") található. (Érdekesség, hogy az angol arms kar jelentésű. )... "Karunk hídja alatt a Szajna árja"...
Kányádi Sándor elmondása szerint erre a megoldásra akkor ébredt rá, amikor a Mirabeau-hídon állván, lenézvén, felidézte a költeményt, és megállapította, hogy a Szajna nem fut, nem rohan, hanem lassan hömpölyög a híd lábánál... [2] Jegyzetek [ szerkesztés]
Apollinaire: A Mirabeau-híd alatt és Karácsony (a költő fiatalkori rajza és verse) Apollinaire-monográfiámban részletesen elemzem A Mirabeau-híd alatt című verset Eörsi István, Illyés Gyula, Mészöly Dezső, Rónay György és Vas István tolmácsolásában. Jóllehet mind az öt fordításban vannak megkérdőjelezhető megoldások, mindegyik élvezhető. A Mirabeau-híd Nem mondható ez el Havas Kálmán, Kemény Ferenc és Sánta Zsolt próbálkozásairól. Kemény fordítása mintapéldája annak, hogyan lehet meghamisítani az eredeti verset, ugyanakkor kerékbe törni a magyar nyelvet.
Közel 22 évet éltem Kelet-Szlovákiában, Nagykaposon, ez alatt, az ottani gyűjtőútjaim során szerettem meg a néprajzot (2008-ban), és rá egy évre jelentkeztem a Debreceni Egyetemre, néprajz szakra, amit sikeresen el is végeztem. Ennek köszönhetően a gyűjtőútjaimat már tudományos módon meg tudom szervezni, és célirányosan, hosszabb-rövidebb utakat tudok magamnak szervezni. Az egyetem egy jó támpont, a további, önerőből való képzés pedig, ha az ember jól akarja végezni a munkáját, elkerülhetetlen. A versírásról. Verseket már gimnazista korom óta írok, korábban az alapiskolában prózákat írtam, amelyekkel döntős helyezéseket is sikerült elérnem, de igazán verseket intenzíven 2008 óta írok. A Poet Ékkövei című verses antológiában 10 versem szerepel, kitűnő költőtársaim között (2009-ben jelent meg). Saját verseskötetem 2005-ben magánkiadásban látott napvilágot "Lágy fuvallat már a lelkem" címmel. Azóta számos magánkiadású verses Antológiában is megjelentek verseim. Hogy egy sablonnal éljek: A költő ír, mert nem tehet mást, és kapukat nyit lelke világának ösvényeire.
Az eredeti vers: Vrai froid morne de sépulture Traversit les robes de bure De tes parents, tandis que coi Dans la crèche de paille pleine Du boeuf et de l'âne l'haleine Comme un moelleux manteau de laine Te réchaiffait, ô petit roi! Az első sor a fordításban: Csontig ható sír hidegén. Mi hatol csontig? A sír? Természetesen a sír hidege, mint azt Apolinaire írja. Azután: Marha és szamár párája/Belehelte bölcsős jászlad. Két sor, két képzavar. A pára nem tud lehelni, az ökör (nem marha! ) és a szamár leheli ki a párát. Bölcsős jászol nincs, képzavar van. A crèche de paille plein-t a fordító nem értette meg. Egyszerűen szalmával tele bölcsőt jelent. Vörös Viktória a francia nyelven kívül a Bibliá val is hadilábon áll. Marha és szamár párája − írja. Igaz, hogy a francia boeuf szónak az ökrön kívül szarvasmarha jelentése is van, ám a kis Jézus jászlánál a Biblia szerint nem marha, ökör fekszik. Csak emlékeztetőül: A betlehemi jászol évszázadok óta elmaradhatatlan figurája két állat: az ökör és a szamár.
140 éve e napon született Guillaume Apollinaire költő, író és kritikus, az újító, lázító és örök boldogságkereső.
Apollinaire az első versszakban a szalmán fekvő Jézusról, a zizegő szalmáról és a kinti időjárásról ír: Jésus couché sur de la paille, Tandis que rumeur de sonnaille Et crépitement de grenaille Tombait plui et grêle au-dehors A fordító melléfogása annál bosszantóbb, mivel ez a négy sor refrénként megismétlődik a szakasz végén. A második versszak első négy sorát, ami ugyancsak megismétlődik, Vörös Viktória félrértette. Képzelted-é jó anyádat Szőke, égi hajpalástját Hogy a kereszt tövén állhat S jaj, mocsokba vetteték? Az eredeti versben nem az anya, hanem hajpalástja vettetik a mocsokba: Songais-tu que la chevelure Blonde de ta mère si pure Bientôt après la souillure Près des croix traînerait, hélas? Másutt a fordító szerencsés kézzel nyúlt a költeményhez. Példák pontos és szép fordításra: Tudtad-é hogy olvadásnak Indult a jég dér havában Mikor csöpp tested vacogott? Vagy: Születésre Angyalsereg Zengte szerte dicsőséged Legfőbb hatalmad, szerelmed, Szállt, Karácsonyt énekelve, A következő rész viszont ezer sebből vérzik: Csontig ható sír hidegén Általjárt darócköpenyén Szüleidnek, míg hangtalan Marha és szamár párája Belehelte bölcsős jászlad Gyapjúköntösként, oly lágyan Ó kis király, óv s betakar!